Györök Orsolya
Épül az új globális pénzügyi rendszer

„Tűrhetetlen a nyomor mértéke, ezért cselekvő fellépésre van szükség” - jelentette ki Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója(IMF) azon a közgyűlésen, ahol a világ vezető pénzintézeteinek és szervezeteinek vezetői gyűltek össze. A világ pénzügyi irányítói egyezségre jutottak abban, hogy az eddigi gazdasági válságokból okulva új globális pénzügyi rendszert kell kialakítani.

Michel Candessus, az IMF vezérigazgatója: „a világ túljutott a közelmúlt válságain és javulnak a gazdasági mutatók, de eközben egyre drámaibbá válik a szakadék a fejlett és az elmaradottabb országok között    Fotó: MTI

Az „új architektúra” megteremtésében részt vállalnának az ENSZ szervezetei, a kormányok, a nemzetközi intézmények, de a magánszektorok és a civil szféra képviselői is, mert csak így törhetőek szét a nyomor láncai - hangoztatta James Wolfensohn világbanki elnök.
A tanácskozás legfontosabb eredményének azt tartják, hogy létrehozták a G20-csoportot. A szervezetbe azzal a reménnyel hívták meg az IMF, a Világbank, az Európai Unió továbbá tizenegy ország képviselőit, hogy a jövőben elkerülhetőek lesznek a tavalyi válsághoz hasonló, összeomlással fenyegető helyzetek.
James Wolfenson, a Világbank elnöke a korrupció mellett a szegénység elleni küzdelmet jelölte meg fontos célként. Az IMF elnöke hangsúlyozta, hogy a jómódú országoknak a jövőben konkrét választ kell adni a szegény országok igényeire, és ennek megfelelően új támogatási szisztémát kell kidolgozni. A Világbank a legszegényebb és a leginkább eladósodott országok megsegítésére összeállított egy programot. A HIPC-program hamarosan elindul, így a leginkább eladósodott 26 ország számára részben vagy teljesen elengednék az adósságot. De ez sem hoz teljes megoldást, mert például Bolívia, Mozambik, Elefántcsontpart még ezután is közel 45 milliárd dollárnyi hitelt cipelne magával. Az adósság elengedésének anyagi feltételei annak ellenére sem megoldottak még, hogy Nagy-Britannia 50 millió, az USA pedig 600 millió dollárt ígért az alapba, a Valutaalap pedig 14 millió uncia arany eladását tervezi, hogy biztosítsa részvételét a programban. A terv éles ellenállást váltott ki, főként a liberális gazdasági elveket vallók körében. Bírálók szerint az adósság elengedését feltételekhez kötötten kellene megvalósítani, szigorúan ellenőrizve, hogy mire költötték a hiteleket.
A közgyűlésen külön téma volt Oroszország. Mind Oroszország, mind a Valutaalap részéről elhangzottak ígéretek és felszólítások a korrupció és a pénzmosás gyanújának tisztázására. Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója a történtek ellenére nyilvánvalóvá tette, hogy Oroszországot nem lehet magára hagyni. A nagy álom megvalósításához - az orosz piacgazdaság kiépítéséhez, a világgazdaságba való integrálódásához - továbbra is szükség van a pénzügyi szervezetek jelenlétére és támogatására. Moszkva ugyan sértett kisfiúként reagált a beígért szigorúbb könyvvizsgálatra, a negyedévenkénti jegybanki tartalékok ellenőrzésére (ettől tették függővé az újabb hitelek nyújtását), titkon és nyíltan azért mégis mindenki abban reménykedik, hogy megvan Oroszország részéről a politikai akarat és készség a reformok folytatására.