Két millennium mérlege
Ezúttal a San Franciscóban élő Teller Ede fizikust, a hidrogénbomba kifejlesztésének irányítóját és Dávid Kornélt, a Chicago Bulls kosárlabdacsapat sztárját kérdezte Tihanyi Péter.
Dávid Kornél: Békét a gyerekekért
„Ott van például Einstein, Newton és Teller Ede, ezek az emberek is döntően meghatározták az emberiség sorsát…” Fotó: MTISzerintem az a legfontosabb, hogy béke legyen mindenhol, szerte a világban. Ez lehet, hogy furcsán hangzik a számból, mivel fiatal vagyok, mégis ezt tartom a legdöntőbbnek. Nem nagyon hiszem ugyanakkor, hogy ennek sok realitása
lenne. Mindenhol vannak olyan csoportok, akik ez ellen vannak és működnek. Az a vágyam, hogy Európában és ezen belül is szűkebb hazám, Magyarország környékén
legyen végre béke már. És nyugalom. Szeretném, ha az országunk - bár most itt élek Amerikában - minél hamarabb közeledne ahhoz a nagyon várt európai közösséghez. Valószínű, hogy a mindennapi ember nem fog ebből sokat érzékelni, tehát azoknak, akik most rosszul élnek és nincs meg mindenük, nem biztos, hogy egyik napról a másikra meg fog változni az életük. Az ország életén talán lassan-lassan javítani fog a csatlakozás.
Amerikában már évtizedek óta nem kell idegeskedniük az embereknek semmi miatt, nyugodtabb életritmusban élnek, nem kell aggódniuk a jövő miatt. Dolgoznak rendesen, amit keresnek, abból elég magas szinten meg is tudnak élni. Hogy ezt miért tartom fontosnak? Mert ennek a legszembetűnőbb eredménye és következménye az, hogy rengeteg gyerek születik itt Chicagóban és egész Amerikában. Teljesen természetesek itt a két-háromgyerekes családok. Számomra ez az egyik legszembetűnőbb különbség Magyarország és Amerika között, amit azonnal észrevettem, ahogy kijöttem. Itt szinte egymás után jönnek a gyerekek, így kapcsolódnék oda, hogy a XXI. században miért a békét és nyugalmat tartanám a legfontosabbnak. Ezért. Itt az emberek szabadok, nyugodtak, nincs mitől félniük, van jövőképük és van jövőjük is. A legtöbb fiatalnak megoldott az élete, van lakásuk, autójuk, mondhatnám, mindenük megvan. A fizetésükből mindent meg tudnak vásárolni. A harmadik évezredben ezt kellene megteremteni Budapesten is. Innen ezt látom Magyarország leglényegesebb problémájának.
Aztán a XXI. századtól várom a különösebbnél különösebb technikai újításokat, a „csodagépeket”, „csodatalálmányokat”, amik még jobban megkönnyítik a mindennapjainkat. Praktikus dolgokra gondolok, amik a pihenésünket, munkánkat, szórakozásunkat kényelmesebbé teszik. Óriási fejlődés fog beindulni ezen a területen.
A csapatomtól pedig mindenképpen győzelmeket várok 2000-ben, ami most nagyon ránk férne. Ha most győznénk egy-két meccsen, az óriási lökést adna a csapatnak. Kívánnék még szerencsét is - mert az is kell -, hogy minél hamarabb megtörjön ez a rossz sorozat. Magamnak pedig azt, hogy legyen sok játéklehetőségem, és ezeket a lehetőségeket minél jobban ki tudjam használni, hogy az erőm, energiám, tehetségem a csapatom hasznára váljon.
Hogy ki az a személy, aki leginkább hatott a civilizációra? Ezen komolyan gondolkodnom kellene, most nem tudnék kiemelni egyetlen egy embert a sok közül. Ott van például Fleming, aki penicillin szérumával sok millió vagy lehet, hogy milliárd ember életét mentette meg. Vagy ott van Einstein, Newton vagy Teller Ede, aki az atombomba egyik megalkotója. Ezek az emberek mind döntően meghatározták az emberiség sorsát. De mondhatnám Jézus Krisztust is, az ő tanai is megváltoztatták és változtatják a világot a mai napig is.
Teller Ede: A háborút elkerülni
„A Föld felületének egyesítése volt az elmúlt korszakok leggrandiózusabb történése” Fotó: MTI1. Kérem… egy nagyon triviális választ kell, hogy adjak a kérdésére: a Föld felületének egyesítése volt az elmúlt korszakok leggrandiózusabb történése. Két és félezer évvel ezelőtt például a Római Birodalom és Kína között nem volt semmilyen kommunikációs kapcsolat. Külön világban éltünk. Hogy a Föld ma egy egység, egy egységet képez, az lényegében az utolsó párszáz év „munkája”. Az Amerika felfedezését követő négyszáz évben ez nagyon felgyorsult. Én sok meggondolás okán azt mondanám: ez volt a legfontosabb.
2. Erre a kérdésére istenigazából nem tudok válaszolni. Kérem… azért van erre egy nem igazán originális ötletem. Ha az emberiség, a civilizáció alatt Ön lényegében a nyugati civilizációt érti, akkor én Konstantin császárt említem, aki a lehanyatló Római Birodalomban a kereszténységet bevezette. Világosan és egyértelműen ez volt a legnagyobb hatással a következő évszázadokra. De ha azt kérdezi tőlem, hogy ki volt az, aki egyformán hatott Rómára, Kínára és Indiára, azt mondanám, Buddha. Mondhatnám Mohamedet is. Úgy tudom, Mohamed követőinek a száma sem sokkal kevesebb egymilliárdnál. Akkor ugyebár Konstantin, Buddha és Mohamed. Én nem akarom túlhangsúlyozni a vallást, de hogy a vallás rendkívül sok emberre hatott és hat, azt biztosan tudom.
Aztán a tudomány is óriási befolyással bír, csak az emberek kevésbé primér módon találkoznak vele, és az eredet is többszörös áttéteken megy keresztül. Hogy aztán ki alkotott többet vagy kevesebbet, nagyobb hatásút vagy kevésbé nagyot, Newton, Bohr, Einstein vagy Edison, ki tudja? Én nem.
3. Nézze, a világ kicsi lett. A harmadik évezredben, e sebesen kommunikáló világban az együttműködést növelni és a háborút elkerülni, ez lesz a legfontosabb kihívás.
Kérem… ha Önt ez a téma izgatja, ha ilyen kérdéseket tesz föl, miért úgy köszön el, hogy: „Boldog Új Évet”? Miért nem azt mondja nekem: „Boldog Új Ezer Évet”?
Viszonthallásra!
Jézus, Luther és a bioforradalom - válaszok New Yorkból
Az Amerikában élő magyarok is örömmel kapcsolódnak be ebbe a felhívásba. A véleményeket Márer György, lapunk New York-i tudósítója gyűjtötte csokorba.
Lovas György a Magyar Szabadságharcos Világszövetség New York-i Szervezetének elnöke. Az 1956-os forradalom alatt az Újpesti Forradalmi Tanács tagja, és a Forradalmi Ifjúság Pártjának egyik alapítója volt. A harcok után az Egyesült Államokba menekült. 1956. december 23-án a Szabadságharcos Világszövetség egyik létrehozója lett. 1957. április 15-én az ENSZ New York-i Székháza előtt levágta rúdjáról a sarló-kalapácsos magyar zászlót. Az erről készült fénykép bejárta az egész világsajtót. Civilben egy óriási bútorház tulajdonosa.
1.) A rövidesen elmúló két évezred során a legdöntőbb befolyást minden bizonnyal a kereszténység gyakorolta az emberiség sorsára. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a huszadik század második felének szédületes technikai fejlődéséről sem. Amennyire azonban a kereszténység a fejlődés elősegítője volt, a feltörő mohamedanizmus annyira próbálja visszafogni azt a világ egyes részein. Ez komoly veszedelmet jelent, és súlyos károkat is okozhat. A kommunizmus és a fasizmus önkényuralmi rendszerei is óriási hatással voltak az emberiség fejlődésére, persze nem kedvező irányban. A Szovjetunió térhódítása a második világháború után előidézte a hidegháborút, a fegyverkezési versenyt. Az atomháború viharfelhője mint Damoklesz kardja lebegett az emberiség feje felett. A szovjet övezetet a moszkovita kormányok önkényuralma jellemezte, amelyek vajmi kevés gondot fordítottak az emberi jogok tiszteletben tartására. Ezt a vörös tömböt rendítette meg alapjaiban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, amelynek eredményeképpen 1989-ben vértelen forradalom szabadította fel hazánkat és a térséget.
2.) Nyilvánvalóan és vitán felül a számítógép feltalálása gyakorolta a legdöntőbb hatást a jelenkor civilizációjára. Tudom, hogy ez nem jöhetett volna létre sok előző zseniális találmány nélkül, de ez a gépagy átalakította az emberiség egész életét a gazdaságtól kezdve a családon át az egyénig. Hogy a hatás mennyire kedvező, illetve mennyire kedvezőtlen az emberiségre, azt nem mi, hanem majd a történelem ítélőszéke fogja igazán elbírálni.
3.) A jövő évszázad, illetve évezred döntő változásainak lehetőségét elsősorban az űrkutatásban látom. Mennyi veszélyt rejteget ez magában, lesznek-e összeütközések, amelyek esetleg kirobbantják a csillagháborúkat, ez még a jövő zenéje. Ma nem kellenek évszázadok, csupán hónapok, sőt hetek a gyökeres változásokhoz. Ékes példa erre éppen a számítógép: a hat hónappal ezelőtt vásárolt gép már idejét múlta, és ha tulajdonosa nem cseréli ki, lemarad a fejlődés ütemétől. Ez ma már nem az átlagember világa, hiszen a szakadék egyre mélyül a nincstelenek és a gazdagok között.
Bikkál Gyula a „Hungarian Magazine Extra” nevű New York-i magyar nyelvű televízió igazgatója. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnöki szakon. 1956-ban érkezett New Yorkba, ahol a híres Columbia Egyetemen még két mérnöki oklevelet szerzett, miközben az IBM vállalatnál dolgozott felelősségteljes állásokban. Később a New York-i városi számítógéprendszer létrehozására kapott megbízást, majd az IBM szakértőjeként Párizsban és Münchenben is dolgozott. 1993-ban nyugdíjba ment, és megalapította TV stúdióját.
1.) A kereszténységgel kezdeném, mivel az gyökereiben megváltoztatta az emberiség életfelfogását. A pápák később óriási befolyásra tettek szert és ez rányomta bélyegét szinte valamennyi európai királyságra. A reformáció megosztotta a katolikus egyház szinte egyeduralmi helyzetét, és végeredményben az inkvizíció sem tudta elnyomni az új valláselmélet térfoglalását. A puskapor elterjedése megindította a háborúk és hódítások egész sorát, a könyvnyomtatás pedig fellendítette a kultúra terjedését a széles néprétegek körében. Szinte ugyanebben az időszakban történt Amerika felfedezése is. Az új földrész hihetetlen gazdagsága és a bevándorlók ügyessége, leleményessége folytán a fejlődés soha nem látott folyamata indult meg az Újvilágban. Az angol gyarmat végül elszakadt az anyaországtól, és megalakult az Amerikai Egyesült Államok, amely forradalmasította az ipart, megalapozta a tömeggyártást és a kapitalista társadalmat piacgazdasággá alakította át. Nem volt meglepetés, hogy az új ország másfél évszázad alatt a világ vezető nagyhatalmává lépett elő.
2.) A legnagyobb hatást Jézus gyakorolta a civilizációra. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kivül Luther Mártont, aki a protestantizmus megalapítója volt. Marx nem tudott új felekezetet létrehozni, ezért a régiek eltörlését és az ateizmust tűzte zászlajára. Einstein a relativitáselmélettel megalapozta az atomkorszakot, amely rányomta, sőt még mindig rányomja bélyegét az emberi civilizációra. Korunkban a DNS felfedezése, a génsebészet az, amely megváltoztathatja az embereket és társadalmakat. A bioforradalom megindult és képes új típusú emberek kialakítására. Jó-e, vagy rossz, ki tudja. Ahogy mondják: majd kiderül a vallatásnál. Okot adhat azonban új háborúskodásra is.
3.) Szeretnék erre a kérdésre egy személyes élmény útján válaszolni. Amikor európai kiküldetésen voltam, vadonatúj Alfa Romeo sportkocsimmal felzarándokoltam Scheiernbe, hogy megnézzem azt a kápolnát, ahol Szent István királyunk házasságot kötött. Ők persze még lóháton poroszkáltak fel oda, én ezer év múlva gépkocsival. Vajon mi lesz ezer év múlva, lesz-e még nyoma ennek a történelmi műemléknek, és ha igen, hogyan fognak odamenni az emberek. Egyszemélyes kis atommeghajtású helikopterekkel? A változást úgy vélem, a világűr igába hajtása, majd pedig gyarmatosítása és az azzal járó harcok vagy háborúk fogják hozni. Milyen fegyverekkel? Az ma még legfeljebb csak a képzelet szüleménye.
Tisztelt Olvasóink!
Múlt héten indult millenniumbúcsúztató játékunkban az Önök közreműködését kérjük. Azt szeretnénk megtudni, hogy véleményük szerint:
1. Mely esemény befolyásolta leginkább az elmúlt kétezer év során az emberiség sorsát?
2. Ki gyakorolta a legnagyobb hatást ez idő alatt civilizációnkra?
3. Mely területen hozhat döntő változást a jövő század, évezred?
Válaszaikat levélben a Hetek szerkesztőségének címére (1103 Budapest, Gyömrői út 63-65.), faxon a 432-2781 telefonszámra, illetve e-mailen a címre várjuk 1999.
december 15-ig.
Terveink szerint az Önök szavazatai alapján legnépszerűbbnek bizonyult személyekről illetve legérdekesebb eseményekről lapunk 2000 elején sorozatot indít, neves szerzők bevonásával. Szavazatával tehát Ön is befolyásolhatja az új évezred elején megjelenő Hetek-számok összeállítását.
Kérdéseinket neves és érdekes közéleti személyiségeknek is feltettük. A válaszokat folyamatosan tesszük közzé. Múlt héten Somody Imre, a Pharmavit Rt. vezérigazgatója, a miniszterelnök tanácsadója és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő válaszolt.
