Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagy Renáta
Túlélőpróba

Átestünk az első esős őszi napokon és a szomszéd néni virágosládáján a lépcsőházban, ahová muskátlijait mentette a közelgő természeti csapások elől. Ilyenkor nemcsak mi érzékeljük bőrünkön a klímaváltozást, hanem szobanövényeink is. Az erkélyről vagy kertből becipelt védenceink érzékenyen reagálnak a levegő hőmérsékletének és páratartalmának változására, valamint a melegebb évszakoktól eltérő fényviszonyokra.


Szobafikusz. Szívós fajta

Megfelelő mennyiségű fény hiányában a legtöbb növény megnyúlik, illetve egyéb fejlődési rendellenességeket produkál. Amennyire nyáron igyekszünk az érzékenyebbeket elrejteni az erős, perzselő napsugarak elől, annyira fontos télen - a napsütéses órák számának csökkenésével - mindet jó megvilágítású helyen tartani. Egy növénynek többnyire napi 12-16 órányi fényre van szüksége, ennek hiányát mesterséges világítással pótolni kell - no de azért ne aludjunk villanyfénynél.
A szobanövények többnyire rosszul viselik a hirtelen hőingadozásokat és a huzatot, ilyenkor megállhatnak a növekedésben, és lehullathatják leveleiket, vigyázni kell tehát a gyakori szellőztetéssel, de a légkondicionálóval is. Nyáron, a növekedés idején körülbelül 24 °C fokra, télen a nyugalmi időszakban pedig körülbelül 12 °C fokra van szükségük az egészséges fejlődéshez. Emiatt fajtától függően mérsékelt égövi növényeinket ajánlatos lépcsőházban vagy pincében teleltetni, bízva abban, hogy lakótársaink erőt vesznek esetleges gyűjtőszenvedélyükön. Az ilyen hűvösebb helyiségekben ugyanis az alacsony hőmérséklet arányban áll a kisebb fénymennyiséggel és az értelemszerűen ritkább öntözéssel.
A szobáinkban rekedt egzotikus növényeket semmiképpen ne helyezzük meleget árasztó berendezések közelébe, mert az igen száraz levegő miatt ott hamar károsodhatnak. Fűtött helyiségekben fontos a levegő minimális páratartalmának biztosítása, nemcsak a növények, hanem az emberek egészsége miatt is. Legegyszerűbb módszer erre a párologtató berendezés használata vagy a levelek permetezése.
Az öntözés elsősorban az adott növény fajtájától függ, valamint a virágföld szerkezetétől is, de általánosságban elmondható, hogy téli (nyugalmi) időszakban kisebb a szobanövények vízigénye. A ritkább, de bőségesebb öntözés a célszerű, mert a föld és a gyökerek így több levegőhöz jutnak. A nagyon gyakori öntözés fulladást okozhat. Nem is beszélve a napi háromszori sétáltatás feleslegességéről, amit a cserepesek kifejezetten rosszul viselnek.
Az átültetést soha ne a téli, nyugalmi időszakra időzítsük, mert nem biztos, hogy a csökkent vitalitású növény egy ilyen trauma után magához fog térni. Érdemes inkább a mesterséges tápanyagpótlásra fordítani figyelmünket.
Persze nem árt kikérni növényteleltetésben rutinos szomszéd nénink tanácsait sem.