Munkatársunktól
Megszorító a költségvetés

A pénzügyi tárca fontosnak tartja az inflációval kapcsolatos várakozások kellő súlyú kommunikálását. Megfelelő határozottsággal kell ugyanis hangsúlyozni a kormány inflációs elképzeléseit annak érdekében, hogy le lehessen hűteni a várakozásokat - nyilatkozta lapunknak Adamecz Péter pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár arra a felmérésre reagálva, amely szerint - szemben a hivatalos 6-7 százalékkal - a vállalkozók 8-10 százalékos pénzromlással számolnak jövőre. Többéves tapasztalat, hogy a közvélemény és az elemzők pesszimisták, és magasabb inflációt várnak - tette hozzá.

Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke sajtótájékoztatón elmondta: a kormánynak lélektani áttörést kellene elérni a közvéleménynél, mert a vállalkozók 8,1 százalékra taksálják a pénzromlás mértékét. A GKI által évente kétszer elvégzett felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett vállalatvezetők leggyakrabban a 10 százalékot említették. Mint Vértes András, a kutatóintézet vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, a cégek várakozásai önbeteljesítők, azaz többségében beigazolódnak az elképzelések. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a kormánynak nincsen befolyása az üzleti életre, másrészt figyelmeztető jel is a kabinet számára, mert a vállalatok eszerint alakítják ki a béreiket, illetve az áraikat, ami keresztülhúzhatja a kabinet számításait.
Adamecz szerint nem riasztóak a vállalkozók és a kutatóintézetek magasabb inflációs várakozásai. Az antiinflációs paktum kialakítása után a kormány mindenesetre határozottan fogja képviselni a várakozásait és hangsúlyozni, hogy részéről megtesz mindent, ami rajta múlik - szögezte le a helyettes államtitkár. Mint mondta, a kormánynak az energia, a szállítás, a gyógyszer és egyéb szolgáltatások területén van árszabályozó szerepe. Ezért a kormány a tervezett 6-7 százaléknál nem javasol nagyobb áremelést az ártárgyalások során, sőt a tervek szerint a gyógyszer és a vezetékes telefon ára 6 százaléknál kisebb mértékben emelkedik.
Kritika érte a jövő évi költségvetést az MGYOSZ részéről: Széles Gábor szerint újra a restrikció, azaz a megszorítás és a korábbi évekhez hasonlóan tervezési bizonytalanság jellemzi a büdzsét. Nem vitatható, hogy 4-5 százalékos gazdasági növekedés várható a következő években, de ha nem hajtja végre a kormány az egészségügyi és az oktatási szektor reformját, a megtermelt plusz javakat a rosszul működő, megkövesedett struktúrák vonják el - mondta az elnök. Az építés helyett ezek fenntartására megy el a növekedés adta bevétel. Gyengébb gazdasági növekedési periódusban pedig ezeket a változtatásokat már jóval nehezebb lesz megtenni. Ezért - mint Széles elmondta - a 6 ezer vállalkozást képviselő MGYOSZ minden segítséget és politikai támogatást megad a kormánynak, hogy ezen a területen még ebben a ciklusban elmozdulás legyen.

A termelés és a szolgáltatás bővítésének legjelentősebb korlátai
(említés gyakorisága a válaszadók százalékában)

	1993	1995	1997	1998	1999
Kereslethiány   -belföldön                           -külföldön	65	50	55	66	71
	20	14	10	20	22
Tőkehiány	33	30	27	39	42
Kiélezett verseny	20	25	25	38	38
Tisztességtelen verseny	15	23	27	32	31
Fizetési késedelem	25	25	22	28	33
Az állam kiszámíthatatlansága	19	43	28	31	38

Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt.

A GKI Rt. által megkérdezett 720 vállalkozó cége növekedése előtt a legnagyobb akadályt a belföldi kereslet gyengeségében látja, azaz nem nő kellő mértékben a hazai kereslet. Kiemelt nehézségnek tartják továbbá a tőkehiányt. Figyelemre méltó, hogy ez a helyzet nem javul az évek során, hanem egyre égetőbbé válik. Kétségtelen pozitívum az, hogy ma már több vállalkozó tartja akadálynak a kiélezett versenyt, mint a tisztességtelen versenyt, s ez egyfajta tisztulást jelent. Viszont negatív fordulatot takar az, hogy az elmúlt egy évben határozottan megerősödött az a vélemény, hogy nő az állam magatartásának kiszámíthatatlansága.