Parázs vitát, sőt koalíciós konfliktust is kiváltott a kamarai tagság újraszabályozását
szolgáló törvényjavaslat parlamenti vitája. A T. Ház működése óta ez az első
olyan jelentős előterjesztés, amelyet az illetékes bizottság nem támogatott, sőt a
gazdasági bizottság mellett a költségvetési bizottság is vitára alkalmatlannak talált.
A szokatlan kormánypárti megosztottságért a most hatályos kamarai törvényt annak
idején elfogadó MDF és a Kereszténydemokrata Szövetség a „felelős”. Ők - számos
ellenzéki képviselő véleményével egyetértésben - a tagdíjfizetés mérséklése
mellett a jelenlegi köztestületi rendszert szeretnék továbbra is fenntartani, a kormány
viszont eltörölné a kötelező kamarai tagságot.
A mikro- és kisvállalkozások többsége abban egyetért, hogy nem akar tagdíjat
fizetni olyasmiért, amiből nem származik kézzelfogható haszna. A szakemberek szerint
a jól működő kamarákra azért van szükség, mert megfelelő üzleti kapcsolatok,
információk nyújtásával, etikai normák felállításával hatékonyan tudják segíteni
a gazdaság működését. Ellenzéki vélemények szerint a kormány azért dolgozott ki
az angolszász, önszerveződésen alapuló modell és az európai köztestületi modell közé
eső „hibrid” kamarai szabályozást, hogy felszámoljon egy tőle független, jelentős
forrásokkal rendelkező szervezetet. Mivel azonban a kamarák választott testületek,
felszámolásuk nem lenne könnyű feladat. Az pedig alkotmányossági aggályokat vet
fel, hogy a kamarai elnök kinevezését a miniszterelnök ellenjegyezné.