Hetek - III. évfolyam, 43. szám, 1999. október 30

Talán Pintér Sándor belügyminiszter tűnik a célpontjának annak a olajbotrány-sorozatnak, ami hetek óta foglalkoztatja az ország közvéleményét. Ugyanis - egyes vélemények szerint - a bizalmi emberén, a rendőrség belső elhárítását vezető Gál Lászlón, az egykori békési rendőrfőkapitányon keresztül „megfúrhatónak” tűnik. A kérdés az, hogy miért a kormánykoalíció egyik pártja, a Független Kisgazdapárt egyes képviselői lettek az olajügyek tisztázásának katalizátorai. Ráadásul rácsatlakozott az ügyre egy 1993-as keltezésű ügy felkarolásával a kormánykoalíciót továbbra is kívülről támogató exmiépes, Szabó Lukács független képviselő, aki többek között Györgyi Kálmán legfőbb ügyész elmozdítását szorgalmazza.

Középen Pintér Sándor belügyminiszter ismert rockzenészek társaságában. Orbán kiállt mellete Fotók: MTI

(Az ügyről Hack Péter publicisztikája: )
Diplomatikusan válaszolt a Heteknek Pintér Sándor a kérdésről: „Az ügy valódi mozgatórugóit még nem sikerült megtalálni. Itt nem aktuális bűnüldözési, hanem 1991-1993-as ügyekről van szó, ahogy megtudom, hogy mi az, közzé fogom tenni. Hozzáteszem: az apparátust nem veszem igénybe, hogy ezt kinyomozzam, mivel én a jelenlegi közbiztonságért és a rendőrség jelenlegi működéséért felelek. Ha megtalálom a mozgatórugóját az ügynek, akkor a célpont is kiderül.”
A közvélemény-kutatások szerint a lakosság kilencven százaléka úgy véli, hogy egyes rendőri vezetők érdekeltek, illetve érintettek lehettek valamilyen módon az olajügyekben. Hasonló arányban fogadják el azt a tételt, hogy van és jelentős a rendőri korrupció. A Pintér miniszter úr vezetése alá tartozó rendőrség megítélése - lapunknak név nélkül nyilatkozó középvezető rendőrök szerint - rohamosan romlik. Voltak akik egyenesen hecckampánynak nevezték az ügy egészét, hozzátéve azt, hogy van némi alapja a vádaknak, de a rendőrség egészére nem szabadna azokat kivetíteni, és az ügyek summázata a médiában és a közvéleményben erősen túlzó.
Hasonló eset már volt 1995-1996-ban, amikor a sorozatos robbantások okoztak nagy társadalmi elégedetlenséget. Az akkor még országos főkapitány Pintér - bár az akkori kormányváltás napjától újra és újra hírt adtak esetleges távozásáról - hónapokig állta a sarat. Kuncze Gábor akkori belügyminiszter többször megvédte Pintért. Például 1995. február 1-i sajtótájékoztatóján kijelentette: elégedett a rendőrvezetőkkel, hosszú távon számít a munkájukra. 1996 novemberében mégis felállította a strapabíró rendőrkapitányt és három közvetlen munkatársát. Pintér miniszternek láthatóan bőséges tapasztalata van a sajtó és hatalmi ügyek kezelésében.
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi szerdai rádiónyilatkozatában megerősítette belügyminisztere pozícióit: „A rendőrség jó kezekben van, a belügyminiszter kiválóan végzi dolgát.” A kormányfő kifejtette: kellő körültekintéssel választotta ki minisztereit és különösen aprólékosan járt el a veszélyes, kiemelkedő fontosságú tárcák esetében. A kormányfő megismételte a kabinet álláspontját: javítaná a bűnözés elleni fellépés hatékonyságát, ha - több nyugat-európai országhoz hasonlóan - az ügyészség a kormány felügyelete alá kerülne. (Másnap Horváth Béla kisgazda politikus Györgyi Kálmán, főügyész elmozdítását szorgalmazta.)
Egyes vélemények szerint a közvéleményben a bűnüldöző szervek ellen kialakult negatív hangulat lehetőséget teremt egy esetleges Rendvédelmi Szervek Minisztériumának a létrehozására azzal, hogy a civil területtel foglakozó belügyről leválasztanák a rendőrségi „részleget” és más tárcáknál levő hasonló szervezetekkel vonnák össze - „erős” minisztériummal lehetne „erős” rendet teremteni. Ez azért tűnik valószínűtlennek, mert mind a titkosszolgálati, mind a rendőrségi törvényt meg kellene ehhez változtatni, ami viszont kétharmados többséget, azaz a szocialisták támogatását igényelné. Mások továbbra is kitartanak amellett a feltételezés mellett, hogy Pintér a „célpont.”
Tóth Károly, Békés megyei szocialista képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja szerint az FKgP belső válsága az oka annak, hogy az ügy ilyen nagy port kavar: mivel az „ötszázalékos” pártból eltávozni látszik a köztársasági elnöki székbe Torgyán József pártelnök, ezért elindult a „csata” a túlélésért és a népszerűség-növekedésért. Úgy látszik egyes kisgazdák ehhez „bomba-ügyeket” tartanak szükségesnek. (Tóth képviselővel készített interjúnk a keretben olvasható.)

A részletek

Az olajmanipulációkat nagy kaliberű adócsalásként, azaz az állam meglopásaként lehet értelmezni. A módszer lényege az, hogy az alacsonyabb adóterhű olajtermékeket (háztartási tüzelőolaj, orsóolaj) különféle technikákat alkalmazva nagyobb adótartalmú üzemanyagként adták el. A másik módszer pedig, az egykor még engedélyezett, halasztott vámfizetéssel való visszaélés volt. Ennél az „eljárásnál” az importcégek még mielőtt kifizették volna a vámot, illetve a jövedéki adót eltűntek. Pontosabban: megszüntették a tevékenységüket, a társaság tagjai pedig elérhetetlenné váltak - vagy nem is léteztek, csak papíron.
Békésben a botrányt Karancsi Tibor szeghalmi rendőrtiszt robbantotta ki, mikor nyilvánosság elé tárta történetét: rajtakapott egy csapatot, amely éppen egy vonatszállítmánnyi olajat szőkített, az ügyet aztán a rendőrségen „elfektették”. A nyomozót eltávolították a munkahelyéről.

A politikai fejezet Pallag László Békés megyei kisgazdapárti képviselő Gál László ellen tett feljelentésével kezdődött. Pallag elfogultság bejelentésének elmulasztása, kötelező intézkedések megtételének elhagyása, hivatali bűnpártolás és korrupció gyanúja miatt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen Gál László ellen, aki egykoron - Karancsi főnökeként - Békés megye rendőrfőkapitánya volt. (Az időközben belügyminiszterré vált Pintér Sándor - korábban országos rendőrfőkapitány - nevezte ki a Belügyminisztérium Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalának vezetőjévé.) A képviselő szerint nemcsak Gál László, hanem Békés megye vezető rendőrei, illetve vámnyomozói is érdekeltek az ügyben.
A vámhivatal munkatársai azonban dokumentumokkal tudták igazolni tisztaságukat. Ezenközben a Békés megyei nyomozóhivatal vezetője, Klavács Antal ellen hozott fel vádakat a képviselő. Klavács Antal vizsgálat útján szintén tisztázta magát. Pallag képviselő azonban nem fogadja el az 1999 januárjában lezárult Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vizsgálatának eredményét még akkor sem, ha Klavácsot kollegái a bűnt végletekig gyűlölő és üldöző munkatársnak tartják. (Egyébként a vizsgálat szerint 1993. és 1998. között összesen 34 olajszőkítéssel kapcsolatos ügyben kezdeményeztek eljárást, illetve 1997-ben 5,1 milliárd forint értékben derített fényt bűncselekményre a vámnyomozók megyei hivatala.) Klavács Antal ezek után magánvádas eljárást kezdeményezett Pallag László ellen. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem adta ki Pallagot, mivel szerintük kijelentései nem lépték túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett határait.
A vádak tisztázására egy újabb - az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által vezetett - vizsgálat indult. Gál László az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban nem nyilatkozott, egészen az ORFK-vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozataláig.
Pallag László eközben Gál László felfüggesztését kérte a belügyminisztertől, mivel elméletileg az általa irányított szervezetnek kellene nyomoznia. Emellett levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben a kormányfő figyelmét felhívta Pintér és Gál barátságára (mely kiterjedt a Békésben folyó hétvégi vadászatokra is). Pallag az ORFK-vizsgálat érvénytelenítését és új vizsgálat lefolytatását indítványozta, illetve arra kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az ügyészi vizsgálat végéig Gált és az általa kinevezett vezetőket beosztásukból függessze fel. Szerinte Gálnak már az ORFK-vizsgálat megkezdésekor elfogultságot kellett volna bejelentenie.
A vizsgálat eredménye szerint egyedül Karancsi Tibor, elbocsátott szeghalmi százados esetében volt szakmai mulasztás megállapítható, melynek eredményeképpen bizonyítékok tűntek el. (Magyarázatképpen: 1995 májusában a szeghalmi Macskási-telepen a Karancsi Tibor vezette helyszíni vizsgálat közben több tartályvagont találtak. Karancsi ezt jelentette feletteseinek, akik azonban akkor őt és munkatársait visszahívták, a százados - elmondása szerint - engedelmeskedett elöljáróinak. Engedelmessége azonban mulasztásként szerepel a vizsgálati jegyzőkönyvekben.)
Az ORFK-vizsgálat nem talált rendőri korrupcióra utaló jeleket. A Békésben történt rendőrhalálok körülményeinek átvizsgálása után megállapították: a rendőrök öngyilkosok lettek, az idegenkezűség gyanúja kizárható.
A vizsgálat közben illetve eredményének nyilvánosságra hozatala után is „rejtett szálak” kerültek napvilágra. Békés megyei vállalkozók, cégek, alvilági személyek, rendőrök, politikusok és ügyvédek nevei kerültek egymás mellé. A média szinte minden órában hírt adott egy újabb „láncszem” felfedezéséről. Az eredmény: szinte átláthatatlan káosz, polgári peres eljárások, sajtóperek sokasága, tisztességes emberek gyanúba keveredése, illetve a már meglévő politikai ellentétek még nagyobb kiéleződése.
Az ORFK-vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala után újabb, a közvéleményt illetve a médiát is erősen meghökkentő esemény történt. Gál László sajtótájékoztatót tartott, ahol kinyilvánította: támogatja egy független parlamenti bizottság felállítását a békési olajügyek tisztázása érdekében. (A bizottság felállítását egyébként az MSZP és az SZDSZ oldaláról is támogatják.)

Dominóelv

Úgy látszik, a dominó-elv az olajügyben is működik. Karancsi Tibor volt rendőrtiszt példájához egy sarkadi kollegája is csatlakozott. Kovács Ferenc törzsőrmester - 1999. október 13-án tett nyilatkozata szerint - szintén az „alvilág”, illetve a rendőrség vezetése közötti szálakat vélt felfedezni. Tokai György alezredest, sarkadi rendőrkapitányt vádolja azzal, hogy - miután egy 3200 literes gázolajjal telt tartálykocsit ért közúti baleset után az ismeretlen eredetű olaj tulajdonosát a rendőrkapitány személyében látta, a rendőrkapitány többek füle hallatára más munkahelyet ajánlott a törzsőrmesternek. Ezután - Kovács elmondása szerint koholt vádak alapján - két büntetőeljárást kezdeményeztek ellene, majd eredmény nélkül lezárták azokat. Ezt követően családi okokra hivatkozva a sarkadi rendőri vezetők megszüntették a törzsőrmester munkaviszonyát.
Tokai György sarkadi rendőrkapitány szerint szükségtelen reagálni minden elbocsátott rendőr vádaskodására, a vádakat pedig először bizonyítékokkal kellene alátámasztani.
Két hete Sarkadon lezajlott képviselő-testületi ülésen a sarkadi rendőrkapitányság teljes személyi állománya meggyőződéssel állította, hogy a Tokai György kapitányságvezetőt ért vádak alaptalanok. Tokai bejelentett: Kovács Ferenc bizonyítékok nélkül állt a nyilvánosság elé. Kovács Ferenc üzemanyagot csempészett Romániából, melyet aztán a piactéren Kovács-Mol néven értékesített. Kovács nemcsak volt felettesét vádolta meg, hanem néhány képviselőt is.
Az olajügybe egy kis „délvidéki western” is belefért. 1999. október 16-ról 17-re virradóan Szeghalmon összetűzés tört ki Karancsi Tibor és Gidai János vállalkozó között. (Gidai János a Full Marker Rt. vezetője, melynek tulajdonában állt az a szeghalmi Macskási-telep, ahol Karancsi 1995-ös rajtaütését végezte.)
A közvélemény és a média figyelmét felkeltette az a tény, hogy Karancsi százados illetve az „olajügy” általánosságban sokat szerepel az RTL Klub műsorán. Az is ismert, hogy az ominózus éjszakán Karancsi asztaltársaságában volt Fazekas Andrea, az RTL Klub munkatársa. Egyesek összefonódást vélnek a televíziós csatorna és Karancsi Tibor között. A feltételezést mind a két fél tagadja.
Karancsi Tibor, a Heteknek adott nyilatkozatában tipikus Békés megyei lejáratási koreográfiának nevezte az eseményeket, melynek célja az ő személye, illetve az olajügy bagatellizálása a közvélemény előtt. A volt rendőrszázados elmondta: 4 éve küzd az igazáért különböző fórumokon, vezették egyik faltól a másikig, és mikor már lezárult volna az ellene folyó eljárás és tovább kívánta folytatni bűnüldözői munkáját, számára akkor telt be a pohár.
Az utolsó cseppet a pohárban egy etikai vizsgálat jelentette. A rendőrség, amely egyébként etikai kódex nélkül végzi munkáját, bizottságot állított fel, amely a százados személyét lett volna hivatott vizsgálni. Aktív rendőrként állt a kamerák elé, hogy nyilvánosság elé tárja kálváriáját. Ebben az elhatározásában nem csekély szerepet játszott két közvetlen barátja és munkatársa, Kuzma Mihály (a rendőrtiszt lányával készített interjú 11. oldalon olvasható) és Dénes Gábor hirtelen halála és annak körülményei. Karancsi véleménye szerint a politika és a maffia összefonódásának is vannak jól látható jelei az olajügyekben. Számára megnyugtató, hogy feláll egy parlamenti bizottság, amely ezt hivatott vizsgálni.
Azóta Szabó Lukács, a MIÉP-től kipenderített független képviselő karolt fel egy hasonló ügyet, és Pancza István, az FKgP Csongrád megyei elnöke pedig két makói rendőr öt évvel ezelőtti öngyilkosságát „emelte ki a feledésből”, azt állítva: gyilkosság áldozatai voltak. A tengeri kígyóvá vált békési olajügy tehát tovább folytatódik.

Versenyfutás a koalíción belül

Interjú Tóth Károly, Békés megyei szocialista országgyűlési képviselővel

- Jelentős szerepet játszik az úgynevezett olajügyek feltárásában a Független Kisgazdapárt. Ön szerint miért?
- A kisgazdapárt lényegéből származik, hogy mindent csak drámai módon tud megoldani. Mindig csak bombát tud hatástalanítani. Mindegy, hogy búzáról, csirkéről vagy jelesül olajról legyen szó. Sajnos, ha valami bombasztikus módon van tálalva, amellé az írott és elektronikus média partnernek szegődik. Mondok egy saját példát: A legutóbbi rendőrségi sajtótájékoztatón elmondtam, hogy ötödik éve járok a rendőrkapitányságra, szerintem ebből az elmúlt év volt az eddigi legsikeresebb. Ez egyetlen újságban sem jelent meg.
- Van aki azt mondja, hogy az egész olajügy kirobbantása mögött bizonyos politikai pártok csökkenő népszerűsége és kormányzati ellentétek állnak. Megállják a helyüket ezek az állítások?
- Azt látni kell, hogy elindult egy verseny a kisgazdapárt és a Fidesz között: ha az egyik résztvevő elindít egy ügyet, akkor másik gondoskodik arról, hogy legyen kontra ügy is. Ez egymás viszonylatából érvényes. Pepó, környezetvédelmi miniszter ellen fideszes vezetők is negatívan nyilatkoztak. Az egyensúly érdekében kellett egy „kontra” Pintér-ügy.
Másik az, hogy a kisgazdapártból távozni látszik a köztársasági elnöki székbe Torgyán pártelnök. Ez az utódlás és a pozíciók kérdésében belső feszültséget is jelent a pártban. Emellett az is nyilvánvaló számomra: a Fidesznek elemi létérdeke, hogy Torgyán Józsefből köztársasági elnök legyen. Az utódlási harc során aztán az elnökétől megfosztott kisgazdapárt nem jelent nagy falatot a teljes jobboldali egység megteremtésében. A kisgazdapárt népszerűsége, ha megfigyeli, jelentősen csökkent, jelenleg 5 százalék körül található, ezek az ügyek hozhatnak a „konyhára”.
- Milyen okkal nevezi az olajügyet csak Pintér-ügynek?
- Két okból nevezem így. Az egyik, hogy benne van a kisgazdapártban a „birodalom visszavág”-effektus, másrészt Pintér Sándor mint egykori országos rendőrfőkapitány érintett a rendőrség kapcsán. Szerintem a teljes és nyugodt, korrekt kivizsgálás érdekében követnie kellene Gált. Igaz, hogy miniszterelnök úr elmondta, Pintér úr a teljes bizalmát élvezi, és biztos benne, hogy egyetlen 1992-93-ban történt elrejtett ügyhöz sincs semmi köze. Megértem, hogy a Fidesz hálával tartozik Pintér Sándornak, hiszen belügyminisztersége alatt addig kereste a magyar rendőrség Kaya Ibrahimot és Schlett Csabát, amíg kiderült, hogy októberben elévült az okirat-hamisítás vádja. Ellenben minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a társadalom többsége nem elégedett meg a válaszokkal. A társadalom nem hiszi el, hogy a politika a végére akar járni az ügynek, hanem azt gondolja, hogy a politika is csak egy színjátékot játszik.