Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Márton
Kokainüzlet a virtuális térben

A rendőri intézkedések és óriási anyagi ráfordítások ellenére a kolumbiai drogcsempészek új generációja sikeresen alkalmazkodik a legújabb kor technológiai kihívásaihoz. A kokaintermelést és -csempészést jócskán növelő drogkartellek legújabban már az internetet és a legmodernebb számítógépes technikát is felhasználják milliárdos ügyleteik lebonyolítására - állítja a Washington Post című amerikai napilap amerikai és kolumbiai drogellenes akciócsoportoktól származó információk alapján.

A drogkereskedést üldöző amerikai hatóságok szerint Latin-Amerikában az utóbbi két évben megjelent egy új bűnöző nemzedék, amely elődei hibáiból tanulva szinte tökélyre fejlesztette a kábítószer-csempészetet. A korábbi drogbárók bukásához vezető baklövésekből okulva a fiatalok által kiépített hálózat szinte teljesen felderíthetetlen, a Kolumbiából Mexikón át az Egyesült Államokba szállított kábítószer forgalma pedig a szakértők szerint 1999-ben kétszer, talán háromszor annyi volt, mint 1998-ban.
Az újonnan érkező drogkereskedők eszközei már sokkal kifinomultabbak, az ellenük való hatékony küzdelem nehezebb, mert törvénytelenül szerzett pénzeiket legális üzletekben mossák tisztára, nem követnek el terrorcselekményeket, és független csoportokon keresztül, teljesen észrevehetetlenül működnek. A korábbi bűnszervezetektől eltérően a kolumbiai kábítószercsempészek új hulláma specialistákkal dolgozik - állítja a washingtoni napilap. Csempészakcióikat egyedi módon tervezik meg, és úgy tűnik, egy atomizált sejtrendszer váltotta fel a korábbi hierarchiát, amely ellen még volt némi esélye a hatóságoknak.
A kolumbiai kartellek elsősorban Mexikónak adják tovább a drogot, ahol szintén komoly technikai átszervezések történtek alvilági körökben. Az amerikai hatóságok szerint, ha sikerül elfogni egy bűnözői csoportnak a főnökeit, általában nem találnak összetett szervezetet alattuk. „Valójában néhány ügyes fiúról van szó, akik bizonyos személyeket megbíznak egy munka lebonyolításával. Alig nyomon követhetők, és rendkívül sok problémát tudnak okozni” - állítja egy amerikai szakértő.
A kifinomult módszerek elsajátítása mellett a drogtermelők javítottak a koka - a kokain előállítására alkalmas növény - minőségén, és növelték a marxista gerillák, illetve szélsőjobboldali paramilitáris csapatok ellenőrzése alatt álló ültetvények méreteit. Peruban és Bolíviában mára már jelentősen visszaesett a kokatermelés, néhány évvel ezelőtt azonban még a kolumbiai kartellek is elsősorban e két országból szerezték be a multimilliárdos üzlethez szükséges növényzetet. A gyorsan tanuló és nagyüzemben termelő drogbárók a multinacionális cégektől is tanultak valamit: hatékonyabb termeléssel csökkentik saját költségeiket. Ennek eredménye, hogy a kolumbiai drogcsempészek a kokain-előállítást ma már a nyersterméktől egészen a végtermék eladásáig ellenőrzik.
A Kolumbiából beáramló kokain elleni küzdelem az Egyesült Államok immár egyik fontos külpolitikai céljává is vált. 1999-ben 286 millió dolláros amerikai segély segítette a kolumbiai rendőri és katonai szerveket a drog elleni harcban. Ezt az összeget a Clinton-kormányzat egymilliárd dollárra kívánja emelni az elkövetkező három évre elosztva. A legtöbb kokaint Kolumbia déli és nyugati tartományaiban állítják elő. A kokainföldek őrzéséből és a szabad légtér biztosításából, illetve a növényért szedett adóból dollármilliókat zsebel be a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői nevű szélsőjobboldali katonai szervezet, amely az államhatalom helyett ellenőrzése alatt tartja a térséget.
A kolumbiai és mexikói kábítószer-kereskedők új módszereire nemrég, egy közös amerikai-kolumbiai razzia során derült fény. A Millennium-művelet kódnevű program eredményeként az elmúlt hónapban 31 csempész került rendőrkézre. A rajtaütések során elfogott három legnagyobb hal Alejandro Bernal, Fabio Ochoa és Orlando Sanchez-Cristancho volt, míg a mexikói csoport fő öszszekötőjét nem sikerült elfogni. A hírhedt Medellin-kartell korábbi vezetője, Pablo Escobar nyílt háborút hirdetett az állam ellen, és más befolyásos társaival együtt egy rendőrséggel való tűzpárbajban vesztette életét 1993-ban. Az ezután helyzetbe kerülő Cali- kartell a terrorista cselekmények helyett más taktikát alkalmazott: a felhalmozott milliókat politikusok és bírók megvesztegetésébe forgatta vissza. A Cali-korszak 1995-ben ért végett, mikor egy razziasorozat alkalmával vezetőit lelőtték, illetve letartóztatták.
A rajtaütések után derült ki, hogy Bernal ügyfeleivel való kapcsolatait internetes csevegőszobákon keresztül tartotta. Az úgynevezett „chat-room”ok lényege, hogy interneten keresztül élőben tudnak üzeneteket küldeni egymásnak azok, akik éppen akkor beléptek a vonalba. Óvintézkedésből az egymással kapcsolatot tartó csempészek a napi forgalom adatait mindkét oldalon a mexikói partoktól távoli hajókról vitték fel a hálózatra, hogy egy esetleges lebukás esetén a számítógépes hálózat többi része kinyomozhatatlan maradjon. Az agyafúrt csempészek igen fejlett kódolási technikát alkalmaztak üzeneteik elküldésére, amely meghaladta a bűnüldöző szervek képességeit. Egy amerikai hivatalnok szerint egy elkapott, 30 másodperces üzenet megfejtése még a legjobb számítógépeiknek is 24 óráig tartott, amellyel a gyakorlat teljesen értelmét is vesztette. A szakemberek több száz tonnára becsülik azt a kokainmennyiséget, amely az utóbbi évek során az említett módszerek segítségével került ki Kolumbiából, ebből pedig havi 20-30 tonnát tulajdonítanak a Bernal vezette csoportnak.