Több ponton is változik, pontosabban szigorodik a Munka Törvénykönyve. A parlament e heti döntése értelmében törvény védi a kényszervállalkozókat, munkáltatóikat igen súlyos büntetéssel riogatják, a munkaügyi ellenőrök pedig az eddiginél jóval szélesebb hatáskört kapnak. Külön engedély vagy előzetes bejelentés nélkül is ellenőrizhetnek, akadályoztatásuk esetén pedig akár rendőrt is hívhatnak. Megvizsgálhatják a jognyilatkozatokat, a munkahelyi szerződéseket, s ha fény derül arra, hogy vállalkozói igazolvánnyal foglalkoztatnak, vagy színlelt megbízási szerződést kötöttek, de valójában jogviszonyban áll az alkalmazott, több milliós szankciókat róhatnak ki.
Nem értek el változtatást a munkaadók az Alkotmánybíróság elé vitt beadványukkal. A vállalkozók szerint alkotmányellenes az a rendelkezés, miszerint az ellenőrnek joga van arra, hogy maga minősítse a szerződést, az AB és a mostani törvénymódosítás is az eredeti állapotot hagyta jóvá.
Bővül az ellenőrök hatásköre. Ha találnak egy olyan szerződést, amely szerint több éve munkavállalói szerződés helyett vállalkozóként, számlaadás ellenében foglalkoztatnak munkatársat, visszamenőleg is minősítheti a szerződést, ez esetben több évre visszamenőleg megváltozik az adó- és járulékfizetési kötelezettség!
A bírságok igen magasak: a jogszabály első megsértésekor ötvenezertől egészen kétmillió forintig terjedhet a büntetés. Többszöri megsértés, illetve a bírság jogerőre való emelkedése utáni három évben egy újabb jogsértés esetén ötvenezertől hatmillióig terjedhet a pénzbüntetés.
A módosítások júliusban lépnek hatályba, lapértesülések szerint - melyet az illetékes minisztérium kérdésünkre nem erősített meg - kampányszerű ellenőrzés várható azokban a szakmákban, ahol a legjellemzőbb a kényszerfoglalkoztatottság.