Eperjesi Ildikó
Nincs üdvözítő modell

Ügyesen simították el alapvető nézetkülönbségeiket a hagyományos szocialis-ta elveket követők és az angol-német reformok hívei a Szocialista Internacionálé XXI., Párizsban megrendezett kongresszusán. Az európai pártok nagyvonalúságát biztosan elősegíti az a tény, hogy az unió tizenöt országából tizenegyben szocialista pártok vannak hatalmon. „Az egyesült Európa sokkal közelebb áll egy modern szociáldemokrata kép által felrajzolt kontinenshez, mint amit akár a liberális, akár a hagyományos konzervatív gondolkodásmód elénk tud festeni. A tőke, a piac oly mértékben globalizálódott már, hogy szerkezetében sok újat nem fog hozni az elkövetkezendő néhány évtized ” - indokolta a szocialisták sikereit Bársony András MSZP-s képviselő a Heteknek. A jelek szerint az egyesült Európa arculatát szocialista jegyek fogják meghatározni, bár valószínűleg még korai lenne temetni a liberális és konzervatív irányzatokat.

Antonio Guterres portugál miniszterelnök beszédet mond Párizsban miután megválasztották a Szocialista Internacionálé elnökévé. Sokszínű és szabad társadalmat akarnak Fotó: MTI

A Szocialista Internacionálé kongresszusa fő feladataként azt tűzte maga elé, hogy a globális változások kihívására választ adjon. A következő századot a szocialisták szeretnék „humánusabbnak és igazságosabbnak” látni.
Az ipari társadalom alapos változásokon megy keresztül: egyre inkább az információ, a tudás és a biotechnológia kerül domináns szerepbe, mégpedig a történelemben eddig példa nélküli ütemben és mértékben. Végre meglehetnének az eszközök a világ országai és régiói fejlődési egyenetlenségeinek elsimítására, csakhogy a látható eredmények eddig még inkább növelték a különbségeket. A fejlődő országok ki vannak rekesztve a globalizációból, miközben a legfejlettebb államok szűk köre a változások igazi haszonélvezője.
A globalizáció a gyors tőkeáramlás kiterjesztését hozta anélkül, hogy egy hatékony szabályozó keret kiszámíthatóvá tenné a pénz mozgását. A tőkeáramlás több mint 90 százaléka egy héten belül zajlik le a világban, minek következtében a ki nem számítható folyamatok egész országokat és térségeket szolgáltattak ki a válságoknak az 1990-es évek elejétől. A szocialisták szakemberei szerint a pénzügyi krízisek nyilvánvalóan megmutatták „az újliberális doktrína ártalmas hiányosságait”.
A kommunista modell megszűnése elősegítette, hogy „az újabb konzervatív és liberális ideológiák erőszakos, fundamentalista világlátást képviseljenek, összekeverték a piaci társadalmat a piacgazdasággal” - állítják a szocialisták. Éppen ennek az újkonzervatív fundamentalizmusnak az elutasítása fordította a polgárok nagy tömegeit a szociáldemokrata mozgalom kínálta nagyobb szolidaritás felé - vélik a szocdemek.
A szocialista pártok igyekeznek elébe menni az új kihívásoknak: a politikai eszköztár reformjára van szükség, és meg kell újítani az irányzat politikai tartalmát is. „Több szabadságot, egyenlőséget és szolidaritást kell biztosítanunk” - hangsúlyozza a kongresszus által elfogadott Párizsi Nyilatkozat.
A szocialisták továbbra is a piacgazdaság mellett törnek lándzsát, bár elismerik, hogy „a piac önmagában nem érték”, hanem „a társadalmi szolgáltatások eszköze”. A nemzetközi szociáldemokráciában továbbra is megtalálható a kapitalizmus kritikája, sürgetik az újraelosztás fejlesztését, és fenntarthatónak látják a szociális piacgazdasági modellt.
„Azokat az állampolgárokat szólítjuk meg, akik kiszolgáltatva érzik magukat a piac láthatatlan kezének” - szól a nyilatkozat. Megfigyelők szerint a szociáldemokrácia képviselői és II. János Pál pápa érvelése sokban hasonlít - mindegyikük szereti feddeni a kapitalizmust, és sürgeti a szociális érzékenységet, szolidaritást az elesettek iránt.
A Párizsi Nyilatkozat retorikája sokban emlékeztet a pápa kedvenc fordulataira: felhív a nyomor és az éhínség
elleni harcra, a világ legszegényebb országai adósságainak eltörlésére. A globalizációt emberi dimenzióval kellene ellátni, hogy „szolgálja az emberiséget”.
Főként Franciaország, a skandináv és a déli államok (Olaszország, Spanyolország) szorgalmazzák a hagyományos szocdem értékek hangsúlyozását. Lionel Jospin francia pártvezető, miniszterelnök továbbra is az állami beavatkozást tekinti a globalizációra adandó válasznak. Meg kell védelmezni a munkavállalókat a piac kiszámíthatatlan viharaival szemben. Franciaország jelenlegi jó gazdasági eredményei őt látszanak igazolni.
Természetesen a Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár képviselte „harmadik utas” megoldás is teret kapott a kongresszuson. Ez év derekán Jospin már kifejezte elégedetlenségét, amikor a brit miniszterelnök és a német kancellár együttesen vázolta fel „harmadik utas” programját, melynek lényege az adócsökkentés, a közkiadások lefaragása és a szociális szolgáltatások reformja.
„Szabad társadalmat akarunk, amelyben a polgárok vállalják sorsukért és közösségükért a felelősséget, ahol a sokszínűség jellemző” - szögezi le a Párizsi Nyilatkozat, hogy a liberalizmus és a hagyományos szocdem értékek között lavírozó brit és német vezető felfogása is teret kapjon. Blair támadást intézett azok ellen, akik akár bal oldalról, akár jobbról szembehelyezkedtek a változásokkal. Blairék továbbra is nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni felelősségvállalásra.
Bársony András, a szocialista frakció külügyi szóvivője lapunknak elmondta: az MSZP szerepe sokkal inkább hasonlít a brit, vagy a német szociáldemokrata vagy szocialista pártok által folytatott politizálásra, például a privatizáció és a gazdaság kérdésében kialakított felfogásában és az azt megtestesítő gyakorlatában. Ez az a gyakorlat, amely az MSZP-t nem a legbaloldalibb szociáldemokrata pártok közé sorolja - tette hozzá a politikus.
„A kongresszus egyik fő tanulsága, hogy nincs üdvözítő modell” - állította Bársony és hozzátette: „Az MSZP-nek olyan válaszokat kell adnia az elkövetkező években, amelyek a külföldi tapasztalatokra támaszkodnak, de nem hagyják figyelmen kívül a magyar társadalmi fejlődés teljesen sajátos, eltérő voltát”. A politikus a globalizációnak Magyarországot érintő vetületével kapcsolatban megjegyezte: hazánk akkor cselekszik helyesen, ha olyan válaszokat ad, amelyek megfelelnek az európai válaszok fő irányának. Mi nem harcolhatunk Európa ellen, még kevésbé a globalizáció ellen. Sem ideológiai, de még csak gazdasági alapon sem. Akik azt gondolják, hogy a McDonald’s ellenében keresztes hadjáratot lehet folytatni, azok számára a történelem csak a múlt, és nem a jelen vagy a jövő - mondta Bársony.