Bolgár György: Nem hagyhatjuk szó nélkül a szombati népszavazást. Mintha mindenki megnyugodott volna, hogy ezt a népszavazást megnyerik az igennel szavazók. Az ellenzék vezetője is mintha arra helyezné a hangsúlyt, hogy már nem is érdemes beszélni magáról a népszavazásról, inkább arról, hogy mi lesz utána.
Mészáros Tamás: Ebben az ügyben mind a két kormány elkövette a maga mulasztásait. Az Orbán-kormány egyáltalán nem beszél arról, hogy négy év alatt, mialatt előkészítették a csatlakozást, a közvélemény tájékoztatásáért az EU-val kapcsolatosan semmit az égvilágon nem tettek. Márpedig ugye tudjuk, hogy ezt a tájékoztatási folyamatot nekik kellett volna elkezdeni. A Medgyessy kormány pedig a késve beindított kampány színvonalát tekintve követett el mulasztást. A hivatalos kommunikáció szakmailag elég megkésett, és azt kell mondanom, hogy eléggé gyatra.
Bolgár György: Az a benyomásom, hogy a kampányból leginkább az érzelem hiányzik. Ezt Orbán sok más ügyben nagyon jól csinálta. Érzelmi húrokat pengetett úgynevezett magyar nemzeti ügyekben. Most az EU kapcsán Orbán Viktor ebből majdnem teljesen kivonta magát. Pedig az lenne jó, ha Medgyessytől Kovácson át Kunczéig mindenki valami érzelmi kampányt is kifejtene. Az embereket meg kell győzni arról, hogy mindenki számára fontos kérdés, hogy Európához tartozzunk.
Mészáros Tamás: A európai uniós kérdésben kivételesen előre tekintettek, mert úgy gondolkoznak, hogy 2004. után ki fog derülni, hogy nincs itt a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Tegyük hozzá mindjárt zárójelben, hogy ezt senki nem is ígéri, de mindenesetre akkor majd azt lehet mondani, hogy kérem, tessék, vannak olyan rétegek, csoportok a társadalomban, amelyek nem jártak jobban az Európai Unióval. Nem jártak valószínűleg rosszabbul sem, mint hogyha nem léptünk volna be, de jobban se jártak. És lesz a társadalomban egy bizonyos réteg, amelyik vagy fogékony lesz arra, hogy ő milyen rosszul járt, vagy be lehet beszélni neki, hogy rosszul járt, és a választási kampány előtt vissza lehet majd utalni vádlón, hogy mi persze megmondtuk már akkor, emlékezzetek, hogy mennyi minden gond van ezzel a csatlakozással.
Avar János: Orbán Viktor részéről szerintem is nagy szamárság volt ez a „szeretlek is, meg nem” is hozzáállás. Így nyugodtan számíthat arra, hogy ha meglehetős fölénnyel fog győzni az igen, amire nagy valószínűség van, akkor hát a kormánypártok bizony, mert ők is politikusok, ki fogják sajátítani ezt a
győzelmet. Valószínűleg a
Fidesz taktikát fog váltani. Tudván azt, hogy a csatlakozás után lesznek csoportok, amelyek rosszabbul járhatnak, és ezt ő kihasználja, de szerintem ez megint egy rossz számítás. 2006-ra, a következő választásra több mint 1000 milliárd forintnak megfelelő plusz szaldója lesz az országnak az Európai Unióval. Nagy valószínűséggel csak egy kisebbség lesz, amely rosszabbul jár. Általában az emberek egy picivel jobban fognak járni.
Mint a NATO népszavazás esetében, az emberek többsége pontosan tudja, hogy jó nekünk Európához tartozni. Ez ilyen egyszerű. Szerintem tulajdonképpen mindenki tudja, hogy Magyarország számára nincs reális alternatíva. Egyetlen gond lehet, ez pedig a részvétel. Ugyanúgy, mint a NATO népszavazásnál, ugyanis amikor valami ennyire biztos, akkor sok ember lustaságból nem megy el szavazni.
Mészáros Tamás: De ennél fontosabb dolognak tartom tulajdonképpen, hogy ha túl vagyunk a népszavazáson, és sor kerül az athéni aláírására, akkor mégis a kormánypár-toknak egyfajta elegáns toleranciával kellene viseltetni ebben az ügyben az ellenzék iránt. Meg kéne próbálni példát mutatni, hogy ezt valóban egy nemzeti ügyként kezeljék, és nem élni azzal a lehetőséggel, amit most ki lehetne aknázni, hogy persze az igen az a mi győzelmünk. Ha Orbán Viktor ott lesz Athénban, és jó képet vág az aláíráshoz, és mondjuk üdvözült arckifejezéssel fog részt venni a ceremónián, amire most úgy néz ki, van esély, akkor ennyiben kellene maradni, és ennek az izléstelen játéknak véget kellene vetni. Ha a kormánypártok képesek erre a magatartásra, illetve utána azt kommunikálják, hogy igen, ez az ország, a nemzet, a társadalom teljesítménye és mindannyiunké. Ezzel sokkal megnyerőbbé válnak a polgárok, az állampolgárok szemében, mint ha elkezdenek triumfálni, és kijátsszák az ellenzék ellen.
Bolgár György: Említsük meg, hogy körülbelül hogyan érvelnek azok, akik a csatlakozás ellen vannak. A Magyarok Világszövetsége például, a Jobbik és hasonlók. Az egyik fő kifogás, hogy nem elég jók a feltételek, hogy alamizsnát kapunk, és sokkal harcosabban kellett volna nekünk jobb eredményeket kiharcolni magunknak, majd néhány év múlva esetleg egy másik kormány, ez benne van kimondva, kimondatlanul, jobbat fog, mert Európának szüksége van Magyarországra. Nem kell mondanom, hogy naiv megközelítés ez, mert Európa azért megvan Magyarország nélkül. Gyakran fölhozzák, hogy nem szabad egy olyan közösségbe lépni, ahol, és ezt ilyen egészen elépesztő jelzőkkel erősítik, ahol olyan akár fasiszta vagy bolsevista diktatúra van, mint amit Brüsszelből gyakorolnak. Szóval hogy ez nem egy demokratikus közösség, hanem Brüsszel diktál, az Európai Közösség az egy abszolút nem demokratikus közösség, itt ránk erőltetik azt, amihez nekünk semmi közünk nincs. Ennek az abszurdumát sem kell, azt hiszem, sokáig hangsúlyozni, tudniillik arról van szó, hogy ebben a rettenetes, bolsevik, fasiszta közösségben Magyarországnak sokkal nagyobb súlya, szavazati súlya lesz arányosan, mint mondjuk egy Németországnak. Mert a kis országok nyugodtan megakadályozhatják a nagyok diktatórikus törekvéseit. Beszéljünk másik témánkról! A Fidesz bejelentette, hogy néppárttá akar alakulni akár úgy, hogy kettős párttagokat is elfogad. Érdekes, hogy az MDF is mintha valamiféle jobbközép csoportosulást szeretne létrehozni, mert azt mondta, legalábbis a párt vezetése, hogy nyitni szeretne. Ebből ugyan egy kis vita alakult ki, hogy ki hajlandó a nyitásban részt venni.
Avar János: Már megint visszaköszönnek a kései 40-es évek. Akkor is voltak, igaz titokban, a kommunisa pártnak olyan tagjai, akik egyúttal a szociáldemokrata pártban vagy a parasztpártban is benne voltak. Úgyhogy nincsen új a nap alatt. Most ezt legalább nyíltan csinálják, úgyhogy ennyiben az egész dolog jobb. Ez semmi más, mint ugyanaz a makacs kísérlet, hogy az egész jobboldalt beterelni egy vezetés alá. Éppen egy évvel ezelőtt volt a választások első fordulója, ahol a Centrum elvitt majdnem 4 százalékot, és bizonyította azt, hogy ha a Békejobbot meghagyják, akkor valószínűleg ma Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Tehát az egész dolog szerintem egy rossz taktika. Makacsul erőltetik, arra hivatkoznak, hogy az Európai Néppárt, tehát az Európai Jobboldali Pártok Szövetsége is ilyen stratégiát ajánl a tagpártjainak, de ott mások a feletételek, ott például nem úgy jelentkezik a szélsőjobb. Ez a joboldalt nagyon könynyen egy olyan zsákutcába viszi, aminek egy baloldali csak örülhet, de nem lehet sikeres.
Mészáros Tamás: Ez a kettős tagság eléggé megmosolyogtató, ez Európában nem divat egyébként sehol.
Bolgár György: Az MDF is közölte, hogy náluk se divat.
Mészáros Tamás: Az MDF alapszabálya amúgy is tiltja, de a többi párté is. Az egésznek a nonplusz ultrája az volt, amikor Orbán Viktor leendő kabinetfőnöke, Navracsics Tibor azt mondta, hogy ha MSZP-s vagy SZDSZ-es akar belépni a Fideszbe, az nem élhet a kettős tagság jogával, hanem először ki kell lépnie az MSZP-ből, vagy az SZDSZ-ből.
Bolgár György: De volt is félreértés, most az első sajtótájékoztató után a Magyar Nemzet azt írta, hogy az MSZP-sek és az SZDSZ-esek is lehetnek tagok...
Mészáros Tamás: Nem, ezt helyesbítették. Szerintem ez az egész dolog komikus, de ez mégis csak az MDF-nek szól, és általában a kis jobboldali pártoknak, hogy ne érezzék hűtlen elhagyónak magukat. Tehát ez a beterelési akciónak egy változata.