Hetek-összeállítás
Földrengés-diplomácia Isztambulban
Éles viták után megegyezés született Oroszország és a Nyugat között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) isztambuli csúcsértekezletén. Miután Borisz Jelcin, tárgyalásait félbeszakítva kiviharzott az ülésteremből, és hazautazott, az egyezkedésre hátrahagyott Igor Ivanov külügyminiszter jelentős engedmények árán mégiscsak megegyezett a nyugati hatalmakkal a csecsen-kérdésben. Így lehetővé vált, hogy aláírják az európai biztonsági chartát. Magyarországot a kétnapos csúcson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.
Bill Clinton amerikai elnök az izmiti sátorvárosban, ahol a földrengés 9 ezer fedél nélkül maradt károsultja kapott szállást. A csúcstalálkozón repedések keletkeztek a Csecsenfölddel kapcsolatos orosz álláspontban is Fotó: MTIAz EBESZ csúcstalálkozójának nyitó ülésén Borisz Jelcin orosz elnök heves szavakkal bírálta azokat, akik kétségbe vonták legújabb csecsenföldi hadjáratának jogosságát. Kijelentette, hogy a Nyugatnak nincs joga kritikát gyakorolni ebben a kérdésben, és kifejezte Oroszország elkötelezettségét, hogy véget vessen a terrorizmus rákfenéje terjedésének. A Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott, mintegy 45 perces megbeszélés eredménytelennek bizonyult. Clinton szavai szerint személyes jó kapcsolata nem tartotta viszsza a két elnököt az egyet nem értéstől.
A európai szervezet követelései között szerepelt többek között a menekültek ellátásával foglalkozó iroda létrehozása a Csecsenfölddel szomszédos Ingusföldön, valamint az EBESZ-közvetítés elfogadása. Clinton felszólította Oroszországot, hogy kezdjen politikai párbeszédet a csecsenekkel, és fogadja el a feltételeket.
Jelcin elnök váratlan, a tervezettnél két órával korábbi távozását az orosz szóvivő azzal magyarázta, hogy valószínűtlennek látszott az európai biztonsági charta csütörtöki aláírása. Egy francia szóvivő szerint az orosz elnök azért utazott haza, hogy a csecsenföldi ügyekkel foglalkozhasson.
A tárgyalások folytatására hátrahagyott Ivanov külügyminiszter végül megtette azokat az engedményeket, amiket a Nyugat várt, és beleegyezett, hogy Oroszország nemzetközi közvetítést vegyen igénybe a csecsen válság megoldására. Hosszas tárgyalások után a külügyminiszterek egyetértésre jutottak a csúcstalálkozó záródokumentumának a csecsen térségre vonatkozó végleges szövegét illetően. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter értékelése szerint a találkozó eredménye, hogy Oroszország területi sérthetetlenségének elismerése mellett elítélte a terrorizmust, de azt is egyértelművé tette, hogy az EBESZ normáit tiszteletben kell tartani, és szükség van a humanitárius együttműködésre. A találkozó azt is megerősítette, hogy politikai megoldásra van szükség Csecsenföldön, aminek elérésében az EBESZ-nek is szerep jut.Az isztambuli csúcs közel-keleti vonatkozásairól jeruzsálemi tudósítónk írása:
