Autonómiát kaphat Csecsenföld

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a Heteknek a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak alakulásáról, a csecsen háborúról és az orosz társadalmat érintő aktuális gazdasági és politikai kérdésekről nyilatkozott a Novosztyi hírügynökségen keresztül. Putyin szerint a csecsen probléma jelentős. A Nyugat az elégtelen információk következtében egyoldalúan képzeli el az ottani eseményeket - fejtette ki az orosz kormányfő lapunknak.

Orosz katonák bombákat rakodnak Groznij közelében. Végső rohamra készülnek     Fotó: MTI

- Elismeri-e Oroszország a népek önrendelkezési jogát, miért nem biztosítja Csecsenföld függetlenségét?
- A nemzetközi kapcsolatoknak van még egy másik elve is: a területi egység elve. Nem lehet azt mondani, hogy közülük bármelyiknek elsőbbsége lenne. A világtörténelemben nem volt még olyan ország, amely a „nyitott kapuk” elvéhez ragaszkodott volna, azaz „ha nincs kedved itt élni, menj szabadon”. Ellenkezőleg: amikor a szeparatizmus problémájával találkozik, minden ország az egység kérdését állítja az első helyre. Így tett a brit kormány is Észak-Írország esetében. Ami Csecsenföldet illeti, lakói soha nem rendelkeztek azzal a lehetőséggel, hogy kinyilvánítsák, akarnak-e Oroszországon kívül élni. Egyébként figyelemre méltó, hogy egy évtized alatt a köztársaság lakossága a felére csökkent. A területet elhagyó csecsenek és oroszok nem sehová, hanem Oroszország más körzeteibe távoztak, ami ékesen bizonyítja, hogy a csecsenek is a saját államuknak tartják Oroszországot.
Csecsenföld Oroszország része volt, és az is marad. Polgárai ugyanolyan orosz állampolgárok, mint bárki más. A szövetségi kormány csecsenföldi antiterrorista hadműveletének célját és Csecsenföld politikai státusát érintő kérdéseket pedig Moszkva politikai rendezés útján fogja megoldani. Tárgyalunk az egészséges politikai erők képviselőivel, közreműködünk a helyi hatalmi szervekkel. A szövetségi kormány hajlandó az alkotmány keretei között Csecsenföldnek magas fokú autonómiát biztosítani, olyan autonómiát, amely megfelel a szövetségi törvényeknek és egyensúlyt képez az összállami és a helyi köztársasági érdekek között.
- Nem fognak-e a hadműveletek átterjedni a szomszédos Grúz Köztársaság területére?
- Szeretném eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Oroszország még akkor sem lépi át egy szuverén ország határát, ha a banditák egy részének sikerülne átszivárogniuk Grúziába. Nagyra értékeljük a jószomszédi viszonyt Grúziával, amely egyáltalán nem érdekelt a terroristák jelenlétében a saját területén. Ha átszivárognak Grúziába, akkor természetesen kérni fogjuk a bűnösök letartóztatását és kiadatását. Ami a Nyugat és Oroszország viszonyát illeti, nem érdemes a csecsen hadműveletek miatt kialakult helyzetet dramatizálni. Szó sincs valamilyen, a hidegháborús viszonyokhoz történő visszalépésről. Legkevésbé sem Oroszország érdeke az események ilyen kifejlete.
Ismét felhívom a figyelmet, hogy mindent megteszünk a veszteségek minimumra csökkentéséért. A gudermeszi és az Acshoj Martan-i körzeteket gyakorlatilag lövés nélkül szabadítottuk fel, ugyanígy történt Argun esetében is. Az emberek békét akarnak és az élet normális menetének a helyreállítását.
Biztosíthatom a világ közvéleményét, hogy Moszkva szeretné Groznijt polgári áldozatok nélkül felszabadítani, habár azokat kizárni nem lehet. A jugoszláviai NATO-műveletekben sem lehetett. Nekünk Csecsenföldön sokkal nehezebb feladatot kell megoldanunk, mint a NATO-nak Jugoszláviában, mivel a banditák gyakran alkalmazzák a békés lakosságot élő pajzsként.
Ismétlem: nem érdekünk, hogy romoljon a Nyugattal való viszonyunk, hogy Oroszország elszigetelődjön a világtól. De soha nem megyünk bele abba, hogy ennek ára Oroszország korlátozott szuverenitása, nemzeti érdekeinek sérelme legyen. Úgy vélem, mivel Oroszország szilárdan halad a demokratikus átalakulás és a piaci viszonyok kiépítése terén, a civilizált világ részéről az volna logikus, ha támogatnák és nem fékeznék ezt a folyamatot.
- Nem okoznak-e gazdasági problémákat a politikai élet bonyodalmai?
- Oroszország nagy jelentőséget tulajdonít a hosszú távú, széleskörű gazdasági reformok megvalósításának, ezen belül a magántulajdon intézménye megszilárdításának, a pénzügyi reformoknak. Folytatjuk a kegyetlenül szigorú pénz-, hitel- és adópolitikánkat, növelni akarjuk a költségvetés bevételeit, optimalizálni a kiadásokat, és minél több külföldi befektetőt bevonni. Idén sikerült eredményeket elérni a gazdasági fejlődésben. Alacsony szinten maradt az infláció, a reform évei alatt először feltöltöttük a költségvetést, nőttek a befektetések. A 90-es évek legsikeresebb külkereskedelmi mérlegét produkáltuk.
A további előrelépéshez meg kell állapodnunk az 1999. január 1-je előtt keletkezett államadósságok átütemezéséről. Az IMF megtanulta, hogy meg kell értenünk egymást, és értékelni kell az eddigi eredményeket. Nem vagyok hajlandó az időleges nehézségeket tendenciaként felfogni. Együttműködésünk hatékony volt, és az is marad.
A korrupcióról szólva csak annyit, hogy ezzel a problémával az átmenet valamennyi országa szembetalálja magát. Az orosz bűnüldöző szervek sok vonatkozásban felkészületlenek voltak ebben a kérdésben. Sokat tettünk azért, hogy véget vessünk az illegális tőkekivitelnek, ami az utóbbi időben észrevehetően csökkent. Biztosíthatom partnereinket, hogy a legkomolyabban odafigyelünk a korrupció elleni harcra.
- Milyen eredményeket tud Jelcin elnök felmutatni eddigi hivatali időszaka alatt?
- Jelcin elnöksége alatt sikerült megőrizni Oroszország egységét és stabilitását, kialakultak a piaci viszonyok, a demokrácia alapvető intézményei - mindez polgárháború és tömeges tiltakozások nélkül. Az elnöknek ezeket az érdemeit senki nem vitathatja. Ha Oroszország polgárai bizalmat szavaznak nekem, és megválasztanak elnöknek, folytatni fogom a megkezdett reformokat.
- Hogyan lehetne jellemezni Oroszország és a NATO viszonyát.
- Továbbra is negatívan viszonyulunk a szövetség kibővítéséhez, mivel az megmaradt katonai-politikai szervezetnek, annak összes veszélyével. A szövetség közeledése Oroszország határaihoz arra kényszerít minket, hogy fokozzuk az ország biztonsági színvonalát. Ez pedig a szigorúan vett békés céloktól való erő- és eszközelvonást jelent. Aggodalmat kelt az USA egyoldalú felülvizsgálata a rakéták elleni védelmi szerződés ügyében. Az orosz fél véleménye szerint az a törekvés, hogy egyoldalú hadászati előnyökhöz jusson, ellenőrizhetetlen fegyverkezési versenyhez vezethet, különösen a kevés nukleáris fegyverrel rendelkező országok viszonylatában.
- Mi az orosz-belorusz unió lényege?
- Az elmúlt években mindkét ország törekedett erre. Már eddig is sok minden történt a két volt szövetséges köztársaság gazdaságának közelítése érdekében - azonos feltételeket teremtettünk a gazdálkodók számára. Ennek eredményeként, miközben Oroszország árucsere-forgalma a FÁK többi országaival csökkent, Belorussziával évről évévre nőtt. Érvénybe lépett a regionális katonai biztonsági szerződés. A szorosabb integráció érdekében még sokat kell tenni a törvényhozás egységesítése, a pénz-, a gazdaság- és a szociálpolitika egyeztetése, az energetikai és közlekedési rendszer egyesítése érdekében.
(fordította: Scharrer János)