Hetek - III. évfolyam, 49. szám, 1999. december 11

Napjainkban a befektetési, megtakarítási formák piacán nem könnyű megtalálni a sokszínű kínálatból a legmegfelelőbb befektetési formát, ez sok ráfordítást és szakértelmet igényel a befektetők részéről. Ennek a - sokszor nem egyszerű - feladatnak a megoldásában nyújthatnak segítséget az alapkezelők, amelyek befektetési alapokba gyűjtik a kis- és nagybefektetők megtakarításait. A következőkben többrészes sorozatot indítunk, amelyben igyekszünk megismertetni az olvasókkal e befektetési lehetőség alapjait, és bemutatni a hazai kínálatot, valamint a közelmúltban elért hozamokat.

A rendszerváltást követően 1992-ben jelentek meg Magyarországon a fejlettebb országokban már több mint hatvan éve népszerű befektetési alapok, melyek igen gyorsan közkedveltté váltak a magánszemélyek körében. Mára kilencvennél is több alap közül választhatnak a pénzüknek megfelelő hozamot kereső polgárok.
Hogyan működnek a befektetési alapok? Az alapkezelő által a kis- és nagybefektetőktől öszszegyűjtött vagyon a befektetési alap, amelynek tőkéjéből (befizetett összegek) és hozamából (kamatok) a befektetők eredeti befektetésük arányában részesednek. Maga az értékpapír a befektetési jegy, amely az adott alapból való részesedést testesíti meg.
Többféle befektetési alapot különböztetünk meg. Egyrészt: forgalmazásuk és futamidejük szerint megkülönböztetünk zárt és nyílt végű alapokat. Másrészt: létrehozásuk szempontjából zártkör- és nyilvános alapokat különböztetünk meg. Továbbá a portfoliójuk (összetételük) szerint ingatlan- és értékpapíralapokat (ez utóbbiakon belül a befektetési politika szerint lehetséges állampapír, részvény, vegyes, pénzpiaci stb.).
A forgalomban lévő alapok túlnyomó többsége - 95 százaléka - nyílt végű, azaz futamideje nem rögzített előre, tehát bármikor eladható, szemben a hagyományos, lekötött betétekkel és határozott idejű értékpapírokkal, melyekhez lejárat előtt nem, vagy csak igen jelentős kamatveszteséggel lehet hozzájutni, illetve lejáratkor újabb befektetési lehetőséget kell keresni a pénznek. Ezzel szemben a befektetők a nyílt végű alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, és szükség esetén a befektetett összeget az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban felvehetik. A legtöbb nyílt végű befektetési alap befektetési jegye 1 forint névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését, és tetszés szerinti öszszeg felvételét.
A nyílt végű alap befektetési jegyeinek hivatalos napi árfolyama a „nettó eszközérték”, amelyen eladni és vásárolni lehet a befektetési jegyeket. A nettó eszközérték változásában mutatkozik meg az alap által addig elért hozam, amely a jegyek visszaváltásakor érhető el (nincs a hagyományos értelemben vett hozamfizetés). A nettó eszközértéket minden nap két országos napilapban és a Magyar Tőkepiac című kiadványban minden alapkezelőnek meg kell jelentetni.
A befektetési alapok több előnnyel rendelkeznek, melyeket érdemes figyelembe venni. Először is kiemelhető a rugalmasság, ugyanis - ahogy már említettük - a nyílt végű befektetési alapok jegyei bármikor és bármekkora összegben megvásárolhatók és visszaválthatók. Ezen kívül megnyugtató az, hogy folyamatosan szakemberek felügyelik a befektetéseket, mivel a törvények szerint a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell a szükséges szakembergárdával és technikai háttérrel ahhoz, hogy a befektetéseket folyamatosan nyomon követhessék és elemezhessék. Kedvező még az alapok hozamlehetősége is, mivel a nyílt végű befektetési alapok hozzáférhetővé teszik a tőkepiac lehetőségeit.