Kovács Klára
Bírálatössztűz a költségvetésre
A költségvetés parlamenti vitája során egyrészt megmérettetik a kormány jövő évi pénzügyi tervezete, ugyanakkor fény derül a pártok politikai kultúrájára is. A hivatalos kormányzati szándék szerint a tervezet a gyors gazdasági növekedés mellett a munkahelyteremtést és a családok helyzetének javítását állítja középpontba. A vita során az ellenzéki, de a kormányon levő pártok vezérszónokai is több szempontból bírálták a tervezetet. Járai Zsigmond pénzügyminiszter megnyugtatólag elmondta: a költségvetés nem tartalmaz felesleges megszorításokat, de nem is mondható lazának.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter: tarthatóak a költségvetés sarokszámai Fotó: MTIA kormány bizakodó a gazdasági kilátásokat tekintve: dinamikus marad a gazdasági növekedés, bővül az export, jelentős lesz a beruházás, tovább csökken az inflációs és a munkanélküliségi ráta. Az egyensúly továbbra is megfelelőnek mondható, a külső államadósság csökken. A kormány jövőre 6-7 százalékos inflációval, 4-5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Jövőre javulás várható a külső piaci feltételekben, ezért 9-11 százalékos export és ehhez hasonló import növekedés várható, ami hozzájárul az egyensúly javulásához.
A nemzetgazdaság legjelentősebb terhe az elmúlt évtizedekben felhalmozott államadósság, ami jövőre meghaladja a 7336 milliárd forintot. Ennek kamataira és jutalékaira 804 milliárd forintot kell fordítani, s ez az államháztartás több mint 15 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a magyar államháztartás pozitív mérlegét az államadósság kamatterhei változtatják veszteségessé. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya jövőre 58,6 százalékra csökken (1994-ben 70 százalék körül volt), ami azt jelenti, hogy 15 év után először megfelel az európai normáknak (ez 60 százalék).
A kormányzat a költségvetés elkészítésekor prioritásokat határozott meg: kiemelten támogatja a gyermekeket nevelő családokat, az otthonteremtést, a kis- és középvállalkozásokat. Ezen kívül az átlagnál több pénz jut a vidék és az agrárgazdaság fejlesztésére, a haderőreformra, valamint az EU-csatlakozáshoz szükséges teendőkre.
„A polgári koalíció a családok kormánya” - hangzott el a Fidesz parlamenti vezérszónokától. Domokos László hangsúlyozta, azok helyzetén akarnak javítani, akik a terheket hordozzák és vállalják a gyermeknevelés örömteli terhét. Nem engedhető meg - mondta -, hogy a gyermekvállalás a szegénység vállalása legyen. A gyermeknevelés érték, ezért januártól 30 százalékkal emelkedik a gyermekek után járó adókedvezmény, s ez azt jelenti, hogy 48,8 milliárd forinttal nagyobb összeg marad a családoknál. Január 1-től pedig bevezetik a gyedet, amely a jövedelemnek meghatározott, a tervek szerint 75 százaléka lenne. a gyeden töltött idő munkaviszonynak felelne meg. A pénzügyi tárca előterjesztésében az áll, hogy családtámogatásra jövőre 250 milliárd forintot folyósítanak, szemben az idei 139 milliárddal.
Kovács László (MSZP) parlamenti vezérszónoklatában kijelentette: nemcsak a Fidesz, hanem az MSZP is a családok pártja, és nem csak a tehetősebbekké, hanem mindenkié. Ezért a gyermekek után járó adókedvezmény emelése helyett a családi pótlék összegének emelését támogatják, hiszen ez mindenkihez eljutna, és nemcsak egy bizonyos jövedelem felett rendelkezők vehetik igénybe.
A jövő évi költségvetés elkészítésekor prioritásként határozták meg az otthonteremtés lehetőségeinek javítását. A lakáshitelek, az igen magas törlesztő részletek és kamatterhek miatt sokak számára lehetetlenné vált a saját otthon megteremtése. Hosszú futamidejű, alacsony kamatozású törlesztő részletekre azért van szükség, hogy az átlagos fizetéssel rendelkező polgárok is megvalósíthassák terveiket - áll a költségvetés előterjesztésében. Ennek érdekében olyan jelzálog-hitelezési rendszert építenek ki, amely lehetővé tenné, hogy a hitelkamatok a jelenlegi felére csökkenjenek - jelenleg 16,5 vagy 19,7 százalék. Hitelek felvehetőek lennének majd nemcsak használt lakás vásárlására, hanem azok felújítására, bővítésére is. A gyermekeket nevelő szülőknek és a fiatal házasoknak további kamatkedvezményt biztosítana a rendszer. A lakáshoz jutás közvetlen állami támogatásának összege jövőre 110 milliárd forint, azaz az ideihez képest 30 százalékkal több áll rendelkezésre.
A költségvetés elkötelezte magát a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására. Cél a versenyképességük javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, a gyorsabb és olcsóbb hitel megszerzése. Jövőre először lesz a támogatásukra elkülönítve önálló fejezet, 7 milliárd erejéig. Ezen belül lehetőség nyílik 20 millió forint hitelig a garanciadíj 50 százalékának átvállalására, kamattámogatásra; folytatódik a beszállítói célprogram, tanácsadás, továbbképzés. A támogatási összeget több formában is igénybe lehet venni: vissza nem térítendő támogatás, kamatmentes kölcsön, és kockázatitőke-részesedés formájában is. A támogatási keretben Phare-pénzek is helyet kapnak.
Az agrár- és vidékfejlesztési célok - ezen belül az infrastruktúra fejlesztése - is kiemelt, az ideihez képest 14 százalékkal nagyobb arányú támogatásban részesül. A terület- és vidékfejlesztésre mintegy 40 milliárdos EU-forrás áll rendelkezésre. Jövőre folytatódik az M3-as autópálya továbbépítése Füzesabonytól Polgárig, és az ehhez kapcsolódó két kerülőút kiépítése. Budapesttől indulva a Balaton felé vezető oldalon elindul az M7-es felújítása is, de valószínű, hogy csak Zamárdiig érnek el. Ezenkívül jövőre elindul, és várhatóan 2001. december 31-én befejeződik a szekszárdi híd és a környezetében szükséges összekötő utak építése. A tízéves autópálya-építési program előkészítése folyamatban van: világbanki, európai és magyar kereskedelmi és fejlesztési bankok részvételével szindikált hitel felvételével, valamint kötvénykibocsátással a határig épül az M3-as, az M7-es és Dunaújvárosig az M6-os autópálya, valamint a Szentendrei útig ér el az M0-ás.
A MÁV az idén 16 milliárd forintot fordít felújításra. Ezen belül a legnagyobb volumenű projekt az az új vasútvonal kiépítése, amely összeköttetést biztosít Szlovéniával. Ez a 26 milliárdos projekt 2001-ben fejeződik be. Emellett tovább folytatódik a Szombathely-Székesfehérvár közötti szakasz villamosítása.
A NATO-tagságból fakadó kötelezettségek miatt az előirányzat 214,3 milliárd forint, s ez 16,5 százalékos emelkedést jelent az ideihez képest. A békefenntartásban való részvétel, az Euro-atlanti kommunikációs feladatok, a külföldi kiképzések, a NATO-biztonsági beruházási programhoz való hozzájárulás együttesen 9 milliárd forintot tesznek ki. A technikai korszerűsítés jegyében 4,5 milliárd forintot, a MIG-29-es repülőgépek felújítására 5,7 milliárd forintot fordítanak. A gépi javításokra pedig 1,7 milliárd forinttal többet kell elkölteni, mint az idén.
Az egyes tárcák átlagban 19 százalékkal nagyobb támogatást kapnak az ideihez képest, de a Miniszterelnöki Hivatal 50 százalék felett részesedik a többletből. Az ellenzéki vezérszónokok kivétel nélkül, de még a kormánypárti Csúcs László is bírálta ezt az elosztási trendet. Kovács László minden idők legérzéketlenebb költségvetésének nevezte a kormány jövő évi tervezetét, mert amíg bőkezű az állami intézmények felé, addig szűkmarkú az emberekkel, hiszen a nyugdíjasok, a közszférában dolgozók csupán 8 százalékos emelésre kapnak ígéretet. A költségvetés vesztesei - érvelt Kovács - a nyugdíjasok és a kiskeresetűek.
A költségvetés parlamenti vitájában a legélesebb kritikát a kormány inflációs várakozása váltotta ki. Kovács László szerint a kormány minden idők legrafináltabb, és legképmutatóbb költségvetését nyújtotta be, mivel 6-7 százalékos inflációval számol, holott valamennyi kutatóintézet megegyezik abban, hogy 8-9 százalékos lesz jövőre a pénzromlás mértéke. A nyugdíjasok által fogyasztott termékek árai pedig legalább 10 százalékkal emelkednek jövőre, tehát romlik a helyzetük. Burány Sándor, az MSZP másik vezérszónoka szerint ez rejtett reáljövedelem-csökkentést okoz a közszférában és a nyugdíjasoknál, és rejtett bevételt hoz a költségvetésnek. Csúcs László kisgazda politikus szerint is magasabb, 7-8 százalékos lesz az infláció a tervezettnél, s ez érzékenyen érinti az egész költségvetést, mert erre épülnek a számítások. „Nem dughatjuk a fejünket a homokba” - mondta. Szakmai hibának nevezte, hogy a tervezettnél így több tízmilliárdos plusz szja-bevétel folyik majd be a központi költségvetésbe. Kuncze Gábor szerint ez azért aggályos, mert efölött képviselői kontroll nélkül rendelkezik majd a kormány. Szerinte „ezzel a költségvetéssel a kormány tovább folytatja a gátlástalanságot és a pazarlást”. Üresjáratnak nevezte a jövő évi költségvetést, mert a korábbi lendületet kihasználja, de komoly változtatást nem hajt végre.
Járai Zsigmond a Heteknek elmondta: a tervezett 6-7 százalékos infláció reális várakozás, mert a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez tartható legyen. Többek között csökkenti a költségvetési hiányt, nem engedik a béreket 8,3 százaléknál jobban emelkedni, az államháztartási hiánynak a GDP-hez viszonyított értéke 3,5 százalék lehet, öszsze kell hangolni a monetáris és a fiskális politikát. Járai tudja, hogy ez konfliktusokat vált ki, de - mint elmondta - ezeket vállalni kell.
A pénzügyminiszter kérdésünkre válaszolva elmondta, az ellenzéki és a kormányon levő pártok bírálatai miatt a kormány nem fog módosító javaslatokat készíteni, mert a költségvetés prioritásaival kapcsolatban nem hangoztak el ellenérvek, nem kérdőjelezték meg a felszólalók; azaz elfogadták ezeket. „A többi a normál politikai kultúra része - mondta. A kutatók véleményére nem lehet adni, mert ők ellenzéki politikai érdekeket szolgálnak ki - tette hozzá - és hitetlenek a jövő évi inflációs várakozásokkal szemben. De hát tavaly ilyenkor is ugyanezt mondták, és beigazolódtak a számításaink, az övék pedig nem.”
