Somorjai László
Bizalmatlan szövetséges
Jelentősen megnehezült a magyar állampolgárok amerikai vízumhoz jutása. A magánélet sérthetetlenségére oly érzékeny amerikai felebarátaink a vagyoni helyzetet igazoló adópapíroktól a családi állapoton át a napra lebontott útitervig szinte minden adatra kíváncsiak, ha valaki az Egyesült Államokba szeretne látogatni. Ráadásul a vízumkérelem - akár elfogadják, akár elutasítják - több tízezer forintba kerül. A szigorítás természetesen a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás következménye, mégis felvetődik a kérdés: indokolt-e a NATO-szövetséges Magyarországgal szemben is alkalmazni, kiváltképp akkor, amikor javában folyik a taszári amerikai katonai bázis előkészítése a hazánkban kiképzendő iraki emigránsok fogadására.
Őrszemélyzet a taszári bázison. Irakiaknak vízummentes a belépés Fotó: ReutersZsófia kétgyermekes, jó anyagi helyzetben lévő vidéki vállalkozó, akinek régi vágya, hogy eljusson az Egyesült Államokba. Tekintve, hogy ajándékba kapott egy előre megváltott, oda-vissza szóló repülőjegyet, úgy döntött: él a lehetőséggel. Gyermekeit, vagyonát, vállalkozását hátrahagyva nyárra tervezte utazását a „szabad világba”. Még időben beszerezte a vízumkérő nyomtatványokat, csatolta hozzá a befizetett - száz dollárnak megfelelő - 23 ezer forint kezelési költséget igazoló szelvényt, időpontot egyeztetett az emelt díjas (percenként 360 forint + áfa) telefonon, és felutazott a fővárosba személyes meghallgatásra. Ez utóbbit - időegyeztetés a nagykövetség konzulensével, utazás és újabb beszélgetés - még háromszor kellett megtennie, és a vállalkozására, anyagi helyzetére vonatkozó részletes iratokkal, három évre visszamenő adóigazolásokkal is bizonyítania kellett szándékát: csak turistaként utazna az Egyesült Államokba, és nincs szándékában ott maradni.
A procedúrák után végül annyit közölt vele a nagykövetség munkatársa, hogy „no”. Nincs vízum, nincs utazás. Az eset nem egyedi, de volt már olyan turista is, akit a New York-i J. F. Kennedy repülőtérről küldtek vissza, mert valami miatt nem tetszett a nagy összegű fedezettel ellátott bankkártyája.
Ehhez képest örülhetnek azok, akik tíz évvel ezelőtt - a rendszerváltás árnyékában - mindösszesen kétszáz dollárral a zsebükben könynyedén átjuthattak az Új Világba. Abban az időben a vízumkérelemhez elég volt egy munkahelyi igazolás csatolása.
Mint az Amerikai Nagykövetség magyar honlapján olvashatjuk, „a vízum nem jog, hanem kiváltság”. Amerikai barátaink - és az USA Bevándorlási és Honosítási Törvényének 214/(B) szakasza - szerint „minden idegent bevándorlónak kell tekinteni mindaddig, amíg kielégítően nem bizonyítja a konzuli tisztviselőnek a vízumkérelem idején, hogy jogosult a nem bevándorló státusra”. Vagyis mindenkinek saját maga ügyvédjeként kell cáfolnia azt az előzetes feltételezést, hogy nem akar hazajönni, hanem ott akar maradni az országban. Ezt a célt szolgálja a munkahelyi igazolás, cégkivonat, illetve vállalkozói igazolvány, az adóbevallás, a számlakönyv, a pénztárkönyv, a házassági anyakönyvi kivonat, a gyermekek anyakönyvi kivonata, az ingatlan vagy egyéb vagyont igazoló papírok bemutatása. Sőt, információink szerint a vallásszabadság élharcosának tekintett Egyesült Államok tisztviselői egyesektől azt is megkérdezik, hogy tagja-e valamilyen vallásfelekezetnek.
Csak remélni tudjuk, hogy a jövőben mindehhez nem kérik a halotti bizonyítványt is.
A taszári hegyek alatt
„Az Észak-Amerikában élő több százezer iraki közül az első 1500 főt állítólag a texasi Fort Blissben gyűjtik egybe, mielőtt Délnyugat-Magyarország havas síkságára repülnének. A többi - a londoni központú Iraki Nemzeti Kongresszus és az USA Védelmi Minisztériuma által válogatott - kiképzendőt valószínűleg valamelyik európai központba gyűjtik össze” - írja a Daily Telegraph január 21-ei száma. A lap idézi David Barnót, az Egyesült Államok tábornokát, aki a vendégek feladatáról a sajtónak így nyilatkozott: „Többségük tantermi oktatásban részesül, de nem úgy, mint a harcoló csapatok. Szerepük egy esetleges bevetés során az lesz, hogy támogassák az Egyesült Államok haderejét, polgári-katonai támogatást nyújtsanak, és civil környezetben dolgozzanak.” Az amerikaiaknak továbbá az a szándéka - írja a lap -, hogy a helyi kultúra és nyelv ismerőiként kommunikációs feladatokkal is megbízzák az irakiakat, ők építenék ki a kapcsolatot a falvak vezetőivel, jelenlé-tükkel mintegy bizonyítva azt, hogy az irakiak jelentős része akarja Szaddám távozását. „Az a taszári tábor, amelyet az amerikaiak először 1995-ben háttérbázisnak használtak a balkáni békefenntartó erők számára, gyorsan át-rendeződik” - állapítja meg a Daily Telegraph újságírója.
