Szűcs Emese
Beköszönt a hatórás munkaidő

Januártól senki sem dolgozhat napi hat óránál hosszabb ideig képernyő előtt - áll az egészségügyi miniszter közelmúltban kihirdetett rendeletében. A munkaadóknak a hat óra alatt is óránként tízperces, de nem összevonható szünetet kell biztosítaniuk a dolgozóik részére. Egyes becslések szerint a rendelet mintegy 325 ezer embert érint, tavaly ugyanis ennyien dolgoztak a monitorok előtt.

Az otthoni munkaidő nehezen korlátozható    Fotók: Maklári Péter

A sokak által vitatott jogszabály a továbbiakban azt is tartalmazza, hogy a munkaadónak a munkavállalót látásvizsgálatra kell küldenie, és ha ott szemüveget írnak föl, akkor köteleznie kell őt a szemüveg munkavégzéskor való használatára. A rendelet 2002-től azt is előírja a munkaadók számára, hogy saját költségükön olyan szemüvegekkel lássák el dolgozóikat, amely igazodva a képernyő és a dolgozó közötti távolsághoz, biztosítja az éleslátást.
Több szempont indokolja a képernyő előtti munkaidő korlátozását - nyilatkozta lapunknak dr. Zubek László, az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadója. Az elsődleges szempont a mozgásszegénység, ami károsan hat a szervezetre. Ezzel magyarázható az óránkénti tízperces szünetek bevezetése is, melyek kitöltésére Zubek László feltétlenül mozgást javasol… A másik probléma, hogy a képernyő merev nézése közben kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához vezethet.
A hivatalos szakvélemények szerint a különféle képernyők sugárzása nem jelent akkora veszélyt, mint amekkorának azt sokan gondolják. A mai képernyők korszerűek, sugárzásuk minimális, nem ettől fárad el a szem, hanem a koncentrált nézéstől. Az elmúlt negyven év alatt, amióta televíziót nézünk, semmilyen jel nem mutatott arra, hogy ez szemkárosító hatású lenne. Elfáraszthatja a szemet, amit ki kell pihenni, de maradandó látáskárosodást nem okozhat. (Sajnos a szemészorvosok nincsenek a kérdésben teljesen egységes állásponton, tehát e téren sem árt a mértéktartás.)
Dr. Pálfalvi Mária, a II. számú szemészeti klinika tudományos munkatársa kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy a fentieken kívül egy úgynevezett alkalmazkodási görcs is veszélyt jelenthet a szemre. Ha sokáig egy pontra koncentrálunk, a szemizom görcsöt kaphat, ami később mind közelre, mind távolra homályos látást okoz. A szemizomgörcs - mint minden más izomgörcs - pihentetéssel feloldható, ilyenkor a látás is helyreáll. Ugyanezért indokolt a képernyő előtti munkában időnként szünetet tartani. A gyerekeknél ritkábban tapasztalható ez a probléma, ugyanis ők szemmozgásukban is mozgékonyabbak, mint a felnőttek.
Az új jogszabály bevezetése indokolt, de hiányoznak a megvalósítás feltételei - állítja Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szociálpolitikai és munkavédelmi szakértője. A munkaadói szervezetek kevésnek tartják az egyéves felkészülési időt, ami a rendeletben foglaltak teljes végrehajtásához rendelkezésre áll. 1997 tavasza óta lett volna idő a sokoldalú egyeztetésre. Így a gazdálkodó szerveknek, munkaadóknak
- amibe beletartozik maga az állam is - lett volna idejük a
felkészülésre, ami igen pénzigényes művelet mind beruházásilag, mind szervezésileg. A rendelet előkészítésének és kidolgozásának hiányosságai a munkaidő, a bérezés területén is számos problémát vetnek fel.
2001 januárjától a munkaadóknak meg kell felelniük a rendelet mellékletében felsorolt követelményeknek, ami kitér a számítógép billentyűzetére, a szék, a munkaasztal minőségére, a világításra, a fényvisszaverődésre. Ahhoz, hogy a követelményeknek a munkaadók eleget tudjanak tenni, hat-hét számjegyű összeget kell beruházniuk, és erre jelenleg alig több, mint egy évük van.