Debreczeny Réka
Monetáris offenzíva Szerbia ellen

Jugoszlávia kisebbik tagköztársasága, Montenegró a héten a dinár mellett bevezette a német márkát mint törvényes fizetési eszközt. Nyugati lapok értékelése szerint ezzel a Milosevics elnök összeroppantását célzó nyugati stratégiai terv újabb mérföldkőhöz érkezett. Ez az eddigi legerőteljesebb lépés, amelyet a Jugoszláv Szövetségi Állam tagköztársasága valaha is tett az elszakadás felé. A történteket Belgrád Milosevics elnök elleni monetáris offenzívaként értékeli. Az amerikai apparátus mindeközben változtatott Szerbiával szembeni stratégiáján: kész humanitárius segélyeket biztosítani számára, továbbá ismét kilátásba helyezte a Jugoszláviát sújtó szankciók feloldását.

Ellenzéki tüntetők Belgrád fővárosában. Fogytán a lendület    Fotó: MTI

A „monetáris támadás” terve szerint Montenegróban a márka teljesen kiszorítja majd az egyre nagyobb mértékben értékét vesztő jugoszláv valutát, s helyet készít az új montenegrói márka számára. A Wall Street Journal Europe megjegyezte, hogy a márka bevezetése előtti napon Madeleine Albright amerikai külügyminiszter telefonon tárgyalt a montenegrói miniszterelnökkel, s ezzel az USA Montenegró nyílt bátorításáról tett tanúbizonyságot, hogy vívja ki gazdasági és politikai szabadságát, amelyet szerinte megérdemel.
Jugoszlávia e kisebbik tagja Szerbiánál jóval kedvezőbb gazdasági állapotban van, s nyugati támogatottsága rengeteg tehetős szerb befektetőt is vonz. Montenegró azért is kulcsfontosságú Szerbiának, mert biztosítja számára a tengerre való kijutást. A montenegrói vezetés szerint - jóllehet tagadják, hogy a lépés a szabadság kivívását szolgálná - erre azért volt szükség, hogy védelmet nyújtson a szerb pénzügyi válság ellen, a jugoszláv valuta ugyanis évi 100 százalékos inflációval küzd. Jovan Zebic jugoszláv miniszterelnök a Reutersnek korábban elmondta, hogy a kormány nem készített tervet arra vonatkozóan, hogyan fogja megoltalmazni a szerb monetáris rendszert a lépés következményeitől. Mindenesetre leszögezte: „Megvédjük magunkat.” Többen tartanak az ellentámadástól. Egy Milosevicshez közel álló belgrádi bankár azonban megnyugtatott: „A jugoszláv elnök elkötelezte magát, hogy háborút semmi pénzért nem indít”. Az amúgy is fizetési válsággal küzdő Szerbia valutájának értéke természetesen egyre erőteljesebben csökken majd, míg Montenegróban végül senki nem fog dinárt venni.
Bill Clinton amerikai elnök egyidejűleg úgy döntött, hogy kész humanitárius segélyeket biztosítani a szerbeknek, s támogatja az Európai Unió azon segélyprogramját is, melynek keretében mintegy 5 millió dollár értékben szállítanak olajat Nisbe és Pirotba. Clinton ugyanis attól tart, a szerbek őt hibáztatnák, ha halálra fagynának a télen. Eddig úgy gondolta, ha nélkülözésben hagyja a szerbeket, nyomorúságuk arra indítja őket, hogy fellázadjanak vezetőjük ellen. Ez azonban láthatóan nem így történik. A Reuters jelentése szerint a tüntetések nem jelentenek fenyegetést a Milosevics-rezsimnek, ezért - annak ellenére, hogy a gazdaság folyamatosan romlik - a lakosság körében kezdik elveszteni vonzerejüket. Egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy a „szerb erős embert” sem külső nyomás, sem belső ellenállás nem tudja megtörni. Az USA azonban nem adja fel, s bár eddig Milosevics távozásához kötötte a Jugoszláviával szemben évek óta fennálló szankciók feloldását, most úgy döntött, amint szabad választások lesznek Jugoszláviában, eltörlik a szankciókat.