Hetek - III. évfolyam, 43. szám, 1999. október 30

Javult Magyarország megítélése a korrupció tekintetében. A héten nyilvánosságra hozott Transparency International jelentés szerint a legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország, Svédország és Új-Zéland. A 99 vizsgált ország közül Kamerun bizonyult a legkorruptabbnak, de a lista végén szerepelnek a volt szovjet tagköztársaságok is. Magyarország tavaly óta javított megítélésén, de még így is csak a 31. helyre tudta felküzdeni magát. Idén első ízben azt is vizsgálták, mennyire gyakorlat a vezető exportőr országok vállalatai között, hogy a megrendelésekért cserébe kenőpénzt adnak.

A Berlinben működő, kormányzattól független nonprofit szervezet, a Transparency International (TI) ez évben is közzétette vizsgálatainak eredményét, amelyben a megvesztegetés gyakorlatát vizsgálta 99 országban. A legkevésbé megvesztegethető emberek és hivatalnokok Dániában élnek, az ország korrupciós indexe 10,0. Az egytől tízig terjedő listán a leginkább korrupt országok kapták a legkisebb számot: Kamerun, Nigéria, Azerbajdzsán és Indonézia. Magyarország a középmezőnybe tartozik, korrupciós indexe 5,2. A közép- és kelet-európai térség országai közül csak Ausztriának, Észtországnak és Szlovéniának van jobb megítélése, Oroszország 2,4 ponttal a 82. helyen áll, és az elmúlt évhez képest Cseh- és Lengyelország is lejjebb csúszott a listán. Európában Jugoszlávia, Albánia és Oroszország a leginkább megvesztegethető országok.
Idén nyilvánosságra hoztak egy kenőpénzlistát is: 19 jelentős exportőr ország cégeiről igyekeztek kideríteni, mennyire elterjedt gyakorlatuk, hogy kenőpénzt adnak az üzlet elnyerése érdekében. Kereskedelmi cégek képviselőit, üzletkötőit, kereskedelmi bankok és jogi cégek tisztviselőit kérdezve arra a megállapításra jutott a TI, hogy leggyakrabban kínai exportőrök nyúlnak a megvesztegetés eszközéhez, de dél-koreai, tajvani és olasz cégekre is jellemző ez. A legtisztább kezűnek a svéd, ausztrál és kanadai cégek bizonyultak. Peter Eigen, a TI elnöke szerint nyugtalanító, hogy a vezető exportőr országok vállalatai számára elfogadott gyakorlat a korrupció.
A korrupció nemcsak etikai szempontból elítélendő, de a piaci mechanizmusok működésének is gátat szab, hiszen több szempontból is károsan befolyásolja a gazdaságot. A korrupcióval átitatott társadalom a külföldi, de a belföldi befektetőket is elbizonytalanítja és távol tartja, továbbá a hitelkockázat és a korrupció mértéke is szoros összefüggésben áll. Szakértők szerint akár egy- százaléknyi is lehet a különbség a GDP-növekedés mértékében olyan országokkal összehasonlítva, ahol nem jellemző a korrupció. Magyarországról szólva a TI helyi elnöke, Terták Ádám kiemelte, hogy javulhat Magyarország megítélése, ha kivizsgálják az olajügyeket, és a megfelelő kormányzati döntések megszületnek. A Transparency International is kiemeli jelentésében, hogy a magyar kormány szigorú fellépése és a megfelelő szankcionálás elősegítheti a korrupció visszaszorulását mind a vállalatok, mind a közhivatalnokok részéről. A TI szerint az egyetlen elfogadható magatartás a kormányok részéről, ha a legkisebb mértékben sem tolerálják a korrupciót.