Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága szerdán
napirend előtt úgy döntött, hogy nem foglalkozik aznapi ülésén az előző ülésre
Bartus László újságíró által benyújtott, Hit Gyülekezetéről szóló anyagokkal,
illetve a Hit Gyülekezete által a bizottságnak eljuttatott tájékoztatóval sem. A képviselők
azt az álláspontot fejtették ki, hogy később foglalkoznak a számukra egyre terebélyesedő
üggyel. A képviselők közül többen elmondták: azt akarják elkerülni, hogy valakik
vallási rendőrséget csináljanak a bizottságból.
A bizottság a tábori lelkészséggel kapcsolatos vitás ügyben tíz igen, hét nem
szavazattal és két tartózkodással úgy döntött, hogy a következő üléseinek
valamelyikén minden érintettet meghallgat a Honvédelmi Minisztérium és a Hit Gyülekezete
közötti jogvita kapcsán.
Mint ismeretes: Szabó János honvédelmi miniszter a közelmúltban felbontotta a szerződést
a Hit Gyülekezetével, amely a Magyar Honvédségnél három évig teljesített szolgálatot
a protestáns tábori püspökség kötelékében, kisegítő tábori lelkészeivel. A
testület ülésén a képviselők mintegy két órán át tettek fel kérdéseket ezzel
kapcsolatban a jelenlévő Wachsler Tamásnak, a tárca közigazgatási államtitkárának.
Az államtitkár hangsúlyozta: ha a Magyar Honvédség bármelyik katonájának akármelyik
egyháztól lelkipásztori szolgálatra van szüksége, akkor ezt lehetővé teszik.
Azonban a jogszabály szerint nincs mód arra, hogy az 1994-es kormányrendeletben
felsorolt négy egyházon kívül más gyülekezet is jelen legyen lelkészeivel a Magyar
Honvédségnél. Kósáné Kovács Magda, a testület szocialista elnöke újságíróknak
nyilatkozva elmondta: elképzelhető, hogy a jogi szabályozás módosítására lesz szükség
ez ügyben.
Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő szerdán egy húszoldalas feljelentés
formájában megküldte Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek azokat a dokumentumokat,
amelyek a Hit Gyülekezete feltételezett visszaéléseivel kapcsolatosak. Molnár Róbert
azt kérte az ügyészségtől, hogy az egyházakról szóló 1990. évi törvényben rögzített
jogkörében eljárva állapítsa meg, hogy a mellékelt dokumentumok alapján a Hit Gyülekezete
és Németh Sándor vezető lelkész az Alkotmánnyal és az érvényben lévő törvényekkel
összhangban fejti-e ki tevékenységét, vagy sem.
A Hit Gyülekezete szerint Molnár Róbert országgyűlési képviselő rágalomkampányt
folytat a szervezet ellen, s ennek részeként fordult most feljelentéssel a legfőbb ügyészhez.
A gyülekezet egyébként üdvözli, hogy a vádakkal kapcsolatban végre valóban illetékes
állami szerv mondhat véleményt, s ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse
az ügyészség munkáját.
Lapértesülések szerint elkészült az egyházalapítási törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat. Kidolgozásakor az Európai Parlament 1996-os határozatát is
figyelembe vették, mely arra buzdítja a tagállamokat, hogy kellő megfontolással
alkalmazzák az adókedvezményt és jogi védettséget biztosító vallási szervezeti státuszt.
A javaslat alapján a természetfeletti tanokkal rendelkező, a valóság egészére irányuló,
jó erkölcsöt nem sértő magatartásmintáival az emberi személyiség egészét átfogó
világnézet minősül csak vallásnak.
A javaslat tartalmazza továbbá, hogy nem minősül vallási tevékenységnek az elsődlegesen
gazdasági-politikai munkát végző, vagy pszichikai, parapszichológiai és gyógyító
gyakorlatot folytató, illetve humanista tanok terjesztésére és mágiára szakosodott
szervezet sem.
A dokumentum szerint mindenképpen indokolt, hogy az egyházak nyilvántartásba vételéről
ezentúl ne a megyei bíróságok, hanem a Fővárosi Bíróság rendelkezzen. Az egyház
bejegyzéséhez - a jelenlegi szabályozással ellentétben - a hittételek csatolását
is megköveteli a módosító indítvány.
A korábban hangoztatott véleményekkel szemben a tervezet nem határozza meg az egyházalapításhoz
szükséges létszám minimális szintjét. A jogalkotók az egyházak által élvezett
privilégiumok alapján tartalmi szempontok figyelembevételével húznák meg az alsó
határt.
Az új rendelkezés kimondaná, hogy az egyházak azonos szabadságot élveznek, jogaik és
kötelezettségeik tekintetében különbség pedig csak tényleges társadalmi szerepük
alapján tehető.