A lakosság nagy része nem tud felelős döntést hozni a csatlakozás ügyében, mert nincs tisztában a következményeivel - hangoztatta Balczó Zoltán, a MIÉP képviselője a Fővárosi Közgyűlés által szervezett vita során, amelyben partnere Bihari Gábor szocialista képviselő volt. Balczó kifogásolta a Fővárosi Közgyűlés egyoldalú állásfoglalását, hiszen az egyértelműen az igent támogatja, és felvetette, hogy a médiában zajló kampány sem jeleníti meg az esetleges ellenvéleményeket. „Mi csak azt mondjuk, hogy így és most, és ehhez az unióhoz nem akarunk csatlakozni” - szögezte le Balczó.
Ellenvéleményét azzal támasztotta alá, hogy a kormány által hangoztatott gazdasági előnyök nem állnak meg, a kis-és középvállalatok egyértelműen vesztenek rajta, hiszen a szigorú uniós előírások betartásához nem rendelkeznek elegendő tőkével, és nem kedvez a magyar gazdaság fejlődésének az sem, hogy a nem hazai tulajdonú nagyvállalatok adómentességet élveznek, miközben nem veszik ki a részüket a közteher viseléséből. „Koromnál fogva jól ismerem a nagy, bürokratikus tervgazdasági rendszer hátrányait, ezt képviseli a túlközpontosított Brüsszel is” - érvelt Balczó, aki eleve nem helyesli azt a szerinte „torz” világképet, ami a gazdaságot helyezi a középpontba és „misztifikált gazdasági mutatókkal” operál. „Azok az országok, amelyeket pozitív példának hoznak fel a csatlakozás támogatói, mint például Portugália, Spanyolország vagy Görögország, már három évvel a csatlakozás előtt elérték a csatlakozáshoz szükséges színvonalat, míg Magyarország a csatlakozástól reméli a felzárkózást” - mondta Balczó, mire szocialista vitapartnere azzal válaszolt, hogy Magyarország számára az előzetes, hosszú egyeztetések biztosítják a felkészülést, és a gazdaságnak nem használna jobban, ha most kimaradnánk a csatlakozásból. Bihari Gábor szerint a magyar gazdaság már így is ezer szállal kapcsolódik az Európai Unió országaihoz, tehát sokkal több esély van a fejlődésre, ha hivatalosan is tagország lesz Magyarországból. Míg Balczó előnyösebbnek tartaná, ha ezek a vállalatok egyelőre az adott körülmények között működhetnének tovább, és nem kerülnének annak a kényszere alá, hogy betöltsék az uniós feltételeket környezetvédelmi és egyéb szempontokból, addig a szocialista képviselő szerint ezek a követelmények nem állítanak bennünket lehetetlen feladat elé. „A többi államhoz hasonlóan mi is meg fogjuk tudni oldani ezeket a kérdéseket” - vélte Bihari. A szocialista képviselő szerint nem csak gazdaságilag, hanem a határon túli magyarság igényeinek szempontjából is előnyös lesz a határok felbomlása, sokkal könnyebbé válik a magyar-magyar kapcsolat is. Ezzel Balczó Zoltán természetesen nem értett egyet, véleménye szerint a határok eltűnésével nem oldódik meg a határon túli magyarság helyzete. Balczó a nemzeti szuverenitás kérdését a határokon belül élő magyarság szempontjából sem tartja megoldottnak a jelenlegi unió jogi keretein belül. Sérelmezte azt az általa álságosnak mondott parlamenti vitát, ami a csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításról szólt, hiszen „a brüsszeli törvények felülírják a magyar jogszabályokat, így a magyar törvényhozás degradálódik majd”. Ezzel szemben Bihari szerint a brüsszeli munka a magyar képviselők közreműködésével zajlik, a tagállamok közös megegyezésével születnek a jogszabályok, tehát nem szakadnak el a nemzeti érdekektől. Itt alapvető nézetkülönbség mutatkozott a két képviselő szempontjai között, amit a beszélgetés moderátora a mezőgazdaság kérdésének felvetésével hidalt át. Szó esett a huszonöt százalékos támogatásról, amit Balczó nem tart elegendőnek az amúgy is hátrányban lévő magyar mezőgazdaság felzárkóztatásához, egyúttal nehezményezte azt is, hogy a nagyvárosok támogatása nem élvez előnyt az uniós támogatások kiosztásánál. „Én Budapestnek is azt javaslom, hogy nemmel szavazzon” - foglalta össze véleményét Balczó, Bihari ugyanakkor a csatlakozás mellett tette le a voksát. Mindkét fél egyetértett viszont abban, hogy szükséges meghallgatni a csatlakozást ellenző érveket is, még akkor is, ha ezúttal „elbeszéltek” egymás mellett.