Vagyim Arisztov
A bűnös tartomány

„Meg fogjuk semmisíteni a terroristákat mindenütt, ahol csak felfedezzük őket” - Vlagyimir Putyin kormányfő tett ilyen kemény kijelentést a múlt héten. Ez nem volt puszta fenyegetőzés: megkezdődött az orosz szárazföldi támadás Csecsenföld ellen.

Orosz belügyi alakulat iszlám fegyveresek után kutat a dél-dagesztáni Karamahi faluban. Büntetőhadjárat    Fotó: MTI

A támadást légicsapások vezették be. Szeptember 23-án reggel, első ízben az 1994-96-os csecsen háború óta az orosz harci repülőgépek rakétákkal támadták, illetve bombázták a csecsenföldi célpontokat. Az első csapás a Groznij-közeli repülőteret érte. A jelentések szerint megsemmisítettek egy repülőgépet, amely fegyvereket szállított volna a harcosoknak. A következő támadások olajfúró tornyokra és olajfeldolgozó üzemekre irányultak. A szövetséges erők biztosak benne, hogy ezek a létesítmények a harcosok vezéreinek tulajdonában vannak, és a belőlük származó haszonból pénzelik az illegális csoportokat és a terrorista akciókat.
23-ától kezdve a légierő minden nap támadott. A fő célpontok Groznijban találhatók, ám bombáztak más csecsen városokat is. A célok közé tartoznak a harcosok bázisai is. A hivatalos jelentések szerint az orosz légierő 28-án megsemmisített Csecsenföldön két lőszer- és fegyverraktárt, amelyek tartalma elég lett volna 40 ezer ember felfegyverzésére.
Ha mindez így van, akkor Csecsenföld valóban felfegyverzett államalakulattá vált, amely tényleges fenyegetést jelent mind a szomszédos kaukázusi köztársaságokra, mind Oroszországra. Putyin miniszterelnök és Rusajlo belügyminiszter szerint a történelem során először fordult elő, hogy nemzetközi terroristák és banditák szerezték meg a hatalmat az Orosz Föderáció egyik tagállamában. Háborút folytatnak, melynek célja leválasztani természeti kincsekben gazdag területeket Oroszországról. Még a bombázások előtt napvilágot látott az a hír, hogy Pakisztánban nemzetközi terroristakonferencia folyt Baszajev és Hattab részvételével. Itt határozat született a csecsen harcosok megsegítéséről és a számukra elkülönítendő 30-40 millió dollárról.
Megerősítették, hogy Csecsenföld területén afgán tálibok akarnak keresztülhaladni. Oroszország ezt nem akarja megengedni, ezért diplomáciai és katonai-adminisztrációs rendelkezéseket hozott. Az előzőekhez tartozik az orosz belügyminisztérium, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán közötti, a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről szóló szerződés. A katonai-adminisztrációs rendelkezések közé tartozik a Csecsenfölddel közös határ mentén egy speciális övezet létesítése. A hét elején kezdtek hozzá a belügyi, illetve a határ őrzésével foglalkozó alakulatok megszervezéséhez. Az övezet megalakításának fő célja az, hogy ne engedjék ki a terroristákat Csecsenföld területéről.
Moszkva újabb robbantásoktól fél. Baszajev már kétszer is bejelentette, hogy csapataiban öngyilkos merénylőket készítenek fel, akik legalább egy „hitetlent” magukkal akarnak vinni a sírba. Példaképük a Hezbollah, az arab terrorista szervezet. Baszajev fenyegetései válaszul érkeztek a szövetségi erők sikereire. A csecsen harcosok igyekeznek lelőni a Pakisztántól kapott Stingerekkel a repülőgépeket. Azonban, amint arról a harcosok beszámoltak, a Csecsenföld fölötti légteret teljes egészében az orosz légiirányítás vonta uralma alá. Az orosz berepülések kapcsán azonban olyan probléma merült fel, amellyel a NATO is szembetalálta magát Jugoszláviában. A Csecsenfölddel határos Ingusföld vezetése a hét elején humanitárius katasztrófáról kezdett el beszélni. A kicsinyke Ingusföldre beözönlöttek a csecsen menekültek. Ausev ingus elnök nemzetközi szervezetekhez akart segítségért folyamodni. Kedden viszont Ingusföldre látogatott Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetekért felelős miniszter. Kijelentette, hogy Oroszország maga is elboldogul a menekültproblémával, s megkezdte a sátortáborok felállítását és a menekültek ellátását élelmiszerrel. A különböző jelentések 40-60 ezerre teszik a menekültek számát.
Csecsenföld a bombázások megkezdése óta naponta felhívja Moszkvát a tárgyalások megkezdésére. Most azonban már nem veszik komolyan. Az orosz vezetés szerint Maszhadovnak nincsen valós hatalma országában. A történtek ezt látszanak igazolni. Jelcin és Putyin a tárgyalások feltételeként szabta azt, hogy Maszhadov tartóztassa le és adja ki a szövetségi hatalomnak a terroristákat. A Kreml és az orosz vezetés hajthatatlan álláspontra helyezkedett Csecsenföld vezetésével kapcsolatban. De nem csak ők. Szeptember 29-ére szervezték Haszavjurt dagesztáni városba Maszhadovnak és Magomedovnak, a dagesztáni államtanács elnökének találkozóját. Azonban Haszavjurt lakosai elzárták az utat, és kijelentették: „Ellene vagyunk a békéről való tárgyalásoknak, mivel Maszhadov hallgatott, amikor a csecsen harcosok megtámadtak bennünket.” Lényegében ez a csecsenek elleni hadművelet követelése.
A hadvezetés megerősítette, hogy szárazföldi hadművelet készül Csecsenföld ellen. Annak érdekében, hogy ez minimális veszteséggel menjen végbe, megpróbálják majd hasznosítani a NATO jugoszláviai tapasztalatait. Azt állítják, egyelőre még folytatódnak a légitámadások. Ám úgy tűnik, a szárazföldi hadművelet bármelyik nap megkezdődhet.
Putyin kemény fellépése a csecsenek irányában széleskörű támogatottságot élvez az orosz lakosság részéről. Szociológiai felmérések azt mutatják, hogy Putyin népszerűsége egy hét alatt több mint a duplájára nőtt. Egy sikeres hadművelet a csecsen harcosok ellen Putyint nemzeti hőssé avatná, és ez egy lépéssel közelebb vinne az orosz belpolitikai helyzet stabilizálódásához.