Tihanyi Péter interjúi
Évezredek mérlege
Fejtő Ferenc Párizsban élő író, történész, századunk kiváló ismerője
Kialakulóban egy világkormány1. Három kérdése közül erre tudok a legegyértelműbb választ adni: a kereszténység megjelenése, kialakulása, valamint annak napjainkig tartó hatása. Ebben benne van Jézus Krisztus, az apostolok, benne van az egyház - sajnos az inkvizíció is - és sok minden más.
2. Ez a kérdés már sokkal komplikáltabb. Talán Newtont és fizikus társait mondanám, mert az ő felfedezésük volt az, ami - hogy is mondjam - planetáris öntudatot adott az emberiségnek. Ez volt a fizikának mint tudománynak az első zseniális megjelenése, amelynek következményei elvezettek a fizika mai állapotához.
3. A következő évszázad a nagy választások százada lesz. Azok a problémák, melyeket nem tudott e század megoldani, örökségül maradnak a következőre. Az örökség: egy egyensúly nélküli, destabilizált világ. Az a kérdés, kialakul-e majd egy új, egyensúlyban lévő világrend vagy pedig jön az anarchia, a káosz. Az egyensúly kialakulása ugyanaz, mint a béke fenntartása. Új harcok indulhatnak a hegemónia körül. Mind a két világháború a hegemónia kérdésén múlott. Mellesleg mind a két esetben a németek akarták magukhoz ragadni az európai és a világhegemóniát. Az, hogy most egyetlen szuperhatalom van, amely abszolút törvényes hatalommal rendelkezik, minden téren komoly problémákat vet föl. Ha ez a hatalom egyensúlyozott világrendet teremt, ha okosan gyakorolja a hegemóniát, akkor kialakulhat egy világkormányzat a különböző nagyhatalmak együttműködésével. Ha rosszul csinálja, ha ezt kétségbe vonják, megkérdőjelezik más, rohamosan növekvő hatalmak - például Kína -, akkor komoly konfliktusok elé nézhetünk. A legkomolyabb konfliktusforrás nyilván Kína és Amerika között lesz. A jövő egyik nagy kérdése az lesz, hogy Kína ezt a hatalmas ugrást - amelyre elvileg már készen is áll - hogyan fogja megcsinálni 1,5 milliárd emberrel. Lehet-e sokáig kormányozni feudálisan egy 1,5 milliárd lakosból álló országot? Úgyszólván csoda, hogy eddig is sikerült. Hogy lehet a zsarnokságot - ami politikailag most is fönnáll -, a katonai-rendőri diktatúrát öszszepárosítani egy féktelenül gyorsan fejlődő hadigazdasággal? Aztán bejön a képbe majd Oroszország is, hiszen nyilvánvaló, hogy pár évtized múlva valamilyen úton-módon meg fog erősödni. Nehéz öröksége lesz a XXI. századnak, de ez már legyen az Ön vagy az Önök problémája. Én 2000-ben belépek a tizedik X-be.
Horn Gyula exminiszterelnök
Gőzgép és internet
1. Az emberiség szereti dátumokhoz kötni még a saját életútját is, pedig a valóságban nincsenek éles határvonalak. Amerika felfedezését azért tartom jelentősnek, mert ez a kezdete a föld
- és tágabban az egész világegyetem - tudatos felfedezésének, birtokbavételének. Technikailag pedig a gőzgép megalkotása indította el a gépesítés-gépesedés folyamatát.
2. Mint minden kommunikációs eszköz alapját megteremtő feltaláló Gutenberg gyakorolta a legnagyobb hatást. A könyvnyomtatás tette lehetővé, hogy az emberiség felhalmozódó ismeretanyaga, kultúrája elpusztíthatatlan és továbbörökíthető legyen. Minden mai kommunikációs eszközünk ezen alapszik.
3. A szemléletmódban. A nagy találmányok mai sorsa - példa rá az internet hallatlan sikere - az, hogy először inkább csak játékszerek. A politikusok, a hadvezérek többsége is jobbára csak Csernobil után döbbent rá, hogy többről és veszélyesebbről van szó, mint játékszerről. Legyen az bomba vagy akár erőmű.
Fehér László festőművész
Kísérleti nyúlként létezünk
Egyre markánsabban kezd kirajzolódni egy komputerizálódott világ. Egy olyan „láthatatlan robbanás” indult el, amely teljesen meg fogja határozni a XXI. századot. Ép ésszel szinte fölfoghatatlan mindaz, ami ezen a területen perceken belül történni fog. Már ma is mindenhol ott van ez a gondolkodásmód. Ellensúlyképpen persze megmaradnak az emberi gesztusok, a legegyszerűbb emberi megnyilatkozások is. Azt, hogy két ember sétál és beszélget egymással, valamint a szerelmet, a szeretetet, a fényt, ami az ember szívében lakozik, nem lehet kiszorítani, mert enélkül értelmetlenné válna a létezés. De mindenképpen a kor vonzásába kerül a művész, illetve a művész kerül erős vonzásba a korával, és ebből a szorításból, vonzásból, taszításból sűrűsödik ki aztán a mű. Egy művésznek mindenképpen fel kell vállalnia saját korát, ezen belül is önmagát, mert csak önmaga vállalásának pillanatától kezd hatni a világban, innentől kezdve lesz csak izgalmas mások számára. Ennek a vállalását nevezem én alapvető emberi gesztusnak. Benne vagyunk, leszünk egy óriási kísérletben, majdhogynem olyanok vagyunk, mint a komputerfigurák, akik végrehajtanak valamit. Hát mi végre van az ember a földön? Sokszor azt érzem, olyan kísérleti nyúlként létezem a világban, akin végrehajtanak valamit. Majd jönnek az újabb és újabb egyedek, és újabb dolgokat fognak kitalálni. Mára majdhogynem a művészet is elkomputerizálódott, videók, számítógépek, fotók, installációk uralják a kiállítótermeket. Németországban mondta pár hónappal ezelőtt nekem az egyik híres múzeum igazgatója, hogy a következő kiállításuk címe ez lesz: „Festők, ébredjetek fel!”, tudniillik a képtárakban hovatovább kuriózumnak számít a festék, az ecset és a vászon. Hát... erre tart a világ.
Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész
Jézus és az evangélisták
1. A puskapor föltalálása. Tudniillik addig csak kézitusák voltak, ilyen „kard ki - kard be”, a puskapor után viszont más világ kezdődött.
2. Ha a civilizáció alatt nem technikai civilizációt értesz, és ha a kérdést nem szűkíted le hazánkra, azt mondanám neked, Jézus Krisztus. És vele természetesen a kereszténység az evangélistákkal együtt.
3. Úgy vélem, hogy az ember és a környezet területén óriási katasztrófák történtek az utóbbi időben, és újabbak is készülőben vannak. Az emberiségnek valahogy vissza kellene fognia magát, hogy az utolsó pillanatban még megmenthető legyen a glóbuszon lévő élet, az emberi civilizáció és benne a természet. Csak remélni tudom azt, hogy ha egy „gyalogszínész” ezt észrevette, erre rájött, rájönnek és észreveszik a nálam bölcsebb emberek is, olyanok, akik potenciális energiával és hatalommal rendelkeznek sorsunk irányítását illetően.
Görgey Gábor Kossuth-díjas író
Jézus és Gutenberg
1. A legnagyobb szellemi esemény Jézus megjelenése, az epifánia. (Epifánia: megtestesülés, egy láthatatlan szellemi lény láthatóvá válása - a szerk.) A legnagyobb történelmi esemény a népvándorlás, azaz a népek elhelyezkedése az ókortól búcsúzó Európában.
2. Valószínűleg Gutenberg a könyvnyomtatással.
3. A népek együttélési technikájában hozhat döntő változást a jövő évszázad. Lassan minden náció kénytelen lesz felismerni, hogy a nacionalizmus olyan fekete mágia, amely a másik pusztulását kívánja, de bennünket pusztít.
Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész
Jézusé a jövő is
1. Jézus születése.
2. Jézus Krisztus és az általa képviselt eszmények.
3. Az emberiség sorsát eddig is a Jézus által legélesebben és legsarkalatosabban felvetett kérdések, valamint a bűnnel való könyörtelen szembesülés határozták meg. A következő évezredre is ennek kell rányomnia a bélyegét. A jövőben is ez fogja meghatározni sorsunkat, ha ez nem így fog történni, nagy valószínűséggel elpusztul az emberiség.
