A héten újra elbocsátások híre hullámzott végig az országon. A német Salamander Bonyhádon leépíti két üzemét, ezzel közvetlenül 860 fő munkahely szűnik meg, közvetetten azonban akár 1500 főt is érinthet a döntés. Szombathelyen a holland Philips 500 dolgozójától válik meg, s ez a vele üzleti kapcsolatban álló Pannonplastot is hátrányosan érinti. Sajtóértesülések szerint a Fotex 100 dolgozójának elküldésére készül. Az újonnan bejelentett több mint ezer megszűnő állás ténye mellett az is sokkoló lehet, hogy a szakemberek szerint ezzel még nem jött el a vég. Ez csak a kezdet.
A héten a német Salamander AG vezetői bejelentették, bezárják a Bonyhádon működő két üzemet.
A döntés 860 dolgozó állásának megszűnését jelenti. Lovász Tibor, a bonyhádi önkormányzat Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságának elnöke szerint azonban ez a létszám ezer fölé kúszhat, mert ehhez még hozzá kell adni a gyesen és a táppénzen levőket is, sőt számos kisebb cég - amely kiszolgálta a Salamandert -, most szintén elveszíti a megrendeléseit. Így 1400-1500 főre emelkedhet a hirtelen munkanélkülivé válók száma Bonyhádon, ahol eddig 1200 állástalan volt. (Értesüléseink szerint a Salamander Távol-Keletre költözik át.) A német döntés nyomán Bonyhád válságövezetté válhat.
A gondok már korábban kezdődtek, két évvel ezelőtt már a Salamander bezárta egyszer a két üzemet, külföldre települt át, de rövid idő után visszajött, ugyanakkor a környékbeli üzemeit végleg bezárta, így kb. 300 fő elvesztette az állását.
Kilátástalanság uralja a várost. Sok érintett 20-30 éve a cipőiparban dolgozik, de 50 körül nehezebb a váltás, illetve az elhelyezkedés. A helyzet súlyosságát érzékeltetve Potápi Árpád polgármester levelet írt a miniszterelnökhöz, amelyben kormányzati segítséget kér, jelezve, egyedül képtelenek kezelni a problémát. Breván Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója is elismerte, nagyon nehéz feladat lesz új álláslehetőséget biztosítani. Lovász Tibor elmondta, nem adják fel, a város vezetői, a vállalkozók, az ipartestületek képviselői összeültek, elkezdték az együtt gondolkodást.
A cipőipar nemcsak Magyarországon jutott válságba, hanem Nyugat-Európában is komoly gondokkal küszködik. A nagy nevű Salamander termékei iránt Európa-szerte visszaesett a kereslet, amit a Távol-Keletről érkező olcsó és gyenge minőségű árudömping csak tovább erősített. Gyakorlatilag ezzel a ténnyel indokolva döntött a német vállalat. Lovász - aki maga is érdekelt a cipőiparban - kifejtette, az ágazatra két éve nagy nyomás nehezedik. Főként az exportra termelő vállalatok kerültek padlóra. Az elmúlt években ugyanis jelentősen emelkednek a bérek, az erre rakódó járulékokkal együtt. Igaz, hogy euróban ugyanynyit kapnak, mint korábban, de a forint erősödése miatt átszámolva lényegesen kevesebbet kaptak, ami az árbevételük és a nyereségük drasztikus csökkenéséhez, adott esetben csődhöz vezet.
A bonyhádi helyzet jól tükrözi az egész országban, a háttérben zajló folyamatokat.
A cégbezárások akkor kapnak figyelmet, ha a média felkapja az ügyet, de a szürke hétköznapokban már szinte hétköznapinak számít egy-egy helyi vállalat bezárása. Bonyhádon például tavaly decemberben 15-20 varrónőt foglalkoztató varroda zárt be, amely nyáron még 200 főt foglalkoztatott, tehát folyamatosan épített le. Egy német megrendelésre dolgozó cipőipari cég nyáron még 150 fővel dolgozott, most csupán 20-30 fővel, az elküldötteket csak rohammunka esetén rendelik be. Egy, a környéken 50 éve prosperáló ruhaipari cég pedig végleg bezárta a kapuit. A környéken varrodát működtető vállalkozó lapunknak beszámolt arról, hogy naponta 5-10 varrodatulajdonos keresi fel azzal, hogy bezárta a cégét, eladóak a gépeik.
Mivel a vállalkozók a külföldi megbízóiknál nem tudják érvényesíteni a forint erősödéséből és a béremelésekből származó kiesést, a problémássá váló magyar vállalatokat ukrán, illetve szlovák varrodákra cserélik fel.
Az elbocsátási hullám azokban a kistérségekben okoz nehezen megoldható helyzetet, ahol - mint például Bonyhádon - tradicionálisan egy fajta tevékenységre, jelen esetben a könnyűiparra szakosodott a város. Lovász találóan Komlóhoz hasonlította Bonyhádot. Komló ugyanis hagyományosan a bányászatra épült, de az ágazat bezárása miatt az egész város, sőt a környezet válságövezetté vált - és köztudottan máig nem tudott kimászni belőle. A városatyák megoldásként új befektetőket keresnek, sőt vállalkozást megtartó támogatást kérnek. A dominóeffektust jól mintázza a szintén bonyhádi Botond Kft. esete. A cég ugyanis közvetlen kárvallottjává válhat a Salamander kivonulásának, hiszen a német cég tőle bérelt helyiségeket. Az üzlet megszűntével azonban elesik ettől a bevételtől, aminek hiányában már kérdésessé válik, hogyan tudja törleszteni az ingatlanvásárlási hiteleit. A 150 főt dolgoztató cég ilyen könynyen kerül veszélyeztetett helyzetbe.
Szombathelyen csak egy árnyalattal rózsásabb a kép.
A Philips a héten bejelentette, Kínába telepíti át a CTR monitorok gyártását. A döntés 500 főt érint. Balzsevácz Péter szóvivő hozzátette, az LCD monitorok gyártása továbbra is a városban marad, ahol 150 fő dolgozik majd. Emellett a győri üzemükben 300 új munkahelyet létesítenek, ám az átköltözés lehetőségét több, lapunknak nyilatkozó dolgozó nem veszi számításba. A szerdai műszakváltáskor távozók némelyike kijelentette: „Győrbe semmiképpen nem fogunk menni. Hogy lehet ezt elvárni családosoktól? Miért nem hozzák ide az LCD gyárat?” - kérdezték felhördülve. „Egyébként pedig a Sláger Rádió hírblokkjából tudtuk meg, hogy mi vár ránk” - vágott közbe egy középkorú hölgy. „Ezt nem így kellett volna közölni velünk - veszi át a szót egy 40 év körüli férfi. - Még talán két hétig van munkahelyem, de a munkanélküli segélyből nem lehet megélni, nekem meg el kell tartanom a családomat. Tudom, hogy ezt a döntést fentről hozták meg, és Kínában olcsóbb a munkaerő, de nekünk ez halálos ítélet” - sommázta tömören a véleményét.
„Ezt a fajta létszámleépítést nem kell feltétlenül tragédiaként megélni, ez egy folyamat része - mondta a Heteknek Éder Sándor, a megyei munkaügyi központ vezetője.
- Több állásbejelentésről tudunk, előrejelzéseink szerint több száz ember felvételét jelzik a szombathelyi, illetve a környező városokban működő multik.” A helyiek azonban tudni vélik, hogy a következő leépítés a Marc cipőgyár nevéhez fűződik majd, és a Styl ruhaipari cég jövőjéért is többen aggódnak. A Budapest Értéktőzsdén is jegyzett Pannonplast bejelentette, a Philips gyár bezárása súlyosan érinti a céget. A holland cég döntése révén ugyanis a Moldin Kft. - a tőzsdei cég leányvállalata - árbevételének kétharmadát, a Pannonplast konszolidált forgalmának 10 százalékát érinti. A Moldin Kft. az idén eddig is 100 fővel csökkentette a létszámát, a Philips döntése nyomán azonban várhatóan újabb 100-150 főtől kell búcsút vennie.
Mázlis szomszéd
Miniszteri felháborodást váltott ki a Peugeot döntése. A vállalatcsoport egy összeszerelő üzem helyszínét keresve megvizsgálta egy tatabányai és egy szlovákiai helyszín ajánlatát, míg végül a szomszédos ország pályázata nyert. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a kudarcért egyedül Járai Zsigmond jegybankelnököt tette felelőssé. Szerinte a munkaerőköltség emelkedése és az erős forint játszott szerepet a franciák döntésében. A Peugeot-Citroën sajtóreferense a Heteknek kifejtette, elsősorban nem az erős forint miatt választotta a Peugeot vezetősége Szlovákiát Tatabánya helyett. A kiválasztásban főként azért nyert Szlovákia, mert közelebb esik a párizsi csoport piacaihoz, könynyebb vasúton, vízi illetve közúton megközelíteni, és emellett beszállítói park építhető ki a közelben. Ezek mellett a forint árfolyama nem nyomott igazán a latban, hiszen a térségünkben nagyságrendileg nincsen eltérés. A szóvivő megerősítette, mindkét ajánlat nagyon kedvező volt.
Kína olcsóbb
A Microsoft Xbox, IBM, Mannesmann, Flextonics, Philips - mind Magyarországról Távol-Keletre, főként Kínába telepíti át a gyárait. Az indok hasonló: költségcsökkentés. Nem véletlen: Kína hatalmas tőkevonzó potenciálra tett szert. A csábítás ereje az olcsó munkabérben keresendő.
A transznacionális kapitalizmus korában a lényeg a profit - mondta Farkas Péter, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Ha olcsók a munkabérek és a hozzá kapcsolódó terhek, akkor nyilvánvalóan nagyobb a profit. A multik nem szívbajosak - mondta Farkas -, csak a profitreali-zálást veszik figyelembe. Nehéz megmondani, mi az a pont, ahol a profit mértéke már nem elegendő, és a többért a kontinenseken való költöztetést is vállalják. Kétségkívül nagyon rugalmasak, könnyedén döntenek, és ez arra utal, hogy viszonylag kis különbségért is tovább mozdulnak. Ehhez persze táptalaj a gyarmati korszakból visszamaradt életszínvonal és munkakultúra. Azt, hogy mennyire nem szívbajosak a multik, az is jól mutatja, hogy gyermekeket dolgoztatnak. Az asszonyok gyakran nem tudják megoldani a gyermekfelügyelet, így hát a kis gyerekek a gépsor mellett csellengnek naphosszat, az apróságok pedig felakasztott bölcsőágyakban töltik le a munkaidőt. A mama napi néhány dollárt kap bér gyanánt; társadalom-, egészségbiztosítás nem ismeretes a Távol-Keleten.