Hajdú Sándor, Sebestyén István
Komprumisszumkészség a parlamentben

Az igazságügy-miniszter expozéjával az Országgyűlés szerdán megkezdte az államalapítás és a Szent Korona emlékének megörökítéséről szóló törvény tárgyalását. A vezérszónokok közül a MIÉP és a kormánypártok támogatásra ajánlották a törvényjavaslatot, míg az ellenzék szónokai annak jelenlegi formáját elfogadhatatlannak tartják.

Szimbólum vagy aktuálpolitikai üzenet?    Fotó: MTI

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter előterjesztésében a rendszerváltás tízéves folyamatának lezárásaként értékelte a törvényjavaslatot. Ugyanakkor megállapította: a korona elhelyezése az Országgyűlés épületében nem értelmezhető úgy, hogy a Szent Korona a Magyar Köztársaságban jelenleg bármilyen közjogi szerepet töltene be. A törvényjavaslat nem kívánja módosítani hazánk hatályos alkotmányát, sem nyíltan, sem burkoltan nem támadja azt. Kijelentette: „A koronának nincs befolyása, és nem is lesz az ország államformájára.” Dávid Ibolya egyébként a vita során jelentős kompromisszumot ajánlott fel az ellenzék számára. Mint mondta, a kormány felé elfogadásra fogja javasolni, hogy az ellenzék által vitatott két mondat kikerüljön a tervezetből. A két ominózus mondat: „E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak. A Szent Korona ma is a magyar állam egységét jelképezi.” Szocialista és SZDSZ-es képviselők jelentős lépésnek nevezték a miniszterasszony javaslatát.
A Fidesz részéről Salamon László vissza nem térő, egyedülálló alkalomnak ítélte, hogy az Országgyűlés törvénnyel emlékezzen meg Szent István király művéről. Herényi Károly MDF-es honatya a nemzet polgárainak szánt ajándéknak nevezte a törvényjavaslatot.
„Elképesztőnek és nevetségesnek tartom, hogy egy köztársaságban a korona szimbolizálja a nemzet egységét” - nyilatkozta a témában a Heteknek Horn Gábor SZDSZ-es képviselő. Horn szerint a kormány szándéka mögött határozott politikai érdekek, számítgatások húzódnak: a MIÉP-ig záró jobboldal így kívánja kisajátítani a nemzet fogalmát és a nemzettudatot. A képviselő szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy népszerűségi intézkedésről is szó van, hiszen „a kormány emelkedett hangulatban január 1-jén kívánja demonstrálni a nemzet egységét, azonban ezt az egységet mi a kirekesztés miatt nem fogjuk vállalni”.
Vastagh Pál szocialista képviselő, volt igazságügy-miniszter szerint a korona szorosan hozzákapcsolódik történelmünkhöz, fontos szerepet játszott többek között a magyar közjog fejlődésében is, de ma már nincs aktuális közjogi tartalma. Vastagh lapunknak nyilatkozva kiemelte: ma már nem lehet a koronából levezetni az állam egységét és a közhatalmat. A képviselő szerint a koronáról szóló törvény üzenete egy olyan ideológia föltámasztása, amely Magyarország nemzetközi kapcsolataiban egy középhatalmi regionális szerepkört betölteni kívánó állam ideológiájaként jelenik meg. „Megdöbbentő, hogy az ezredfordulón egy fiatalokból álló, magát demokratának valló párt egy bizonyos korszakra jellemző ideológiát kíván feléleszteni, hogy ezzel erősítse támogató bázisát” - mondta végül Vastagh Pál.
„Számomra a korona a nemzet egységét jelenti. Lehet, hogy ez ma nem divatos megfogalmazás, de a korona a magyar nemzet ezeréves fennmaradását jelenti” - mondta a Hetek kérdésére Bánk Attila kisgazda frakcióvezető. A politikus szerint a korona a nyugat-európai népekkel való összetartozást jelképezi, közöttük a magyar nemzet fennmaradását. Bánk hangsúlyozta: a korona-tant és a koronáról szóló törvényt ketté kell választani, hiszen a Szent Korona ma is csak egy jelkép, viszont átível ezer esztendőn.