Vagyim Arisztov
Zsirinovszkij töröltetné a választást
Példa nélküli jogi helyzet állt elő Oroszországban az utóbbi hetekben az Állami Duma-választások előtt. Az események alakulásához egyaránt hozzájárult a pártok, blokkok és különálló politikusok vezette szabályok nélküli háború, valamint a Központi Választási Bizottság (CIK) és Oroszország Legfelsőbb Bíróságának lépései.
Egy hónappal ezelőtt a CIK nem volt hajlandó bejegyezni a választásokra a Vállalkozók Oroszországi Konzervatív Pártját (RKPP) és Vlagyimir Zsirinovszkij mozgalmát, Oroszország Liberális Demokrata Pártját (LDPR). Az RKPP a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely megalapozatlannak ítélte a döntést. A CIK viszont igyekezett előre bebiztosítani magát: mivel úgy gondolta, Zsirinovszkij is el fogja érni pártjának bejegyzését a bíróságon keresztül, ezért maga vonta vissza a határozatot, és az LDPR-t is újból a választások részesévé tette. Ezzel egy időben Zsirinovszkij nevét törölte a párt választási listájáról, mivel nem adott meg minden szükséges adatot vagyonával kapcsolatban. Ugyanakkor minden olyan jelöltnek, aki eredetileg az LDPR listáján volt, aztán sietve átsorolt Zsirinovszkij Blokkjába, a CIK azt javasolta, döntse el, melyik listán akar szerepelni a választásokon. Az érintettek egy napot kaptak a gondolkodásra.
A határozatra reagálva Zsirinovszkij kijelentette: most „a választók nem fogják tudni, kire szavazzanak”. Az LDPR vezetője olyan botrányt csapott a CIK üléstermében, hogy a biztonsági szolgálat embereit is kihívták.
Eljárásában a bizottság azt tarthatta szem előtt, hogy az LDPR megkérdőjelezhette volna az új duma választási eredményeit. Már régóta él a gyanú, hogy Jelcin elnök
- kihasználva valamely párt vagy tömörülés tiltakozását - semmisnek nyilváníthatja a választási eredményeket, ha a győztesek az ő politikai ellenfelei közül kerülnek ki. Közéjük számítják Gennagyij Zjuganov kommunistáit és a Haza - Egész Oroszország Blokkot, Jevgenyij Primakov és Jurij Luzskov vezetésével. Hogy mi is motiválta a CIK döntését, pontosan nem ismeretes. Lehet, hogy a legjobb szándék vezette, ám döntése a maga számára is csapdának bizonyult. Fennállt az a veszély, hogy a választásoktól eltiltott más pártok és blokkok is követelni fogják az eddigi döntések felülvizsgálatát, és felmerült a kérdés: hogyan fogják elkészíteni a százmillió szavazócédulát a választók számára? A választásokat a meghiúsulás veszélye fenyegette.
Zsirinovszkij a helyzetet kihasználva december 7-én közleményt adott ki, amelyben követelte a decemberi választások törlését, a duma feloszlatását és azt, hogy 2000 nyarán az elnökválasztással egy időben tartsák meg a parlamenti választásokat. A közlemény nem maradt visszhang nélkül. A kormány- és Jelcin-párti tömörülés, az Egység az ellenzéket - amelyhez formálisan Zsirinovszkij is tartozik - vádolta azzal, hogy töröltetni akarják a duma-választásokat.
Ilyen körülmények között utasította el Oroszország Legfelsőbb Bíróságának elnöksége a Vállalkozók Konzervatív Pártjának fellebbezését bejegyzése megtagadásával kapcsolatban. Eszerint az LDPR választási jegyzékbe való felvételét is el fogják utasítani. Most a választások előtti helyzet stabilizálására a CIK-nek még egyszer vissza kell vonnia döntését: az éppen csak visszavett LDPR-t újra törölnie kell a választási listáról, meghagyva viszont Zsirinovszkij Blokkját.
A Legfelsőbb Bíróság elnökségi döntése után Alekszandr Vesnyakov, a CIK elnöke elmondta: „Most meggyőződtem arról, hogy Oroszországban lehet az igazságért küzdeni.” Az ábra szerint azonban ő maga is kész lett volna megváltoztatni ezt az igazságot. Ezzel az egész történet újból bebizonyította, hogy az oroszországi hatalmi struktúra súlyos válságban van.
Uniós atomernyő
Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a Kremlben. Támogatják egymást Fotó: MTIOroszország változatlanul védelmet biztosít Fehéroroszországnak „atomernyőjével”, s a szerdán Moszkvában aláírt uniós szerződés e tekintetben nem jelent változást - jelentette ki Vlagyimir Jakovlev, az orosz hadászati rakétacsapatok főparancsnoka.
Az orosz vezérezredes nyilatkozatában egyben közvetve kizárta atomfegyverek fehéroroszországi telepítését, amikor leszögezte: Fehéroroszország a lisszaboni megállapodások, illetve a Moszkvával kötött szerződések értelmében nem nukleáris hatalom, „területéről kivonták az öszszes atomfegyvert, s ezek a fegyverek kizárólag Oroszország területén találhatók”. Jakovlev tájékoztatása szerint a FÁK-tagországok meghatározott feltételek mellett élhetnek az orosz atomernyő jelentette védelem lehetőségével, s Belorusszia esetében ez már korábban is érvényesült. Az orosz tábornok hangsúlyozta, hogy a hadászati rakétacsapatok hadrafoghatósága semmit sem romlott az elmúlt másfél évtized során. Kijelentette, hogy a gazdasági problémákon kívül semmiféle gonddal nem küszködnek a rakétacsapatok, és a 2000. esztendő problémája sem lesz semmiféle negatív hatással az egységekre.
Jakovlev ennek bizonyítására meghívta az érdekelt újságírókat: töltsék vele az újévet a hadászati rakétacsapatok központi parancsnoki állásában.
