Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Egyházak egymásról

Más-Kép címmel rendezte meg az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) Filozófiai Intézete és az Evangélikus Hittudományi Egyetem a héten kétnapos konferenciáját. Az előadások alaptémája a felekezetközi viszonyok, illetve az egyes felekezetek egymásról alkotott képe volt; mindemellett nagy hangsúlyt kapott az ökumenizmus és a kisegyházak társadalmi helyzetének kérdése is.

Tomka Miklós, a MTA Vallásfilozófiai Kutatócsoportjának vezetője úgy vélekedett, hogy noha Magyarország rendelkezik a felekezeti együttélés történelmi tradíciójával, társadalmára mégis a bezárkózás, a másság nehézkes elfogadása a jellemző. A 90-es évek második felének kutatásaiból kiderül, hogy az utca embere átlag hat, nálunk is működő vallást tud megnevezni, ami „európai viszonylatban borzasztóan soknak számít”. A legismertebb egyházaknak a történelmiek bizonyultak, egyre nő azonban a „kisegyházak” társadalmi ismertsége és ezáltal befolyása. A megkérdezettek negyvenhat százaléka szerint a felekezeti sokféleség gazdagítja a kultúrát, míg harmincöt százalék nem tartja szerencsésnek a vallási pluralizmust, sőt a társadalom negyvennégy százaléka a vallási sokféleségben konfliktusforrást vél felfedezni. Érdekes adalék, hogy a másság felé való nyitottság a fiatalok, az iskolázottak és a fővárosiak tekintetében a legkedvezőbb, ugyanakkor ez a csoport támogatná leginkább, hogy kizárólag a történelmi egyházak kapjanak állami támogatást. A társadalmi előítéletek sorában a bőrfejűek, a kábítószeresek, a homoszexuálisok és a cigányok után az ötödik helyen a „vallási szekták” állnak. Utóbbi adathoz Tomka Miklós szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az eredményt nagyban determinálta a megkérdezéskor használt „szekta” szó eleve pejoratív, az elmúlt időben túlterhelt jelentésköre.
Kránitz Mihály katolikus egyetemi tanár beszámolt arról, hogy ténylegesen a II. vatikáni zsinat adott nagyobb lendületet a római katolikus egyház ökumenikus törekvéseinek, majd kiemelte annak fontosságát, hogy a teológiai eredményeket ki kell terjeszteni a hitgyakorlat területére is. „Magyarország predesztinálva van az ökumenizmusra, hiszen Szent István ezer éve nem csak római, hanem bizánci térítőket is hívott az országba” - jegyezte meg a hazai szerepvállalással kapcsolatban az előadó. Zárszavában megemlítette, hogy várhatóan 2001 húsvétjára készül el a keresztény egyházak ökumenikus chartája, amelynek elsődleges célja az európai egység kimunkálása és felekezetek közötti, még meglévő konfliktusok megoldása.
A katolikus, illetve protestáns állásfoglalások a mai napig nem dolgozták fel a reformáció-ellenreformáció traumáját - kezdte meg előadását Herczeg Pál református vallástörténész, aki több szempontból is aggályosnak találta a két egyház közeledését. Mindezért elsősorban saját felekezetét tette felelőssé, mivel - tapasztalatai szerint - a hivatalos káték szövege a mai napig sok helyen durva kijelentéseket tartalmaz, az oktatásban és a tankönyvekben pedig szintén jelen van az ellenségesség és a tanok szembehelyezkedése.