Mód Júlia
A XX. század hangjai

A Budavári Palota ad otthont Magyar Rádió kiállításának, amely kezdetektől napjainkig látható és hallható áttekintés a rádiózás, a hangrögzítés, a lemezjátszás történetéről. Bár már az első században a római Pollio a hangot a levegő mozgásának tekintette, és a vízbe dobott kő körüli hullámokhoz hasonló koncentrikus körökben terjedő hangról beszélt, mégis 1876-ban vált először technikailag lehetővé a hanghullámok rögzítése, amikor is Bell feltalálta a telefon ősét.

A XX. század a tömegtájékoztatás felgyorsulásának évszázada. Lélegzetelállító fejlődésnek lehetünk tanúi, és ha ellátogatunk a kiállításra, nyomon követhetjük e század korszakalkotó vívmányait.
A hang hullámokban terjedő rezgés, s míg a levegőben 344 m/s sebességgel terjed, addig vízben négyszer, betonban tízszer, az acélban pedig tizenötször gyorsabban halad. Légüres térben nem terjed, így Földünk mint egy zajos bolygó kering a néma világűrben.
1877-ben találta fel Edison a jellegzetes tölcsérrel rendelkező fonográfot, mely emberi hangot, sőt zenét is rögzített, majd visszajátszott. Magyarországon 1906-tól kiemelkedő fontosságú volt az új technikát felhasználó Bartók és Kodály népdalgyűjtő tevékenysége. (Az eredeti hangfelvételek a kiállításon meghallgathatók). Lipcsében még ebben az évben kifejlesztették az ugyanezen az elven működő, programozott utcai zenét adó zeneszerszámot, a verklit, más néven kintornát.
1894-ben az olasz Marconi márki elsőként adott le rádiójeleket, ő a Hertz által akkor alig hét éve felfedezett elektromágneses hullámokkal kísérletezett. Az általa szerkesztett adó és vevő hatótávolsága 3 km volt. Pickard 1906-ban fejlesztette ki magát a rádiót mint vevőkészüléket. Európában 1914-ben először az Eiffel-toronyról sugároztak hivatalos rádióprogramot. Az első rádióadót 1921-ben Pittsburghben állítják fel, s innen már ugrásszerűen fejlődik a rádiózás. Az adók URH jeleket sugároznak, mert így több adó tud egyszerre működni anélkül, hogy zavarnák egymást. Ettől kezdve a rádió fontos politikai tényezővé is válik, hiszen a politikusok így emberek millióit tudják megszólítani.
1898-ban egy dán villamosmérnök a fonográfot összekapcsolta a telefonnal, a végeredményt telefonográfnak nevezte, s ezzel már el is jutottunk a magnetofon alaptalálmányához.
A kiállításon - amely a Búcsú a hangos XX. századtól címet viseli - többek között meghallgathatjuk Edison fonográfra mondott első mondatát, Kossuth torinói beszédét, VII. Edward angol uralkodó lemondó nyilatkozatát, és akár Churchillt is, mikor bejelenti a német csapatok kapitulációját.
1925. december 1-jén alakult meg hazánkban a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság, a 30-as évektől lehetővé vált a helyszíni közvetítés, ebben óriási szerepet kaptak a sportközvetítések. A kiállításon belehallgathatunk eredeti felvételekbe, így meghallgathatjuk Szepesi közvetítésével az angliai mérkőzés híres góljait is.
A záróteremben saját hangkazettát készíthetünk egy 1980-as évek színvonalát bemutató rádióstúdióban, sőt eredeti rádióújságokat is böngészhetünk, a gyerekek pedig feladatlapot is kitölthetnek a látottakról-hallottakról. És ha mi felnőttek sem tudnánk, melyik állatnak van a legerősebb hangja, elárulom, ez nem az oroszláné, sem pedig a denevéré, hanem a kék bálnáé, amely a repülőgép zajánál 6-7-szer erősebb, és vízben 850 kilométerre is elhallatszik.
A múzeum február végéig, kedd kivételével minden nap 10-16 óráig látogatható.
Jegyek: diák/nyugdíjas 150 Ft, felnőtt 300 Ft, csoportos 100 Ft.