Acsai Anikó
Egy kamatcsökkentés margójára

Csalódás és öröm - e két véglet érte a gazdaság szereplõit. Járai Zsigmond jegybank-elnök hetek óta minden ellenszéllel dacolva nem csökkenti az irányadó kamatot, még a Monetáris Tanács hétfõn tartott szokásos ülésén sem történt változás. Ez némiképp meglepte az állampapír- és devizapiac szereplõit, mivel a forint napról napra közeledett a 15 százalékos lebegtetési sáv erõs széléhez, ahol a jegybanknak interveniálnia kell, vagyis eurót kell vásárolnia forint ellenében. Az intervencióra elõször kedden került sor - akkor még állítólag technikai hiba következtében. Szerdán reggel megjelent a tavalyi évre vonatkozó inflációs adat, ami a várakozásoknál kedvezõbb lett, 4,8 százalék az év/év, 5,3 százalék az éves átlagos infláció. 

Járai Zsigmond jegybankelnök. Sokat várt, hirtelen döntött. Fotó: MTI

Ezután már hivatalosan is MNB-intervencióról szóltak a hírek, három óra után - amikor az MNB már nem jegyez árat - pedig már a sávon kívül is születtek üzletek. 16 órakor bejelentette a jegybank, hogy 100 bázisponttal 7,5 százalékra csökkenti irányadó kamatlábát. Tette ezt azután, hogy a jegybank elnöke napok vagy inkább hetek óta minden fórumon - utoljára épp az Euromoney bécsi konferenciáján - bizonygatta, hogy a kamatcsökkentésre nincs szükség, az inflációs cél csak ilyen erõs forint mellett tartható, nincs szükség semmiféle kiigazításra a monetáris politikában. A közleményben indoklásként az szerepel, hogy a kamatcsökkentésre azért volt szükség, mert a forint elérte a lebegtetési sáv szélét, és intervencióra került sor. A forintot hetek óta tizedszázaléknyi távolságra jegyezték az intervenciós ponttól, minden piaci szereplõ tisztában volt vele, hogy az intervencióra bármikor sor kerülhet. Ez elkerülhetõ lett volna egy korábbi, jelentõsebb mértékû kamatcsökkentéssel, ráadásul akkor kevesebb „forrópénz” is került volna be spekulatív pozíciókba. A jegybank szerdai lépésével azt üzente a piac számára, hogy gyenge, nem tudja vagy akarja tartani a forintot a sávon belül, inkább a kamatcsökkentés eszközéhez nyúl. Ez azonban szinte biztossá tette a befektetõk és spekulánsok számára, hogy a jegybank vagy további kamatcsökkentéssel vagy a forint lebegtetési sávjának kiszélesítésével, avagy teljes eltörlésével tud csak kimenekülni ebbõl a helyzetbõl, ami csak növeli a spekulációs hullámot. Elemzõk szerint a forint „elengedése” akár jót is tehet a piacnak, mivel ezzel megszûnne a spekulációs nyomás, és az árfolyamok akár stabilizálódhatnának is ezen a szinten.