Tudósítónktól
Egy szimbolikus látogatás Berlinben

Ehud Barak izraeli kormányfő - elsőként a világ vezetői közül - az egyesített Németország régi-új fővárosába, Berlinbe látogatott a héten. Gerhard Schröder kancellár megadta a módját az első magasrangú berlini vendégnek számító Barak fogadásának: vörös bársonyszőnyeg, katonai helikopter, díszszázad és természetesen az izraeli himnusz, a Remény. Emellett a fogadás rendkívüli kellékeként teljes harckészültségben álltak a terror-ellenes kommandók. Barak - nyilatkozata szerint - nemcsak mint Izrael kormányfője látogatott Berlinbe, de mint „Izrael szabadságának, erejének és függetlenségének szimbóluma” is.

Az izraeli kormányfő és a német kancellár megbeszlésein a fő téma Németország részvétele volt a többoldalú, a közel-keleti térség regionális problémáival foglalkozó tanácskozásokon, valamint Izrael és az Európai Unió kapcsolata. Schröder biztosította Barakot, hogy Németország sohasem feledkezik meg a zsidó nép ellen elkövetett bűnökről, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azok a rémtettek soha ne ismétlődjenek meg. Barak sürgette a német kancellárt, hogy a háború alatt kényszermunkásként dolgoztatott emberek kártérítését a lehető leggyorsabban oldják meg.
A közös sajtótájékoztatón feltett kérdésre, hogy Németországnak milyen szerepet szán, Barak egyértelművé tette, hogy a folyamat főszereplői maguk a felek és az Egyesült Államok. Az Európai Uniónak vagy tagállamainak semmiféle szerepük nem lehet ezeken a tárgyalásokon. Így Németországnak, és nem utolsó sorban Franciaországnak a többoldalú, regionális kérdésekkel foglalkozó konferenciákon van szerepe.
Barak tárgyalt Johannes Rau köztársasági elnökkel is, majd azt követően a német kancellárral a volt koncentrációs táborba, Saxenhausenbe utazott, ahol megemlékeztek a világháború alatt elpusztított zsidó áldozatokról. A megemlékezésen részt vettek a tábor volt lakói és unokáik, akik ma az izraeli hadsereg kötelékében szolgálnak.
Barak a megemlékezést követően Párizsba repült, hogy Jacques Chirac és Lionel Jospin számára „félhivatalos”, de mindazonáltal barátinak minősített látogatáson tegye egyértelművé: a francia politikai beavatkozás a Közel-Keleten - enyhén szólva - nem kívánatos. Mint ahogy az sem, hogy Izraelnek az Európai Unióval kötött kutatási és fejlesztési egyezményét egyedül a franciák akadályozzák, mivel a Nemzetgyűlés nem hajlandó ratifikálni a megállapodást, amíg nem lát „megfelelő előrehaladást a békefolyamatban”.
Izraelben élénk vita bontakozott ki a kormányfő látogatása miatt. A bírálók emlékeztettek arra, hogy az Öböl-háború idején német cégek mérgesgázokkal látták el Szaddám Huszeint, s ezt annak jeleként értékelték, hogy Németországban nem változott semmi. A támogatók szerint azonban Németország új, demokratikus ország, amely az Egyesült Államok után a zsidó állam legfontosabb támogatója.
A vita középpontjában azonban leginkább két újjáalakított épület állt. Az egyik az Adlon Hotel, ahová az izraeli kormányfőt elszállásolták, a másik a Reichstag, az egyesített Németország ős-új parlamentje. A hotel valaha a Gestapo központjaként szolgált, a Reichstagban pedig sokan a náci birodalom szimbólumát látják. A belső vita befolyásolta az izraeli kormányfő útját is. Berlinbe való megérkezése után - az idő rövidségére való hivatkozással - Barak lemondta az új parlament felavatási ünnepségén való részvételét. Így az izraeli kormányfő útja valóban a szimbólumok jegyében zajlott.