Londoni lap a magyar médiáról

„Magyarország: az állam súlyos keze még mindig uralja a médiát” címmel jelent meg a londoni Financial Times november 4-i számában Robert Wright budapesti tudósítása. A cikk bevezetője szerint mind az EU, mind az ENSZ bírálja a „régi időkre emlékeztető, ingatag sajtószabadságot”. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a brit napilap írását.

A Budapest központjában, a Blaha Lujza tér egyik oldalán álló sajtóközpont jól illusztrálja a magyar médiában uralkodó szeszélyes légkört. A kommunista időkben ez volt a párt lapjának, a Népszabadságnak a főhadiszállása. Az első konzervatív posztkommunista kormány azután új jobboldali lapoknak (például az Új Magyarországnak) adta át az épületet, melyek fejléce ma is az épület homlokzatán díszeleg.
1994-ben, a szocialista (reformkommunista) kormány megválasztásával azonban ismét nehezebb napok köszöntöttek a jobboldali lapokra, így azok kiköltöztek. Az omladozó épület jelenleg csak néhány kisebb lap irodájának ad otthont, köztük az Expressz hirdetési újságnak.
Az ehhez hasonló manőverek éveken át csak keveseket érdekeltek Magyarországon kívül. Az Európai Bizottság Magyarország EU-csatlakozási kérelmének előmeneteléről szóló ez évi beszámolója azonban ismét visszatért a nyugodt média kérdésére mint olyan témakörre, amely aggodalomra adhat okot Magyarországon.
A múlt hónapban közzétett beszámoló a következőket mondja: „Magyarország tiszteletben tartja a sajtószabadságot. Ugyanakkor némiképp aggasztónak tartjuk, hogy a kormány túlságosan közvetlen módon beavatkozik a média működésébe.”
A beszámoló megemlíti, hogy a tavaly megválasztott jobbközép kormány egy országos napilap megvásárlását tervezi. Ugyancsak bírálattal illették a magyar közszolgálati televízió kuratóriumának összetételét, melynek jelenleg csak kormánypárti tagjai vannak ahelyett, hogy tükrözné az alkotmány által megkövetelt egyensúlyt a kormány és az ellenzék között.
Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az EU említést tett arról: Magyarország tiszteletben tartja a sajtószabadságot.
A lapvásárlás terve csak azért merült fel - mondta -, mert egy országos napilapot (a Magyar Hírlapot) eladásra kínáltak fel. A televízióval kapcsolatos ügy pedig abból adódott, hogy az ellenzék nem hagyta jóvá a testületbe jelölt személyeket.
Nem az EU az egyetlen szervezet, amelyik aggodalommal szemléli a helyzetet. Egy, az ENSZ emberi jogokért felelős főmegbízottja által júniusban készített jelentés szerint a magyar újságírók hajlamosak az öncenzúrára, részben mivel tudatában vannak a rájuk nehezedő pénzügyi nyomásnak.
„Úgy tűnik, egyfajta vonakodás tapasztalható a kényes kérdések feltevésével kapcsolatban” - mondta egy nyugati diplomata a magyar riporterek hozzáállásáról.
Az MTV-nél dolgozó riporterek részéről érthető lenne az effajta vonakodás. A reklámból élő állami műsorszóró 13 milliárd forintos (54 millió dolláros) adóssággal küzd, és jelenlegi 2600 fős személyi állományából 1000 főt elbocsátanak.
Az elbocsátásokkal egy időben az MTV-nél egyre több politikai jellegű kinevezés történt. Májusban Szenes Andreát nevezték ki a politikai műsorok alelnökévé a populista, jobboldali kisgazdapárt javaslatára, amely a kormánykoalíció második legfontosabb tagja.
Csermely Péter, a szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártjához (MIÉP) kapcsolódó lap, a Magyar Demokrata korábbi szerkesztője részére hírigazgatói posztot hoztak létre. Csurka István, a MIÉP vezetője üdvözölte Csermely kinevezését, de mint mondta, az MTV még csak az út elején tart.
„Sok ÁVO-s gyereket és kommunistát kell még kirúgni” - mondta, utalva Magyarországon a sztálinista érában folytatott állambiztonsági politikára.
Részben Csurka is felelős azért, hogy politikailag nem kiegyensúlyozott elnökséget neveztek ki az MTV élére. Pártja, amely a parlament ellenzéki helyeinek kevesebb mint 10 százalékát birtokolja csupán, az MTV elnökségében az ellenzéki helyek felét kívánta megszerezni, ami megakadályozta azt, hogy a jelöléseket illetően megegyezésre jusson a Szocialista Párttal és a Szabad Demokraták Szövetségével, a másik két - baloldali beállítottságú - ellenzéki párttal.
Egy kormányhoz közel álló média-tanácsadó, Ledényi Attila azt állítja, hogy a jelenlegi kormányzati erőfeszítések célja a baloldali elfogultság ellensúlyozása volt. „Amikor konzervatív kormány van hatalmon, nyilvánvaló, hogy a média többsége automatikusan nagyon kritikus lesz, akármit és akárhogyan cselekszik a kormányzat - mondja. - A kormány azt állítja: általánosságban olyan helyzetet igyekszik kialakítani a médiában, hogy (a különböző politikai pártoknak) egyenlők legyenek az esélyeik.”
Mások viszont a kormány hozzáállásában a bírálatok iránti túlzott érzékenységet vélik felfedezni. A közönség persze, úgy tűnik, az újságos standoknál és a távkapcsolóval szavaz, olyan csatornákra váltva, amelyek nem élveznek kormánytámogatást.
A szocialista párthoz közel álló Népszabadság, amely jelenleg a német Bertelsmann-csoport tulajdonában van, 791 ezer fős olvasókörrel rendelkezik. A Napi Magyarországot, amely egy, a vezető kormánypárttal, a Fidesszel kapcsolatban álló vállalat tulajdonában áll, és állami
tulajdonú vállalatok hirdetései támogatják, csupán hatvanhétezren olvassák naponta. Az MTV a felnőttek tévénézési idejéből mindössze 14 százalékkal rendelkezik.
Sok országban a kormány ilyen erőszakos fellépése nemigen változtatna a helyzeten. A legtöbb megfigyelő szerint azonban Magyarország médiakultúrája gyenge, az újságírók nem kérdőjelezik meg a hatalmat, és nyitottak a korrupcióra. Legtöbbjük a kommunizmus alatt kezdte pályafutását. Magyarország talán úgy lép majd be az Európai Unióba, hogy médiája nem kis mértékben a régi érára emlékeztet majd.
(Fordította: P.D.)