Hetek - VII. évfolyam, 1. szám, 2003. január 05

Az előzetes elemzések alapján úgy tűnik, az elmúlt évben kevesebb bűncselekményt követtek el hazánkban, mint az előző esztendőkben. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a statisztikák közül általában a rendőrségi öszszesítések festik a legcsalókább képet a valóságról. A tavalyi év kiemelt rendőrségi hírei egyébként leginkább három csoportba sorolhatók: a móri bankrablás és az azt követő nyomozás; a sorozatos családi drámák, amelyekről szinte minden héten hírt adhatott a sajtó; valamint a politikai szférával, a közpénzek elszivárgásával kapcsolatos ügyek.

A tavalyi év legmegrázóbb bűncselekménye kétségkívül a móri rablógyilkosság volt. Május 9-én két férfi lépett be az Erste Bank móri fiókjába, és válogatás nélkül tüzet nyitottak az ott tartózkodó nyolc személyre, majd mintegy hétmillió forintnyi euróval távoztak. Az áldozatok közül hatan azonnal, ketten pedig a kórházba szállításukat követően vesztették életüket. A nyomozók kezdetben a zálogházi rablótámadások miatt „képbe került” Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet gyanúsították a mészárlással, ám július 22-én - állítólag egy védett tanú információi alapján - egy budaörsi lakásban elfogták Hajdú Lászlót és Kaiser Edét, akiket a móri rablógyilkossággal gyanúsítva előzetes letartóztatásba helyeztek. A nyomozók meg vannak győződve, hogy Hajdú és Kaiser voltak az elkövetők, továbbá feltételezik, hogy lehetett egy harmadik segítőjük is. A szemtanúk közül többen is felismerték bennük azt a két személyt, akik a lövöldözés után hátizsákkal a hátukon távoztak a bankfiókból; lakásukban találtak egy garancialevelet is, amely szerint két nappal a móri rablógyilkosság után Ausztriában egy 600 ezer forint értékű karórát vásároltak; illetve a gyanút erősíti az is, hogy Kaiser barátnője móri illetékességű. A nyomozók ugyan elismerték, hogy ezek a bizonyítékok csupán a gyanúsításhoz elegendőek, a vádemeléshez már nem, azonban hangsúlyozták: további személyi és tárgyi bizonyítékok is vannak a birtokukban, amelyeket majd a későbbiekben hoznak nyilvánosságra. Hajdú László egyébként korábban a francia idegenlégióban szolgált, ahol ejtőernyős és rohamosztagos kiképzést kapott, illetve Csádban és Boszniában éles bevetésen is részt vett. A két férfit a móri rablógyilkosságon kívül több más súlyos bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítják, többek között egy budaörsi pénzszállító kirablásával, akit életveszélyesen meg is sebesítettek, valamint egy csepeli postahivatal fegyveres kirablásával. A bíróság legutóbb március végéig hosszabbította meg Hajdú és Kaiser előzetes letartóztatását.

Ezzel az üggyel kapcsolatban Németh Zsolt alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa a Heteknek elmondta: a rendőrség nem a közvélemény megnyugtatása, illetve a teljesítési kényszer miatt állítja, hogy a két férfi volt az elkövető. A szakértő szerint a gyanú velük kapcsolatban valóban megalapozott, és emlékeztetett arra, hogy az eddigi nyomozati eredmények alapján az ügyészség javaslatára a bíróság többször is meghosszabbította előzetes letartóztatásuk határidejét.
A móri mészárláson kívül a sajtót leginkább foglalkoztató bűnügyek a korábbiaknál - legalábbis látszólag - nagyobb számban előforduló családi drámák voltak. Egy csákvári tanár máig érthetetlen indítékból lemészárolta saját családját, mielőtt a metró alá vetette magát. Egy pécsi főorvos féltékenységből vadászpuskájával lelőtte feleségét, majd magával is végzett. Egy hatvani családanya szintén féltékenységből két lányát lelőtte, fiát életveszélyesen megsebesítette, majd öngyilkos lett. A tótújfalusi S. Kitti (avagy édesanyja) lelőtte nevelőapját, mert az állítása szerint rendszeresen zaklatta szexuálisan - a sort még hosszan lehetne folytatni, szinte minden héten jelentek meg hasonló hírek a hírügynökségi jelentésekben. Szakértők szerint ma egy asszonynak ugyanakkora esélye van arra, hogy férje öli meg, mint hogy ezt egy idegen teszi. A kérdés az, hogy mindig is ilyen „veszélyes üzem” volt-e családban élni, csak korábban ez nem kapott ekkora nyilvánosságot, vagy valóban erőszakosabbá váltak a családok. Németh Zsolt szerint a hasonló bűncselekményeknél uralkodó látencia miatt erre szinte lehetetlen pontos választ adni. „A híreket olvasva az ember úgy érzi, hogy valóban több ilyen eset történik, de elképzelhető, hogy ez csak a sajtó nagyobb érdeklődése, érzékenysége miatt tűnik így” - fogalmazott az alezredes.
A tavaszi kormányváltás után az érdeklődés középpontjába az előző kormány korrupciógyanús ügyeit vizsgáló nyomozások kerültek, amelyek azonban konkrét eredménnyel ez idáig nem szolgáltak. Magukon az egyes ügyeken kívül az is érdekes, hogy úgy tűnik: a rendőrség mintha mindig igazodna az éppen hatalmon levő kormány érdekeihez. (Gondoljunk csak arra: az előző kormány utolsó évében a Fidesz számára egyre inkább nemkívánatos Torgyán-féle kisgazdapárt botrányai kapcsán indult nyomozásoktól volt hangos az ország, miközben a vezető kormánypárt sajtó által felpiszkált ügyeit a rendőrség még véletlenül sem vizsgálta. Sőt, például a már korábban indult Várhegyi-perben maga az ügyész enyhítette a vádat.) Németh Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta: biztos benne, hogy van ok-okozati összefüggés az aktuális hatalom és a rendőrség által kiemelten kezelt ügyek között. „A politika minden országban nyomást gyakorol a rendőrségre, a különbség csak ennek mértékében, vagy inkább eredményességében van” - magyarázta a szakértő. Szintén izgalmas kérdéseket vet fel, hogy ez a politikai nyomásgyakorlás miként valósul meg: informális csatornákon keresztül, vagy „ráutaló magatartással”, ami-kor a rendőrség „automatikusan” igyekszik igazodni a felsőbb akarathoz. Demokratikusabb berendezkedésű országokban inkább az utóbbiról lehet szó. „A rendszerváltást követően beszélgettem egy volt magas beosztású rendőri vezetővel, akitől megkérdeztem, hogy a pártállami időkben a hatalom miként irányította a testületet. Azt válaszolta, hogy konkrét beavatkozás a munkájukba egy-két esetet kivéve soha nem volt” - illusztrálta az elmondottakat Németh Zsolt.

Statisztika: púder vagy valóság?

A nagy közfigyelmet kiváltó ügyek ellenére - előzetes rendőrségi statisztikák szerint - a tavalyi évben a korábbiakhoz képest kevesebb bűncselekményt követtek el hazánkban. 2002-ben (a novemberig befejezett nyomozásokban) az ismertté vált bűncselekmények száma az előző év azonos időszakához képest 8,6 százalékkal, 416 ezerről 380 ezerre csökkent.
Az ország bűnözés által legfertőzöttebb területe Budapest, ahol százezer lakosra mintegy 5800 bűncselekmény jut, ezt követően az öt legfertőzöttebb megye Somogy (4800), Komárom (4000), Baranya (3600), Bács (3580) és Pest (3430 százezer lakosra jutó bűncselekménnyel). A súlyosabb megítélésű bűntettek száma országos szinten 13,6 százalékkal, a vétségeké 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Egyes megyékben viszont jelentős mértékben növekedett az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma, így Baranyában 26 százalékkal, Somogyban 17, Szabolcsban, Békésben és Bács-Kiskun megyében 14 százalék körüli mértékben.
A szakzsargonban „befejezett emberölésnek” nevezett bűncselekmények, azaz a gyilkosságok száma 216-ról 182-re „csökkent”, míg az emberölési kísérletek száma 139-ről 141-re változott. A közúti balesetek lényegesen nagyobb mértékben szedik az áldozataikat: számuk 13,5 százalékkal (3278-ról 3722-re) növekedett, ezen belül a halált okozóké 16,2 százalékkal (466-ra) emelkedett.
A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 9,5 százalékkal emelkedett (4109-ről 4498-ra). Az ismertté vált vesztegetések száma 683-ról 681-re változott. A gazdasági bűncselekmények száma 15,9 százalékkal, 11006-ról 12753-ra emelkedett, ezen belül az adó- és tb-csalások száma 3142-ről 3454-re növekedett.
A rendőrségi elemzésekkel azonban nem árt óvatosan bánni. „A statisztikák nem sok mindenre használhatók, legfeljebb a rendőrség teljesítményére, aktivitására lehet belőlük következtetni” - hangsúlyozta lapunknak Németh Zsolt. Mint elmondta, az éves bűnelkövetés tekintetében a statisztikák azért sem lehetnek mérvadóak, mivel az adott évben befejezett nyomozások jelennek meg bennük, ám azok negyven százalékánál maga a bűncselekmény még az azt megelőző esztendőben történt. Értelemszerűen az adott évben történt bűncselekményeknek szintén jelentős része csak a következő évben kerül be a nyilvántartásba. Hogy miért készülnek mégis ilyen elemzések? Németh Zsolt szerint a politikusok és a rendőrségi vezetők miatt, akik ezekkel munkájuk eredményességét igyekeznek alátámasztani.

A karácsony nem mindenhol volt békés

A rendőrök a karácsonyi és szilveszteri ünnepek alatt sem pihenhettek. Az év utolsó hetében a fővárosban három fegyveres rablás is történt. Egy ismeretlen személy a XIV. kerületi Nagy Lajos király úton lévő OTP-bankfiókból rabolt mintegy másfélmillió forintot, ám kudarcot vallott: a pénz közé rejtett festékpatron még a helyszín közelében felrobbant, így az elkövető a használhatatlanná vált bankókat eldobta. Egy másik személy egy budapesti totózót rabolt ki, miután fegyverével megfenyegette az üzlet három alkalmazottját. A Békés megyei Csorváson pedig egy késekkel és baseballütőkkel felfegyverkezett csoport támadt rá egy benzinkút alkalmazottjaira. A sísapkát viselő három férfi százezer forintot zsákmányolt, majd a két női dolgozót egy hátsó helyiségbe zárták és elmenekültek.
Több családban a szeretet ünnepének idején sem honolt béke. Egy debreceni férfi egyik hajnalban erősen ittas állapotban érkezett haza, amiért az asszony veszekedni kezdett vele. A férj a vita hevében többször megütötte és fojtogatta feleségét, majd a lakásban hagyta, és elindult dolgoz-ni. A nő holttestére annak lánya talált rá, majd értesítette a rendőröket, akik a gyilkost őrizetbe vették. Egy hetvenhárom éves tiszaújvárosi férfi akkor szenvedett életveszélyes sérüléseket, amikor egy veszekedést követően felesége rátámadt. A hatvannégy éves asszony ezt követően megpróbált véget vetni saját életének, ám a mentők időben ellátták, és pszichiátriai kezelésre őt is kórházba szállították. Az ünnepek idején történt két késelés is: Kaposváron egy harmincéves férfi halt bele sérüléseibe, miután vitapartnere megkéselte, egy budapesti diszkóban pedig egy huszonhat éves fiatalember késelt kis híján halálra egy másik vendéget.
Elképzelhető, hogy szándékos gyújtogatás okozta annak a hajléktalannak a halálát, akinek a holttestére egy budapesti strand területén leégett fabódéban bukkantak a tűzoltók. A férfi teste száz százalékban megégett.
A rendőrség jelenleg is vizsgálja az ügyet.