Hetek-hírösszefoglaló
Csurka vádol, a demokratikus ellenzék cáfol

Csurka Istvánnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökének sikerült az, ami az elmúlt években senkinek: újra összehozta a demokratikus ellenzék színe-javát. Eörsi István, Fridli Judit, Halda Alíz, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Kenedi János, Kis János, Konrád György, Kozák Gyula, Kőszeg Ferenc, Litván György, Magyar Bálint, Mécs Imre, Nagy Bálint, Pető Iván, Petri György, Rajk László, Sulyok Miklós, Szabó Miklós, Szalai Pál, Szent-Iványi István, Szilágyi Sándor és Tamás Gáspár Miklós nyilatkozatban utasították vissza az egykori drámaíró politikai akcióját.

Csurka István    Fotó: Hetek archív

Történt ugyanis, hogy Csurka István lapjában, a Magyar Fórumban olyan állítólagos dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek szerint Demszky egykor jelentkezett besúgónak. A Magyar Televízió Aktuális című műsorában a pártelnök elismerte, hogy politikai céljai vannak mindezzel. Zavaros érvelése szerint a demokratikus ellenzék bolsevik bölcsőben nevelkedett, tulajdonképpen a kommunista klientúra része volt. A vagyon átmentésében segédkezett, amit bizonyít, hogy az utódpárttal, az MSZP-vel egykoron koalícióra is léptek.

Demszky Gábor

„A Magyar Fórum csütörtöki számában megjelenő Csurka István-cikk az első szótól az utolsóig hazugság” - jelentette ki válaszul Demszky Gábor budapesti főpolgármester. Demszkyt az átvilágító bírák - a törvény értelmében - tavaly megvizsgálták és tisztának találták múltját. Demszky úgy látja, az ügy túlmutat személyén: ha a magyar polgárok nem utasítják el, hogy a hazugság, a gyalázkodás a politika legitim eszközévé váljon, akkor az ország a Balkán felé sodródik. Demszky Gábor emlékeztetett arra, hogy néhány hónappal ezelőtt, amikor Orbán Viktort érték ilyen vádak - politikai vitáik ellenére - kiállt a miniszterelnök mellett.
A Magyar Fórum kérdésére - miszerint igaz-e, hogy 1972-ben azért távolították el az egyetemről, mert március 21-ére ellentüntetést szervezett a március 15-én feloszlatott, általa nacionalistának tartott felvonulással szemben - Demszky Gábor azt válaszolta: múltja dokumentációját a Széchenyi Könyvtárban helyezte el, amely így hozzáférhető a kutatók számára.
„A tisztes besúgói életpálya útlevéllel és állással járt. Demszky Gáborról viszont ismeretes, hogy sem végzettségének megfelelő munkalehetőséget, sem külföldi utazási lehetőséget nem kapott az előző rendszerben, hanem csak folyamatos rendőri zaklatást és koncepciós pert - fogalmaz Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke közleményében. - Ezért talán mulatságosnak is lehetne tartani azt az erőfeszítést, amellyel az egykori besúgó, Csurka István rendre megpróbálja Demszky Gábort bemocskolni” - áll a dokumentumban.
Magyar Bálint megfogalmazása szerint azt már mindenki tudja, hogy ha a „Fidesz-titkosszolgálat érdeke úgy kívánja, akkor dokumentumok vásárlásától sem riad vissza, de az emberek egyre inkább úgy érzik, mintha ma már dokumentumokat is szivárogtatna a jobboldali sajtónak. Alig várjuk, hogy telefonbeszélgetéseink szövegét olvashassuk vissza a Magyar Fórum vagy a Napi Magyarország hasábjain” - közli az ellenzéki párt elnöke.
„Szaporodnak a politikai célú támadások olyan emberek ellen, akik egész tudatos életüket a kommunista diktatúra elleni harcnak szentelték” - fogalmaznak a demokratikus ellenzék egykori vezető személyiségei az ügy kapcsán kiadott nyilatkozatukban. A szerzők, akiknek neveit cikkünk elején feltüntettük, egy évtizeden át együtt küzdöttek Demszky Gáborral, erkölcsi felelősségük tudatában kijelentik: Demszky Gábort a politikai rendőrség soha nem tudta beszervezni, sem arra rábírni, hogy társaira nézve terhelő információkat adjon ki.
Kiemelték, hogy a mostani főpolgármesternél tíz alkalommal házkutatást tartottak, tucatnyi sajtó-szabálysértési eljárást indítottak ellene, rendszeresen előállították a rendőrségen, hol sajtórendészeti ügyekben, hol tüntetésen való részvétel címén, vagy épp annak megakadályozása céljából. Koncepciós eljárással hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. „Csurka István - mint ezt egész közleménye bizonyítja - be akarja mocskolni a demokratikus ellenzéket, azt az erőt, amely éveken át nyíltan szállt szembe a pártállam vezetésével és elnyomó apparátusával. Ki akarja radírozni a magyar történelemből a Kádár-rendszerrel szemben tanúsított ellenállást. Demszky Gábor rágalmazói nemzeti múltunk egy darabját gyalázzák meg” - fogalmaz a közlemény.

---

A besúgó

A múltat végképp eltörölni. Ez Csurka István célja. A demokratikus ellenzéknek, a rendszerváltásban elévülhetetlen érdemeket szerzett csoportnak a kiretusálása a hazai közéletből. Besározása azoknak, akiket valóban kirúgtak munkahelyeikről, akiket március 15-én megvertek, akiket az állambiztonságiak figyeltek, mert nem értettek egyet a diktatórikus rendszerrel, és tettek is ellene: szamizdatot terjesztettek, tüntetéseket szerveztek. A legpontosabban fogalmazták meg a polgári demokrácia alapelveit: az emberek szabadságjogait az állammal és a politikai túlhatalommal szemben.
Csurka nem is kertel, nyíltan hirdeti: kampányának politikai céljai vannak. Csurkának jó a ritmusérzéke: pontosan tudja, hogy a legnagyobb kormánypártnak kapóra jön ez az akció. Ugyanis egyre többen bírálják a kormányt: olyan területekre tévedt, ahol nincs helye, ahová nem terjed ki hatásköre. Sőt van, aki diktatúrát emleget. A képlet egyszerű: ha az egykori demokratikus ellenzék besározódik, akkor az általa megfogalmazott szabadságjogokra sem akar senki emlékezni. Kérdés, hogy az egykori drámaíró mint a legújabb kori magyar demokrácia „bástyája” mit kér majd egyszer cserébe szolgálataiért.
Egyébként Csurka kiválóan megélt a diktatúra éveiben. „Üldöztetése” abból állt, hogy a főváros színházaiban játszották darabjait, sorozatban adták ki könyveit, sőt a pártállam elismeréseként, Aczél elvtárs jóváhagyásával, kétszer is József Attila-díjjal tüntették ki. Az elismeréssel járó pénzzel azután nyugodtan mehetett kártyázni, lóversenyezni: hiába, így tiltakozik egy vérmes antikommunista. Csurka „forradalmár” természetére utal az is, hogy ő nem „önként jelentkezett”: az oly igen gyűlölt kommunisták unszolására - saját története szerint verésére - a forradalom vérbefojtása után írta alá besúgói szerződését. Nyilván csak a rendszer belső bomlasztásának érdekében.
- haza-szlazsa -