Surján László, a Fidesz országgyűlési képviselője a napokban New Yorkban egy
szűkebb körű fórumon úgy fogalmazott, hogy nehéz esztendő következik, mert jövőre
meg kell oldani az államfőválasztás kérdését, ami koalíciós szakítópróbához
és esetleges előrehozott választáshoz is vezethet. A képviselő utólag Magyarországon
úgy pontosította kijelentését, hogy pusztán elméleti felvetésről volt szó, a választások
előrehozását egyébként pedig nem tartja valószínűnek, hiszen a koalíciós pártoknak
ez nem érdekük.
Mindenesetre a képviselő akaratlanul is vitát generált kijelentésével. Atyánszky
György kisgazdapárti parlamenti képviselő szerint nem szerencsés, hogy a volt kereszténydemokrata
párti képviselő más párt belügyeibe próbál beleszólni. A politikus elmondta: ez a
koalíció négy évre köttetett, amit pártja komolyan is vesz. A kisgazdapárt a
megfelelő időben meg fogja nevezni köztársasági elnökjelöltjét. Atyánszky leszögezte:
a pártelnök esetleges távozása miatti utódlási harcról szóló pletykák abszolút
alaptalanok, hiszen a tagság még nem döntött ebben a kérdésben.
Horváth Béla, az FKgP parlamenti frakciójának helyettes vezetője pedig úgy vélekedett:
nem olyan fajsúlyú a kijelentés, hogy azt neki kommentálnia kellene, egyszerűen csak
„egy piknikelés közben lezajlott beszélgetés végterméke, ami a magyar sajtóban lábra
kapott”. Hangsúlyozta: a kisgazdapárt a legnagyobb nyugalomban tekint a köztársági
elnökválasztásra, az pedig tény: a koalíciós szerződés szerint a kisgazdák állítanak
jelöltet. Horváth kiemelte, hogy az alkalmas személy véleményük szerint dr. Torgyán
József pártelnök, de a párt vezetése a kérdést a jövő év tavaszán fogja tárgyalni.
Isépy Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a politikai „kártyapakliban”
minden lehetőség benne van. Szerinte Surján nem tényt közölt, hanem egy lehetőséget
vázolt fel, melyben nem is volt egyébként az első, hisz a kancellária miniszter már
hangoztatott hasonló véleményt.
Juharos Róbert fideszes honatya - hasonlóan a kisgazdákhoz - szerencsétlennek
tartja a kijelentést. Mindenesetre szkeptikus az újságokban megjelent tudósításokkal
kapcsolatban is, mivel nem ismeri az eredeti szövegösszefüggést, sem azt a helyzetet,
amikor Surján ezt mondta, ezért nem kívánta kommentálni, illetve minősíteni az ügyet.
Szerinte nem fog koalíciós feszültséghez vezetni az államfőválasztás, hiszen mind
a két félben van akkora felelősségérzet, hogy ennek a kérdésnek a lerendezése nem
fog konfliktust eredményezni.
Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető szerint mindez a koalíció belső ügye, de
úgy gondolja: a koalíció ki fog tartani a 2002-es választásokig, mivel tagjai jobban
szeretik a hatalmat annál, minthogy egy vita miatt arról lemondjanak. Éppen ezért a
szakítópróba feltételezését nem tartja reálisnak. Avarkeszi Dezső országgyűlési
képviselő, az MSZP alkotmányjogi szakértője valószínűsíti, hogy a kisgazdapárt
Torgyán urat fogja jelölni köztársasági elnöknek, aki ezt a jelölést elvállalja
majd. Mint mondta: sok Fideszes képviselő keze a titkos szavazás alatt remegni fog, és
elgondolkodnak azon, hogy a Kisgazdapárt elnökét válasszák-e meg a legmagasabb közjogi
méltóságnak. Lehet, hogy erre gondolt Surján úr.
Avarkeszi szerint a kérdés az, hogy a Fidesz élni fog-e a koalíciós szerződésben
fenntartott vétójogával. Ha él jogával, az biztos, hogy koalíciós szakítópróba
lesz. Figyelembe kell azt is venni, hogy a Fidesz hangot adott már annak, hogy reméli: a
Kisgazdapárt olyan személyt jelöl, aki nem osztja meg a társadalmat ebben a kérdésben.
Mindenesetre a szocialista párt beterjeszt egy módosító indítványt a köztársasági
elnökválasztás kapcsán, hogy a 3. fordulóban is minősített többség legyen szükséges.
Ez azt jelenti, hogy ne legyen elég a jelenlévő képviselők felének szavazata a köztársasági
elnök megválasztásához.