Hetek - VII. évfolyam, 1. szám, 2003. január 05

Számos kutató kétkedve fogadta a kormány és a Nemzeti Bank közös inflációs célkitűzését, a 4,5 százalékos pénzromlást. A hitetlenkedők táborát erősíti az év eleji áremelések mértéke is, amely közül kivétel nélkül mind jóval a terv felett emelkedik. Postai díjak, közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés mind 6-10 százalék között drágul. Nem marad ki a sorból a kábeltévé sem, és a nem támogatott gyógyszerek ára is megérzi az új esztendőt.
A Magyar Posta Rt. átlagosan 5,6 százalékkal emeli a hatósági áras kategóriába tartozó tarifáit - közölte a postát felügyelő Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Az emelést követően egy helyi szabványlevél 33 forint helyett 35 forintba, egy távolsági pedig 38 forint helyett 40 forintba kerül; a levelezőlap ára szintén 2 forinttal emelkedik. (Az áremelkedés főként a nagyfogyasztókat, a bankokat és a biztosítókat érinti érzékenyen). A Magyar Posta az idei veszteséges gazdálkodása és a jövő évi várható költségnövekedések ellentételezése miatt kezdeményezte a minisztériumnál a tarifaemelést, amely révén mintegy 300 millió forinttal nagyobb bevételre számítanak.

A jelzett 4,5 százalékos inflációnál jobban, esetenként háromszor nagyobb mértékben drágul a közszolgáltatások szinte mindegyike Budapesten. A szemétszállításért 10,5 százalékkal, a csatornahasználatért 7,5 százalékkal kell többet fizetni jövőre.
Az élelmiszeripari szakágazatok sem maradtak ki a sorból, ismét előálltak az év végén szokásos, a következő esztendőre vonatkozó áremelési terveikkel. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tervek egyrészt nem mindig kellően megalapozottak, másrészt jó, ha a tervezett áremelés fele megvalósul. A sütőipar mintegy 10, a húsipar legalább 15, a tejipar pedig 5 százalékkal kívánja termékei árát emelni az új évben.
A Máv 7 százalékkal emeli jegyárait, a helyközi buszjáratok tarifái 6 százalékkal nőnek, míg a BKV-járatok használata éves szinten 12,5 százalékkal drágul.
Mindkét nagy kábeltelevíziós szolgáltató emeli tarifáit januárban, s nő az Antenna Hungária Rt. Antenna Mikro szolgáltatásának díja is. A társaságok az inflációval, a költségek növekedésével, illetve szolgáltatásaik bővítésével indokolják a 3-17 százalékos tarifaemelést. A legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a 650 ezer háztartásban jelen lévő UPC Magyarország Kft. jövőre átlagosan 10 százalékkal emeli tarifáit, amit a tervezett inflációval, az üzemeltetési költségekkel, új tartalmak megjelenésével, illetve a csatornák fizetendő díjainak emelkedésével indokol a társaság. A 240 ezer háztartást kiszolgáló MatávkábelTV is az inflációval, illetve a bővülő programválasztékkal indokolja a január 1-jétől életbe lépő tarifaemelést. A kábelszolgáltató legtöbb csomagja átlagosan 17 százalékkal kerül majd többe, míg az HBO előfizetése 10 százalékkal drágul. A társaság kínálata olyan új programokkal bővül, mint például a BBC Prime, a Hír TV, vagy a francia nyelvű Moteurs.
A nem támogatott gyógyszerek közül 59 termék ára módosul az év elejétől: 10 készítmény ára átlagosan 27 százalékkal csökken, míg 49 átlagosan 10 százalékkal lesz drágább a következő évben. Árnövekedést a kóros elhízást csökkentő készítményeknél, a fogamzásgátló tablettáknál és néhány légúti megbetegedésre ható gyógyszernél kezdeményeztek a gyártók. Az árváltozások a jelenleg forgalomban lévő 7936 törzskönyvezett gyógyszer 0,7 százalékát érinti.

Egyre többen elégedettek

Tavaly példátlan mértékben emelkedtek a bérek, s ennek megfelelően lényegesen többen vallottak arról, hogy elégedettek az életszínvonalukkal. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint tavaly januártól októberig tartó időszakban 13 százalékkal haladta meg a reálkereset az egy évvel korábbit. A legjobban fizető gazdasági ágazat továbbra is a pénzügyi tevékenység volt, ahol bruttó 229 900 forint volt az átlagfizetés. A sorban a vegyiparban dolgozók voltak a második helyen a 156 ezer forintos fizetéssel. Az elmúlt év nyertesei a közigazgatásban dolgozók voltak, jövedelmük ugrásszerűen nőtt, elérve a 155 300 Ft-ot. A sereghajtók változatlanul a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártásban dolgozók voltak a 68 400 forintos fizetésükkel. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 121 100 forint volt, ez 17,6 százalékos növekedés az egy évvel ezelőttihez képest.
Az emelkedő bérekkel párhuzamosan a vásárlási kedv is nőtt, az elmúlt két évben jelentősen csökkent a megtakarítási hajlandóság, és emelkedett a tartós háztartási áruk, használt autók, külföldi utazásokra szánt összeg. A lassan emelkedő életszínvonalat jól mutatja a Gfk Piackutató Intézet most közre adott felmérése is. Eszerint Magyarország a közép- és kelet-európai országoknak abba a csoportjába tartozik, ahol a lakosság pozitívan értékeli az 1990-es évek eleje óta végbe ment gazdasági változásokat, s a korábbiakhoz képest megnőtt az életszínvonalukkal elégedett magyarok aránya. Amíg 1991-ben még a magyar felnőttek 55 százaléka vélekedett úgy, hogy elégedett az életszínvonalával vagy legalábbis sokat elért abból, amit szeretett volna, addig tavaly már 69 százalékot (!) ért el ez az arány. A kutatás sajátossága, hogy nem magának az életszínvonalnak a feltárására, hanem a vele való elégedettség megismerésére irányult. Ezért az úgynevezett véleménytípusú megkérdezések inkább az életfelfogásról, mentalitásról adnak képet. Az életstílus egyik jellemzője, hogy ha megtehetné, ki, mire költene több pénzt. A nyaralás, hétvégi utazás áll az első helyen Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Jugoszláviában. Nálunk második a lakberendezés, majd a ruházati cikk, élelmiszer és autó következik.