Márer György, New York
Versenyfutás a jelöltségért

Ki korán kel, aranyat, avagy a jelenleg folyó amerikai választási hadjárat keretében szavazatot nyer. A vetélkedők nem is késlekednek, hiszen már hónapok óta folyik a harc mind a demokrata, mind a republikánus politikusok között pártjuk elnökjelöltségének elnyeréséért. Vannak viszont, akik már ki is szálltak: Dan Qualye, Bush egykori alelnöke a héten bejelentette, hogy nem kampányol tovább.

Ben Nighthorse Campbell szenátor beszédet mond az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma alapkőletételén Washingtonban. Sok színű a politikai paletta    Fotó: MTI

Az első erőpróba a republikánus oldalon zajlott le Iowa államban, ahol akadt ugyan nem várt fordulat, de nagyjából a papírformának megfelelő eredmény született. Meglepetésként könyvelték el, hogy Elizabeth Dole a harmadik helyen végzett, míg Patrick Buchanan és Dan Quayle alaposan lemaradt. George Bush győzelme szinte biztosra vehető volt, s az sem számított váratlannak, hogy Steve Forbes másodiknak futott be.
Akkoriban a demokrata oldalon Al Gore alelnök uralta a mezőnyt, és bár hallatszottak olyan hangok, hogy Bill Bradley New Jersey-i szenátor, a New York-i Knicks kosárlabdacsapat egykori élvonalbeli játékosa benevez a versenybe, komolyabb esélyt senki nem jósolt neki.
Azóta viszont sok víz lefolyt a Mississippin, amelynek partján Bradley szenátor szeptember elején hivatalosan is bejelentette részvételét a versenyben. A Clinton-ellenes demokrata pártiak jó része támogatja a volt sportembert, aki szinte minden beszédében bírálja a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját. A legmeglepőbb az, hogy az elmúlt hét folyamán a republikánus vezetők közül sokan úgy nyilatkoztak: megdöbbenti őket Bradley váratlan felfejlődése Gore alelnökkel szemben, akit egyrészt hátrányosan érint hosszú politikai kapcsolata Clintonnal, másrészt szinte megbénít gyenge politikai képzettsége. Az ellenlábas párt szószólóinak többsége annak a véleményének adott hangot, hogy bizony félnek Bradley szenátortól. William Kristol, a „The Weekly Standard” című konzervatív folyóirat szerkesztője és kiadója kifejtette: „Két héttel ezelőtt a republikánusok még egymás vállát veregették, és gratuláltak egymásnak, mivel a felmérések szerint Bush 15 ponttal vezetett Gore alelnökkel szemben. Most már aggódnak Bradley miatt.” Így áll tehát a bál a demokrata oldalon.
A republikánusoknál sokkal bonyolultabb a helyzet. Jóllehet George Bush texasi kormányzó még mindig a párt éllovasa, már nem vezet olyan fölényesen, mint hetekkel ezelőtt. Igaz, hogy az ő pénztárába özönlött be a legtöbb dollár, az összeg meghaladja az ötven milliót, de a tekintélyén csorba esett, amikor nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy kábítószerezett-e fiatal korában. Aztán történt még egy kis galiba. Egy iskolai látogatása során ugyanis az egyik diák kérésére nem tudott megnevezni egyetlen könyvet sem, ami gyerekkorában a kedvence lett volna. Szintén nem szolgál előnyére, hogy mielőtt 1995-ben Texas kormányzója lett, sohasem teljesített szolgálatot választott közhivatalnokként. Ugyanakkor ő volt az, aki fellendülést hozott Texas államának, és sok jó reformot vezetett be.
Érdekes módon az iowai második helyezett, Steve Forbes szinte alig mutatkozik. A hónap első harmadában ugyan ellátogatott Floridába, hogy elvigye konzervatív gazdasági, társadalmi és politikai értékrendjéről szóló nézeteit a legnagyobb afro-amerikai baptista egyháznak, de üzenetét, mint az várható volt, nem fogadták túlságosan szívesen. Elizabeth Dole kampányáról sem kerül nyilvánosságra sok hír. Mindössze annyi szivárgott ki, hogy hírközlési igazgatója megvált tőle, és helyére nem lesz könnyű megfelelő személyt találni.
Annál nagyobb izgalmat keltett republikánus körökben, amikor Pat Buchanan jelezte, hogy esetleg elhagyja a pártot, és megkísérli elnyerni Ross Perot Reform Pártjának elnökjelöltségét. Hivatalos bejelentése ugyan még nem hangzott el, de egy nyilatkozatában „a Demokrata Párt fénymásolatának” nevezte a Republikánus Pártot. Lett is erre nagy lótás-futás, fogak csikorgatása, ugyanis ezt a népszerű TV-kommentátort képesnek tartják arra, hogy szavazatok egész tömegét rabolja el George Bushtól. 1992-ben Buchanan komoly kihívást jelentett az idősebb George Bush számára.
Dan Quayle volt alelnök teljesen lemaradt Iowa államban, és már feladni készült a harcot, végül mégis bent maradt a versenyben. Van még egy republikánus jelölt, aki nem vett részt az iowai erőpróbán, a konzervatív John McCain arizonai szenátor, akinek Buchananhoz hasonlóan a közelmúltban jelent meg egy könyve „Faith of My Fathers” (Apáim hite) címmel: a szenátor apjának és nagyapjának története. Mindketten tengernagyok voltak az Amerikai Haditengerészetnél, ahol a szenátor is szolgált, sőt öt évet töltött hadifogságban. Egy egyetemi hallgató a könyv dedikálására várva így nyilatkozott: „Aki elolvassa ezt a könyvet, meglátja, hogy ez az ember olyan politikus, amilyet Amerika még sosem látott.” Ő azonban ennek ellenére másra fog szavazni, a szerencsés fickó pedig Bill Bradley. Az igazság kedvéért le kell szögezni, hogy McCain szenátor sok konzervatív szavazatot fog szerezni az előválasztásokon.
Az elnökjelöltségért folyó versengés mellett a legérdekesebb vetélkedés New York államban zajlik, mégpedig a szenátori székért. A harc minden valószínűség szerint az ország első asszonya, Hillary Rodham Clinton, és New York város polgármestere, Rudolph Giuliani között fog eldőlni, bár hivatalosan még egyikük sem lépett szorítóba a nevezett cím elnyeréséért. Giuliani javára írható, hogy New York városát ismét biztonságosabb, és a réginél sokkal tisztább lakóhellyé tette. Hillary aszszony mást nem tud felmutatni, mint azt, hogy az elnök felesége. Az sem írható a javára, hogy még sohasem lakott New York államban. Politikai felkészületlenségéről tanúskodott néhány korábbi nyilatkozata is, de legújabban is több dologgal fordította maga ellen a szavazópolgárok egyes rétegeit. Az egyik az volt, amikor a Clinton házaspár házat vásárolt Chappaqua városkában 1,7 millió dollárért. A hitelhez a jótálló szerepét Clinton elnök egyik fő pénzfelhajtója, Terry McAuliffe vállalta, aki 1 millió 350 ezer dollárt helyezett letétbe. A Konzervatív Kampány Alap nevű szervezet megvádolta Hillary Clintont: a kezes által letétbe helyezett összeg arra szolgál, hogy a First Lady lakóhelyet szerezzen New York állam területén, mivel ez az alapfeltétele jelöltségének. Tehát az összeg kampány célú adomány, amely meghaladja a magánszemélyektől származó kampányadományokat korlátozó ezer dolláros felső határt.
A választásokra csak 2000 novemberének első keddjén kerül sor, és addig még a gyávából hős, a hősből gyáva is lehet. Nincs előre lejátszott mérkőzés, és voltaképpen még az utolsó napokban sem lehet jóslatokba bocsátkozni, ki kell tehát várni a végét. A választást követő napon azonban már mindannyian okosabbak leszünk.