Debereczeni József: Hétvégén volt az MSZP kongreszszusa. Azt hiszem, azt mondtuk a múltkor, hogy nem biztos, hogy okosabbak leszünk a kongresszus után, tudniillik annyira papírforma szerint alakult minden. Egyetlen poszton volt kettős jelölés mindössze: az országos választmányi elnöki posztra, amit Jánosi György meg tudott védeni az ifjú trónkövetelővel, Botka Lászlóval szemben. Egyébként a többiek mindenütt megkapták a többséget. Egyáltalán történt valami ezen a kongresszuson, ami alapján le lehet vonni valamilyen következtetést, hogy mi zajlik az MSZP-ben? MSZP szakértők!
Lakner Zoltán: Olyan nagyon sok nem, de szerintem erre lehetett is számítani. Lehet, hogy ez nagyon csúnyán fog hangzani, de olyan nagyon sokat nem számít, hogy az MSZP vezetésében éppen kit, hogyan hívnak. Én azért nehezen tudnék felfedezni a szocialisták elmúlt tizenegynéhány évében olyan politikust, akinek karakteres, ideológiai, politikai elkötelezettsége lenne. Talán egy-két ilyen van.
Debreczeni József: Horn, nekem más nem jut eszembe.
Katona Tamás: Szűrös!
Debreczeni József: Ő már kívül van.
Lakner Zoltán: Ami talán változás, hogy ma már némiképp számít, hogy ezek az MSZP-ben jól futó politikusok eladhatóak legyenek kívülre is, találkozzanak a választói akarattal. Ez mondjuk bután hangzik, tudom, de ez nem volt mindig ennyire evidens. Azt kell mondanom, hogy ezek a „ki, milyen pozíciót tölt be” című játékok meglehetősen másodlagosak az MSZP szempontjából. Az elsődleges az volna, hogy ezt a sokat emlegetett megújítást meg modernizációt meg szociáldemokratizálódást tartalommal kellene megtölteni. Ez a mi magyar sajátosságunk, hogy a pártok grundolnak maguknak értékrendet. Normálisan ez úgy történik, hogy van egy bizonyos értékrend, és akkor abból kiépül egy intézményi felépítmény, többek között létrejön egy párt. Nálunk maguk alá építkeznek a pártok. Esetünkben van egy szocialista párt, amely megkeresi azt az elméleti, ideológiai és társadalompolitikai stb. alapot, amely szerint ő politizálni kíván. Ez egy kicsit faramuci helyzet, de szerintem erről van szó.
Katona Tamás: De hát még mindig jobb, mint amikor az ideológiai alapról indultak el. Ez egy sikeres párt, kormányon van, miért kellene most drámai változásokat csinálnia?
Kiszelly Zoltán: Szintén kérdéses, hogy mikor lesz
a következő kongresszus. Ugye tudjuk, hogy rendkívüli kongresszust bármikor lehet tartani, több újságcikkben felmerült az, hogy a jövő év tavaszára tervezett kongreszszust eltolják esetleg következő év októberére, őszére, ez is csökkenti azt a lehetőséget, hogy előrehozott választásokról beszéljünk. Egyébként az előrehozott választásokról akkor érdemes beszélni, ha a két nagy párt támogatottsága közötti különbség 10-15 százalék, vagy ennél nagyobb, tehát amikor a két legnagyobb párt támogatottsága közötti olló kinyílik, vagy növekszik a távolság, akkor érdemes az előnyben lévő pártnak ezt az előnyt átváltania mandátumokra. Ugyanakkor van az MSZP-nek egy nagyon komoly problémája, növelnie kell a szavazóbázisát. Az MSZP szavazóinak 40 százaléka nyugdíjas. Tehát ahogy az idő halad előre, ez a szavazóbázis nem újul meg, és amennyiben nem tud máshonnan új szavazókat szerezni, akkor idővel esetleg csökken az a szerepe a szocialista pártnak, amit ezzel a taktikával, ezzel a programmal, ezzel a pártgarnitúrával el tud foglalni. Medgyessy Péter joggal jelentkezhet, hiszen az általa inkább a nemzeti közép kormányának hívott kormány, amit az SZDSZ inkább a demokratikus koalíció kormányának hívott volna, megpróbálja azt a bizonyos közepet megcélozni, amelyért más pártok is versenybe indulnak: az MDF és a Fidesz is.
Debreczeni József: Akkor nézzük a másik nagy pártot, az MSZP nagy ellenfelét a Fideszt. Ugye ott sem bízzák a véletlenre a döntéseket, vagy legalábbis a kongresszusra. Úgy tűnik, hogy az alapszabály-módosítás, amit majd a Fidesz kongresszus jóvá fog hagyni, kellően elő van készítve. A legfontosabb elemei már nyilvánvalóak: tagozatok lesznek. Most úgy néz ki, hogy nyolc tagozat: nőtagozat, tudományos tagozat, gazda tagozat, vállalkozói tagozat, önkormányzati, nyugdíjas satöbbi tagozatok. Nem önszerveződő tagozatok választanak majd maguknak elnököt, hanem úgy tűnik, hogy az elnökség vagy Orbán Viktor kéri őket föl. Kétszintű elnökség lesz. A kibővített, a felduzzasztott elnökségen túl lesz egy öttagú ügyvezető elnökség, amelyik az elnökből, a frakcióvezetőből, a választmányi elnökből és a két alelnökből fog állni. Már csak azt nem tudjuk, hogy a másik alelnök ki lesz. A mostani struktúra átalakul, és a választó körzetek szerint szerveződik meg a Fidesz. A választó körzetek vezetőit szintén az elnök fogja kinevezni, a jelölések alulról fognak történni, de aztán az elnök dönt, hogy ki lesz a választó körzetnek a vezetője, illetve lesz népszavazás is, a párton belül. Sőt kettős tagság is lehet, tehát más pártok tagjai is beléphetnek a Fideszbe. Szájer József mindezt decentralizációnak nevezte a legutóbbi sajtótájékoztatón. Ti is annak látjátok?
Lakner Zoltán: Ez egy érdekes dolog, én nem annak látom. A legproblematikusabb pontnak azt látom, hogy a tagozatok vezetőit kijelölni fogják. Ha az egész arról szól, hogy ez egy néppárt, amely maga szervezi meg a társadalom különböző csoportjait, és nyitva áll a különböző társadalmi csoportok tagjai előtt, akkor azt mondom, hogy az a minimum, hogy ha bejönnek ezek a választó polgárok, és ők úgy döntenek, hogy ők megerősítik a Fideszt a jelenlétükkel, a tagságukkal, akkor meg lehetne nekik adni a jogot, hogy megválasszák a
saját vezetőjüket. Innentől kezdve ez minden, csak nem decentralizáció. Hol van itt a párt elnöke feletti kontroll lehetősége. Nincsen más kontroll lehetőség, mint hogy kétévente tartanak egy tisztújító kongresszust, és választanak egy elnököt.
Debreczeni József: Ha vállalja a jelölést…
Katona Tamás: Ennek az elképzelésnek vannak nagyon racionális elgondolkodásai is. A tagozatokat én nem feltétlenül ítélném meg, hiszen az 1945-ös kisgazdapárt azért tudott országos beágyazottsággal rendelkezni, mert a tagozatokban nagyon jó munka folyt. Vida István a kisgazdapárt kitűnő történetírója mutatott rá arra, hogy mennyi hasonlóságot mutat a Fidesznek ez az elképzelése a régi kisgazdapárti elképzelésekkel, és a régi kisgazdapárt azért egy egészen jól működő néppárt volt. El is ért egyszer valami 57 százalékot, aztán attól koldultunk. Önmagában nagy szónak tartom azt, hogy a Fidesz felismerte, hogy párttá kell válnia, mert eddig a Fidesz nem állt nagyon másból, mint az öttagú szűk elnökségből. Tehát egy kitűnő képességű, szűk baráti kör volt, ahol valóban nagyon érvényesülhetett az elnöknek a szavazata. Tudjuk jól, hogy egy Orbán, Kövér, Áder, Szájer négyes irányította a Fideszt, ahová ötödiknek bekerülni csak másodpercekre lehetett, és kiderült, hogy ez önmagában feltehetően kevés... Azt hiszem, hogy ez még a régi idők öröksége a Fideszben.
Debreczeni József: Tehát úgy látod, hogy ez most változik? Mert én nem úgy látom!
Katona Tamás: Én úgy látom, hogy ez most annyiból változik, hogy létre fog jönni, ezekkel a tagozatokkal, ezzel a néppártisággal egy rezervoár, amelyből lehet majd meríteni, mert eddig nem lehetett meríteni. Tehát a párt egy undorító dolog, de mégis csak egy működőképes találmány, szerintem a Fidesz jó irányba mozdul, amikor elhatározza, hogy a jövőben úgy fog működni. Na most még egy kérdés van: tudjuk jól, hogy az igazán aktív elemek egy pártban a radikális elemek. Annak idején az MDF-ben Csurka és csoportja, és most a polgári körökben is ugyanezek a radikális elemek működnek, tehát nem lesz könnyű ebből egy igazi néppártot összehozni. Lehet, hogy ez frusztrált és elkeseredett emberek asztalt csapkodó gyülekezete lesz, és nem néppárt. Ide kell majd az elnöknek a bölcsessége, és az elnök képességeit azért ne vonjuk kétségbe.