Mondovics Gábor
Nem szakadhat ketté Európa

Bill Clinton háromnapos bulgáriai látogatása az ország történetében az első amerikai elnöki látogatás volt. Hivatalos megbeszélései mellett Clinton találkozott a blagojevgradi amerikai egyetem diákjaival is. A Szófia belvárosában rendezett tömeggyűlésen szólva az amerikai elnök méltatta a jelenlegi bolgár kormány munkáját, és kijelentette, hogy a 21. században nem lehet elfogadni két különálló Európát. A látogatás a várakozások szerint emelni fogja a befektetők érdeklődését a térség iránt. Ezt mutatja, hogy a mintegy 900 fős amerikai küldöttség nem jelentéktelen részét üzletemberek tették ki, valamint az EU kereskedelmi bizottságának váratlan döntése: a bolgár tejtermékek szabad utat kaptak az EU piacaira.

Bill Clinton amerikai elnök Petar Sztojanov bolgár elnök társaságában beszédet mond a szófiai Alekszandar
Nevszki-székesegyház előtti téren. Nincsenek elfelejtve    Fotó: MTI

A blagojevgradi találkozásra a Szófia belvárosában megrendezett tömeggyűlés előtt került sor - ilyet egyébként Clinton saját hazáján kívül még nem tett. A diákokat több körben szűrték meg, egyikük mégis kisebb incidenst okozott azzal, hogy kitűnő angol nyelvtudása ellenére az összegyűltek előtt csak bolgárul volt hajlandó beszélni. A tömeg előtt Clinton megemlékezett a most tíz éves bolgár rendszerváltásról, és ennek kapcsán a változásokról. „Nem fogadhatjuk el, hogy a 21. században két különálló és egyenlőtlen Európa legyen” - mondta, majd hozzátette: a NATO kapuit minden olyan ország előtt nyitva kell és nyitva fogják tartani, amelyek megfelelnek a szervezetbe kerülés kritériumainak.
Beszédében Clinton nem mulasztotta el méltatni a jelenlegi kormányt: Két évvel ezelőtt a civilizációra és a civilizációért szavaztak, de 50 évvel ezelőtt is ezt tették, amikor segítettek a bolgár zsidóságnak túlélni a holocaustot és a II. világháborút.
Az elnök véleménye szerint Délkelet-Európa fényes jövőjében Szerbiának is részt kell vennie. Clinton üzent a szerb népnek: „Ha úgy választanak, ahogy Bulgária tette, akkor elfoglalhatják megfelelő helyüket Európában, amit Milosevics lopott el, és ha így tesznek, akkor az USA Önöket is támogatni fogja”.
Bulgária tagja a Partnerség a Békéért szervezetnek, melyben azok az országok vesznek részt, akik eddig nem jutottak be a NATO-ba. Szófia minél hamarabb szerete bekerülni a szervezetbe, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Petar Sztojanov bolgár köztársasági elnök nemrégiben kijelentette: országa kész amerikai katonai bázisok telepítésére. Ebből nem csak belföldön lett botrány, a felvetés azonnal kiváltotta Oroszország tiltakozását. A szófiai amerikai nagykövetség szerint viszont a bolgároknak erre joguk van.
Mind a bolgárok, mind az amerikaiak a térség iránti érdeklődés növekedését várják a látogatástól. Albright szerint a látogatás üzenete, hogy Bulgária megváltozott, és lehet befektetni, fejleszteni. A delegációban részt vevő amerikai üzletemberek nagy száma is ezt bizonyította.
Talán véletlen, de lehet, hogy nem: a látogatás befejezése után érkezett egy hír az EU kereskedelmi bizottságától, amely szerint a bolgár tejtermékek ezentúl szabadon bevihetők a tagországokba. Több éve vártak erre a bolgár tejipari cégek, és mindeddig nem sok reményük volt e jog elnyerésére.
Bulgária nincs a legjobb gazdasági helyzetben: a lakosság túlnyomó többsége a létminimum szintje alatt él. A nyolcmillió lakosú országban, Magyarországhoz hasonlóan, tíz évvel ezelőtt történt meg a rendszerváltás. Az akkori első szabad választásokon jobboldali kormány került a hatalomra, amely a gazdasághoz nem mert hozzányúlni, így a viszonylagos szocialista jólét megmaradt. A gondok azonban nem múltak, sőt az első komoly gazdasági megszorítások után ment is a kormány, amely két évet sem élt meg a hatalomban. A legemlékezetesebb és talán legsúlyosabb összeomlás 1996-97-ben történt az országban, amikor a pénzrendszer hullott elemeire, és napok alatt ezer százalékosra nőtt az infláció.
Bulgáriában azóta nem sokat változott a helyzet. A lakosság politikai aktivitása jelentősen csökkent: az embereket főleg a mindennapi megélhetés gondjai kötik le, és ennek rendelnek alá mindent. A rossz helyzetnek tudható be, hogy az országot a rendszerváltás óta a hivatalos adatok szerint közel félmillió ember hagyta el, ebből kétszázezer diplomával rendelkező fiatal. A friss diplomások először a külföldi tapasztalatszerzés indokával indulnak el, elsősorban a fejlett nyugati országok és az USA irányába, de nagy részük már csak családlátogatásra tér vissza. Sokan már a középiskola befejezése után külföldön keresnek továbbtanulási lehetőséget.
Szintén a rendszerváltás utáni zavaros helyzetnek köszönhető a bűnözés növekedése. Egy időben a bolgár bűnözői csoportok a politikai életre is jelentős befolyással bírtak. Több gyilkossággal jelezték, hogy aki nem tartja meg az ígéretét vagy vizsgálódni kezd, annak nem lesz hosszú az élete. Ilyen esetek szintén az 1996-97-es években voltak gyakoriak, azóta inkább csak bandák közötti leszámolások történtek.
Leginkább a valódi befektetők hiányoznak, bár az amerikai gyorséttermek itt is jelen vannak. Az utóbbi időben nyitotta meg kapuit két Metro nagykereskedés is, melyeket a magyarok építettek ki és kezdtek el üzemeltetni. Az olajiparban nyugatról a Shell érkezett elsőnek, majd őt az idei évben az ÖMV követte - közel húsz kútból álló hálózatának kialakítását szintén a magyarországi leányvállalat szakemberére bízták. A magyar tőke viszont nem jelenik meg ilyen mértékben.