Eperjesi Ildikó
A fal két oldala
A Maticni utca roma lakosait október tizenharmadikán hajnali négy órakor építkezés hangjai ébresztették fel. Az észak-csehországi Ustí nad Labem városában egy nap alatt, rekordgyorsasággal húzták fel a romatelepet és a környező családi házakat elválasztó falat, amely immár a nemzetközi politikai figyelem középpontjába került. A botrány veszélyeztetheti Csehország uniós tagságát is.
Éjszakai műszakban építik a falat. Széleskörű tiltakozás Fotó: MTIA roma, az emberi jogi és más nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére határozták el a hónap elején a fal építését Ustíban. Maga a cseh kormány és elnök is a fal építése ellen foglalt állást; Jan Kavan külügyminiszter a hét elején sietett megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt: „A cseheket és romákat elválasztó falat le fogják bontani” - jelentette ki Helsinkiben.
„A fal áll, a közvélemény egyértelműen támogat minket” - fejtette ki lapunknak Pavel Tosovsky kerületi polgármester. „A hatvan méter hosszú, 1,80 méter magas építményt inkább kerítésnek lehet minősíteni, mint falnak” - tette hozzá Nestemice kerület első embere.
Az ustíi fal tavaly májusban került a cseh és a nemzetközi figyelem homlokterébe, amikor az 1995 óta ismétlődő konfliktusok után több összetűzésre is sor került a rendőrök és a romák között. A kerületben a lakók évek óta panaszkodtak a lakbértartozás miatt szükséglakásokba költöztetett roma családok okozta zajra és a szeméthalmok keltette bűzre (Hetek, 1998. május 30.). A romák a helyiek szerint rendszeresen csapatokba verődtek és vasrudakkal verték éjjelente a már évek óta ott lévő ideiglenes vaskerítést (Hetek, 1999. június 12.). Ezt a kerítést cserélte most le a város vezetése kerámiatéglából és betonból készült falra úgy, hogy a romák lakta két épülettömböt egyik oldalról elzárta, és a bejáratot távol terelte a családi házaktól. A cseh parlament még aznap délután érvénytelennek nyilvánította a városi hatóságok falemelésre vonatkozó határozatát, de a fal akkorra már állt. Mintegy nyolcvan rendőr ügyelte az építkezés folyamatosságát.
A város előbb játszóteret, járdákat épített, majd utoljára fogtak hozzá a fal felépítéséhez - mondja a kerület polgármestere. Az építkezéshez október elején kezdtek hozzá először, azonban az első nap végén romák, polgárjogi aktivisták és egy kormánytag lerombolta, amit felépített a város. Az incidens után egy hétre leállt az építkezés. A második szakaszban más építési módszert választottak - a helyszínen öntik ki a betont -, így sikerült egy nap alatt felhúzni és befesteni a falat, amely azonnal nemzetközi felháborodást váltott ki. „A fal felépítése sérti a kisebbségi jogokat, és ezért szervezetünk tiltakozik ellene. A kerítés emelése ellentétes a nemzetközi joggal és a cseh törvényekkel is, mivel mindkettő tiltja a faji alapú megkülönböztetést” - mondta a Heteknek Tatjana Peric, az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) kutatója. Az ERRC közleményben hívta fel a cseh hatóságokat a városi építkezés leállítására, amely az Ustí nad Labem-i roma „gettó” köré vonna kordont.
Günter Verheugen, az Európai Unió csatlakozással megbízott új biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a fal pontosan azon a napon készült el, amikor a berlini fal leomlásának tizedik évfordulóján az EU deklarálta új bővítési stratégiáját. Az Európai Unió minap elkészült csehországi jelentése egyébként név szerint is említi az Ustí nad Labem-i szegregációs törekvéseket. Jürgen Schroeder, az Európa Parlament csehországban tartózkodó képviselője szerint viszont a fal nem lesz az ország uniós integrációjának akadálya, mert a roma ügy nem kizárólag a csehek, hanem egész Európa problémája. Egészen élesen fogalmazott Ramiro Cibrian, az Európai Unió csehországi megbízottja, amikor kijelentette: ha felépítik a falat, Csehország nem számíthat EU-tagságra.
Maga a cseh vezetés is elhatárolódott az építkezéstől, Milos Zeman miniszterelnök hangsúlyozta: „Az ustíi fal elválasztja Csehországot az Európai Uniótól.”
Az ustíi vezetés szerint viszont semmilyen konfliktus nem volt, amikor az ott lakó romákkal elkezdtek tárgyalni a régi vaskerítés lerombolásáról és az új felépítéséről. A legnagyobb felháborodás a kívülvalók részéről érkezett - sérelmezik a városatyák, akik szerint az ustíi romák nem tiltakoztak, hiszen a fal nem sérti a százötven érintett roma kisebbségi jogait.
Mivel Csehországban az önkormányzatok széles jogkörrel rendelkeznek, a kormány csak a megyei tanácson keresztül érheti el célját. A város arra hivatkozik, hogy minden építési engedélynek birtokában van, és ezért megvannak az építkezés törvényes alapjai. A kérdés az, hogy e törvényes alapok mennyi erőt adnak a most mindenre elszántnak látszó városi vezetésnek a kisebbségi jogokra apelláló nemzetközi nyomással szemben.
