Hetek - III. évfolyam, 47. szám, 1999. november 27

Ausztriában gyakorlatilag zsidók nélkül van antiszemitizmus - mondta Karl Pfeifer a Hetek által rendezett Ezredvégi beszélgetések című fórum legújabb fordulóján. Karl Pfeifer - az izraeli rádió bécsi tudósítója, a Hetek főmunkatársa - a Haider-jelenség és a Szabadságpárt (FPÖ) választási sikere után az ausztriai antiszemitizmus és idegengyűlölet felvetette kérdésekre kereste a választ. Előadásában kitért az osztrák antiszemiták gondolkodásmódjának fő elemére: a nép, a népközösség sajátos felfogására. Az ezt a megközelítési módot magukévá tevők a nemzetet élő organizmusként látják, melyet a bevándorlók jelenléte dúl fel és zavar meg.

Pfeifer szerint Haider és az FPÖ sikere nem gazdasági okokra vezethető vissza, mivel Ausztriában rendkívül alacsony a munkanélküliség, és emellett erős szociális és társadalmi háló működik. Egyik közvetlen okként azt nevezte meg, hogy az osztrák történészek zsidósággal kapcsolatos feltárásai a mai napig nem lettek közkinccsé téve. A második ok lehet a demokratikus pártoknak a szélsőjobbal kapcsolatos passzivitása, a harmadik pedig, hogy az adott társadalomban nincs ellenálló erő a szélsőségekkel szemben.
Szabó Miklós történész kiemelte: a tiszaeszlári vérvádas per idején, a múlt század végén kitört antiszemita zavargásokat az akkori, Tisza Kálmán vezette liberális kormány katonai erővel verte le. Ugyanakkor XXII. Leó pápa keresztény-szocialista pártok alakulását szorgalmazó enciklikáját követően a Katolikus Néppárt vette át a Magyar Antiszemita Párt szerepét, illetve részben programját. Mint mondta, az akkori egyetemek voltak a Néppárt fő bázisai, ahol antiszemita ideológiával oltották be a nem zsidó származású diákokat. Ennek köszönhetően a nemzetiségiek közül asszimilálódottakat elfogadták magyarnak, az asszimilálódott zsidóknak azonban soha sem
felejtették el származásukat. A Bethlen-kormány volt az, amelyik végül a 20-as években beépítette az ország ideológiájába az antiszemitizmust. Ezután a zsidókérdés esszenciája a kapitalizmus „magyarrá tétele” volt.

Dan Ofry író, újságíró „Izrael az ezredfordulón” című előadásában különös hangsúllyal szólt a zsidó állam katonai potenciáljáról. Miért tért át Izrael az atomfegyverek használatára? - tette fel a kérdést a hatnapos háborúról szóló ismert könyv szerzője, majd meg is válaszolta: „A játék neve: túlélés. Izraelt tíz atomhatalom veszi körül.” Rámutatott, hogy a digitális forradalomban a zsidó állam olyan sebességgel fejlődik, hogy a Newsweek magazin felhívta az amerikaiak figyelmét: Izrael lekörözi őket. Ofry szerint Izrael mára az első tíz high-tech hatalom közé került, példaként a legmodernebb, izraeli gyártmányú Amos műholdat említette. Az ország haditechnikai fejlettségére jellemző, hogy a föld-föld ballisztikus rakéták ellen egyedül ők tudták sikeresen felvenni a harcot. „A kínaiak úgy járnak Izraelbe a high-tech-ért, mint a mohamedánok Mekkába” - élcelődött a neves író.