„Egészséges lelkű és érzelemvilágú emberek vagyunk, akiknek nincs szüksége
ellenségre, akit gyűlölni kell, nem célunk a politikai vetélytársaink agyagba döngölése.
Gondolkodásunk nem a mi vagy ők ellentétpárjára, hanem a mi és az ők
kapcsolatrendszerére épül, célunk tehát nem a nemzeti széthúzás, hanem a nemzeti
összefogás” - mondta ünnepi beszédében Kovács László, az MSZP elnöke pártja
tizedik születésnapján tartott konferencián. Kovács helyes döntésnek nevezte az
MSZP egykori megalapítását, mert szerinte az elmúlt tíz évben a párt ellensúlyt
jelentett minden antidemokratikus és szélsőséges erővel szemben.

A párt korábbi elnökei és jelenlegi vezetője felvágják az ünnepi tortát. „Tinédzser”
kor Fotó: V. Sz.
Horn Gyula - aki 1990 és 1998 között vezette a pártot, és aki az előző
ciklusban az ország miniszterelnöke volt - előadásában kifejtette: az MSZMP-ből a
tagság alig 4-5 százaléka lépett át az MSZP-be, ám ennél lényegesen többen
csatlakoztak az MDF-hez, az FKgP-hez és más pártokhoz, még a MIÉP-hez is. Kiemelte:
az MSZP megalapítói voltak a rendszerváltás szorgalmazói. „A rendszerváltás nem
1989. június 16-ával (Nagy Imre temetése, ahol Orbán Viktor emlékezetes beszédet
mondott - a szerk.) kezdődött, ahogy ezt a mai urak állítják, hanem jóval előbb.”
Nyers Rezső, az MSZP első elnöke pártjának a rendszerváltásban betöltött szerepét
ecsetelte, és kijelentette: azért választották a szociáldemokrácia útját, mert ez
szolgálja a nép érdekeit. Már 1989-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a reformpolitika
rendszerváltáshoz vezet.