Király Sándor
Növelhetők a túlélési esélyek

A jogosítvány megszerzésének egyik feltétele, hogy a tanuló minimum 30 órát töltsön el gyakorlati vezetéssel, ami történhet forgalmas úton, illetve a csendes tanpályák bójái között. Ez elegendő a szokványos forgalmi szituációkban való közlekedéshez - mondván, idővel mindenki több gyakorlatot fog szerezni. Az oktatási metódus azonban nem tér ki az olyan forgalmi helyzetek kezelésére, mint egy durrdefekt vagy a féktávolságon belüli váratlan akadály kikerülése, nem beszélve arról a vezetőről, aki jogosítványát a nyári időszakban szerezte meg, és jégbordát még csak az icetea-ben látott. Az emberekben vannak veleszületett ösztönök, és vannak dolgok, melyeknek minden csínját-bínját meg kellene tanulni - ilyen az autóvezetés is, kevés kivétellel általában nem „autóban születünk”.

Az ABS, a kipörgésgátló és a négykerékhajtás sem tudja a fizikát újraírni     Fotó: Somorjai László

Egy gyakorlatlan vezetőnek az előtte váratlanul felbukkanó akadály láttán először is az jut eszébe, hogy „ez miért pont vele történik meg”, majd lágyan, puhán rálép a fékpedálra, közben tekintetét mereven rászegezi a kikerülendő tárgyra, és konstatálva, hogy közte és az akadály között rohamosan fogy a távolság, blokkoló fékezésbe kezd. Az autó ilyenkor, függetlenül a kormánymozdulatoktól (ha nincs ABS), az eredeti haladás irányában irányíthatatlanul csúszik tovább… És remélve, hogy ez a történet mindannyiunk számára csak fikció marad, elmondom, hogy ilyen esetben mit tanácsolnak a profik. Először is a nézési irányunk vészhelyzetben alapvetően meghatározza a haladási irányunkat, ezért ne a kikerülendő veszélyforrásra nézzünk - az periférikusan úgyis látszik -, hanem a menekülési irányra. Másodszor pedig késlekedés nélkül vészfékezzünk, hogy a felbukkanó akadályt már eleve kisebb sebességgel megközelítve, lelépve a fékről és benyomva a kuplungpedált, határozott kormánymozdulatokkal kerüljük ki a bajt. A fékezés szüneteltetése és a kuplung benyomása azért szükséges, mert a hajtási befolyástól mentes kerekek eredményesebben kormányozhatók. Újdonság az is, ha a kormánykereket 9 óra 15 percnél markoljuk meg - az eddig tanult 10 óra 10 perc helyett - egyrészt hamarabb odaérünk úticélunkhoz, másrészt intenzívebb kormánymozdulatokra leszünk képesek vészhelyzetben.
A profik: Köves Szilárd, Szabó Attila és Valuska László, az Újpesti Közlekedésbiztonsági és Oktatási Park munkatársai egyrészt azoknak ajánlják a vezetéstechnikai pályát, akik szeretnének úrrá lenni minden szituáción, másrészt szívesen látják a „nekem semmi újat nem tudnak mutatni” típusú vezetőket is. Az intézmény szülőatyját, a Magyar Autóklub Budapesti Szervezetét jelentős támogatásban részesítette a fővárosi és a IV. kerületi önkormányzat vezetése azáltal, hogy a Berda József út 15. szám alatt megtalálható 2,6 hektáros területet ingyen biztosította. A tanpálya technikai berendezéseinek segítségével - az elméleti felkészítést követően - előállíthatók különleges helyzetek, mint például a hirtelen feltűnő akadályok, melyeket váratlanul felbukkanó vízfüggöny képez, vagy csúszólap, amely a gépkocsit haladási irányából hirtelen kitéríti, és lehet gyakorolni a vészfékezést száraz és nedves úton is. Rendelkeznek egy olyan sima útfelülettel, amely évszaktól függetlenül jeges pályát imitál - itt egy kutya lábai valóban négyfelé csúsznának -, bemutatva azt, hogy az ABS, a kipörgésgátló és a négykerékhajtás sem tudja a fizikát újraírni.
A képzésen résztvevők URH rádión kapják az instrukciókat az oktatóktól. A 3 és fél órás kurzuson való részvétel ára saját autóval 6000 forint, a cég Suzukijával egy ezressel drágább, klubtagok kétezer forint kedvezményt kapnak. Ebben az árban benne foglaltatik egy vércukorszint és vérnyomásmérés, valamint annak, aki sok bóját döntött föl, egy automata szemvizsgáló készülékkel megvizsgálják a látását.
Az Európában egyedülálló intézmény, összhangban a Nemzeti Alaptantervben foglalt célkitűzésekkel, elsősorban a gyermekek közlekedési oktatását tűzte zászlajára, ezért a témát folytatjuk.