EU-szkeptikus magyarok

A Szonda Ipsos felmérése szerint, ha ma lenne a szavazás, akkor 100 százalékos részvétel mellett a választópolgárok 56 százaléka támogatná az Európai Unióhoz történő csatlakozást, 22 százalékuk ellenezné azt, és ugyancsak 22 százalékról nem tudni, hogy „igen”-nel vagy „nem”-mel voksolnának. A végeredmény persze attól is függne, hogy a különbözően vélekedő táborok milyen arányban vennének részt a szavazáson - szélsőséges esetben tehát még az is előfordulhatna, hogy a referendum nem érné el a szükséges 50 százalékot.

Az EU-csatlakozást támogatók aránya a részvételüket biztosnak vagy valószínűnek mondók körében (%)

Hazánkban az elmúlt fél évben 62 százalékról 45 százalékra csökkent a lakosságnak az a része, amelyik előnyösnek ítéli meg az Európai Unióhoz való csatlakozást. A kormánypártok szerint csak „jól” és „még jobban” lehet csatlakozni, az ellenzék kritikája azonban „jó” és „rossz” csatlakozás lehetőségéről szólt. Ez is oka lehet annak a differenciálódásnak, hogy amíg a Fidesz szavazótáborában 28 százalékkal, az MSZP szavazóiból „csak” 11 százalékkal nőtt azok aránya, akik szerint a csatlakozás hátrányos az országra nézve - a Szonda Ipsos adatai szerint. Pedig fél évvel korábban még mindkét szavazótáborból egyformán 19-19 százalék gondolta hátrányosnak a csatlakozást.
A tavalyi mérésekhez képest a társadalom egészében hasonló mértékben csökkent a támogatottság, azonban a különböző rétegekben más-más okok domináltak. Míg a felsőbb társadalmi rétegeknél (magasabb szakképzettség, jobb munkaerő-foglalkoztatottság) inkább a már említett politikai szempon-tok játszottak fő szerepet, az alsóbb rétegeknél (alacsony jövedelműek, alacsony szakképesítéssel rendelkezők, illetve munkanélküliek) az egzisztenciális okok befolyásolták a gondolkodást - felelte kérdésünkre Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója. Az anyagi szempontok mellett itt akár pszichológiai okok - például félelmek - is befolyásolhatták a véleményalkotást - mondta. Emellett a felmérés különbséget mutatott a lakhely és a korosztály szerint: a fiatalok és a nagyvárosokban élők inkább csatlakozáspártiak, mint a kisvárosokban, falvakban élők és az idősebb korosztály.
A támogatottság csökkenése ellenére sem kétséges az április 12-ei népszavazás eredménye - állapítja meg a TÁRKI elemzése. Az intézet ezt arra alapozza, hogy felméréseik szerint a biztos szavazók között sokkal több a magasabban kvalifikált, nagyvárosi (fővárosi) és a kormánnyal elégedettek köre, akik a csatlakozást támogatni fogják. Jelenleg a biztosan szavazók aránya 64 százalék körül mozog. 
A TÁRKI a CEORG-gal közösen végzett felmérése szerint ez hasonlít a Lengyelországi részvételi arányhoz (63 százalék), messze felette van azonban a Csehországban mért mintegy 40 százaléknak. (Azért mégse állnak olyan „csehül”, mert a valószínűleg részt vevő szavazók aránya igen magas náluk, azaz 37 százalék - a magyar és lengyel 10 százalékkal szemben.)
A fenti eredmények talán nem meglepőek, ha arra gondolunk, hogy a csatlakozás mellett még be sem indult a kampány - ugyanakkor a kritika és a jogos aggodalmak nagyobb teret kaptak a sajtóban. A múlt év végén megalakult Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány azonban épp a napokban hirdetett eredményt a szavazás előkészítésére kiírt közbeszerzési pályázat kapcsán. Közel egymilliárd forintot fognak költeni a csatlakozás melletti kampányra, miközben ehhez hasonló méretű ellenkampány nem várható. (S. L.)