Hetek-összeállítás
Párizs díszvendégei
Néhány nap különbséggel két elnök látogatása is nagy vihart váltott ki Párizsban. Előbb Csiang Cö-min kínai államfő, majd Hatami iráni elnök ünnepélyes fogadtatását érték súlyos kritikák emberi jogi csoportok részéről. Jacques Chirac francia elnök első ízben fogadott külföldi látogatót 16. századi kastélyában. Az Európai Unió nemrégiben kritikával illette Pekinget éves jelentésében, a kínai államfő szerint viszont az emberi jogok mindig az adott ország belügyei közé tartoznak. A közös nevezőt a Kína és Franciaország közötti tárgyalásokon az amerikai dominancia nélküli, többpólusú világrend jelentette.
Jacques Chirac francia elnök nézi Csiang Cö-min kínai államfővel táncoló feleségét, Bernadette asszonyt. Túl a kötelező udvariasságon Fotó: MTICsiang Cö-min európai útját szinte mindenhol tiltakozások kísérték. Franciaországban felháborodást váltott ki a kínai elnök és Bernadette Chirac rövid tánca a fogadási ceremónián. „Túl messzire ment a francia elnök és felesége - mondták a tiltakozók. - Csiang Cö-min továbbra is egy olyan ország diktátora, ahol embereket kínoznak meg és ítélnek halálra, ők meg keringőznek velük.” Egy kínai emigráns vezető, Vej Jingseng nem minden élc nélkül célzott Cö-min franciaországi fogadtatására: „Ha az ember meg akar hívni egy véres kezű diktátort az otthonába, legalább arra kérje meg, hogy a jövőben egy kicsit kevesebbet öljön.”
A párizsiak egyet nem értésük jeléül szórólapokat is dobáltak az épületek tetejéről. A rendőrség pedig őrizetbe vette a júliusban betiltott Falun Gong mozgalom tizenkét tagját, akik Csiang Cö-min látogatása ellen tiltakoztak, valamint száz Tibet-barát tüntetőt. Ezzel egy időben Pekingben is több tucat Falun Gong-tagot tartóztattak le, akik a Tienanmen téren tiltakoztak a vallási tevékenységet korlátozó törvénytervezet ellen. A Nemzeti Népi Kongresszus ugyanis törvényt készül elfogadni „a vallási kultuszok terjedésének megakadályozásáról”, amely a hivatalosan megengedettől eltérő vallási irányzatok ellen irányulna. A kínai kormány a Falun Gonggal kapcsolatosan kijelentette: „Kíméletlenül szét fogja zúzni a szektát.”
A saját adatai szerint 100 millió tagot számláló kultusz a buddhizmus, a taoizmus és a meditáció elemeit ötvözi. Betiltásuk óta százakat vettek őrizetbe hívei közül. Egyik vezetőjüknek a jövő héten sorra kerülő tárgyaláson kell a bírák elé állnia államtitkok ellopásának és kiszivárogtatásának vádjával. A kultusz további harminc tagja szintén hasonló vádakkal kerül a bíróság elé: ha bűnösnek találják őket, akár halálbüntetést is kiszabhatnak rájuk.
A Falun Gong tagjait folyamatos zaklatások érik: Heilomgjiang tartományban például egy 11 éves kisfiút a közösséghez való tartozása miatt rúgtak ki az iskolából. A sheingli olajmezőn a rendőrök egy 42 éves férfit vertek halálra, egy tizennyolc éves lány pedig a napokban vesztette életét rendőrségi fogságban. Cseng Jing akkor sebesült meg, amikor augusztusban rendőri kísérettel vonaton Csiamuszéba szállították, ám mivel a rendőrök durván bántalmazták, a lány - állítólag önként - kiugrott a mozgó szerelvényből. Rajta kívül egy 38 éves férfival is ugyanez történt szeptemberben: ő azt követően ugrott ki egy vonatból, hogy a rendőrök megkínozták. A férfi a zuhanáskor szerzett sérüléseibe halt bele. Amikor megtalálták, a keze meg volt bilincselve.
A vallásszabadság tiszteletben tartása mellett a másik vitás kérdés Kína és a Nyugat között Tibet státusa. A kínai elnök a dalai lámával való tárgyalásoknak már a megkezdéséhez is kemény feltételeket szabott. A Le Figaro című francia napilapnak Csiang Cö-min kifejtette: Tibet vallási vezetőjének le kell mondania a „függetlenségi politikáról” és a „felforgató tevékenységről”, valamint el kell ismernie Tibetet Kína elválaszthatatlan részeként, Tajvant pedig kínai tartományként.
A különbségek ellenére Chirac jelezte: teljes az egyetértés Franciaország és Kína között a kulcsfontosságú politikai kérdésekben, főként a többpólusú világrend felállításának szükségességében. Chirac elmondta: a kínai elnökkel közös álmuk egy olyan világ, amelyet egyetlen nagyhatalom sem ural, és amelyben hangsúlyozzák az ENSZ által támogatott nemzetközi jog fontosságát.
Kritikusok szerint még az emberi jogokhoz való viszonyban mutatkozó különbségeket is háttérbe szorítja az üzleti érdek, amely különösen a brit-kínai megbeszéléseken játszott fontos szerepet. Franciaországban pedig körvonalaztak egy megállapodást, amelynek értelmében egy európai konzorcium 2,5 milliárd dollár értékben repülőgépeket adna el Kínának.
Mohammed Hatami iráni elnök e heti látogatását megelőzően húsz éve, az iráni forradalom győzelme óta nem járt iráni államfő Párizsban. A látogatás érdekessége, hogy a Szajna-parti város fogadta be a legtöbb iráni emigráns ellenzékit, akik közül a látogatás előtt a francia rendőrség többeket előállított.
Párizs a meghívással akarja egyértelművé tenni, hogy a közelgő iráni választásokon a mérsékeltnek számító Hatami irányzatát támogatja. Hubert Vedrine külügyminiszter szerint a tárgyalás a legjobb módja annak, hogy segítsenek az Iránban bebörtönzött diákokon, zsidókon és más üldözötteken.
Párizs felfüggesztette a schengeni szerződést és lezárta határait, hogy megakadályozza kétszáz, Németországból és Belgiumból érkező iráni állampolgár belépését az országba, akik a látogatás ellen akartak tiltakozni.
Az üzleti érdek itt is nagyobb súllyal esett latba, mint az emberi jogi megfontolások. Iránnak ugyanis fontos olaj- és gázszerződése van francia cégekkel, és várhatóan búzát is el tudnak adni Iránnak a franciák.
