Erősíti a koalíción belüli töréspontokat a költségvetési vita. A kisgazda
miniszterek többsége a kormányülésen nemmel, vagy tartózkodással fejezte ki egyet
nem értését a Fidesz többségű kormány álláspontjával szemben. Két nappal
később megenyhült a kisgazda álláspont. Torgyán József pártelnök közölte:
mégis elfogadják a kormány által javasolt költségvetést, amelyben a tárca 250
milliárd forintot kap, de továbbra is kitartanak a 413 milliárdos igény mellett. A
hiányzó milliárdokat pedig a költségvetésben általuk feltárt többletből
biztosítanák.
A kisgazda „kincskereső csapat” (a kormányfő nevezte így őket) tehát
szorgalmasan ás, hogy megtalálja a bűvös 163 milliárdot. Torgyán József már
többször is kifejezte: kész a végső pontig is elmenni a kitűzött cél érdekében.
A kormányfő és környezete pedig legalább ennyiszer elmondta: véges a büdzsé, „a
költségvetés és a 413 milliárdos követelés között olyan nagy a különbség, hogy
a béke nem teremthető meg” - mondta a miniszterelnök egy vidéki fórumon.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter a kormányülés után elmondta, hogy változatlan
formában terjesztik a parlament elé a jövő évi költségvetést. Ez azt jelenti, hogy
a tervezet
4-5 százalékos gazdasági növekedéssel, 6-7 százalékos inflációval, a GDP 3,5
százalékos költségvetési hiánnyal számol. Ennek érdekében a kormány
hatáskörébe tartozó áraknál csak rendkívüli esetben engedélyeznek 6 százalék
fölötti emelést. A miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy az infláció tervezésénél
a jelenlegi 24 dolláros hordónkénti olajárnál alacsonyabb világpiaci árral
számoltak. A nyugdíjak 8 százalékkal emelkednek jövőre, de ha ennél magasabb lenne
az infláció, nagyobb arányú lesz az emelkedés is. Az adóváltoztatásokról Járai
elmondta: a kormány nem támogatja a biztosítási adót elutasító javaslatokat, sem
azt az MDF-es ötletet, miszerint az 5 millió forint feletti jövedelem után 50
százalékot kellene adózni. Nem talált elfogadásra a gazdasági reklámadó
bevezetését igénylő MDF-es javaslat sem.
A képviselőktől 260 adóval kapcsolatos módosító indítvány érkezett, de ezek
közül egy ellenzékit sem fogadott el a kabinet. Támogatja viszont a kormány azt az
elképzelést, hogy az adójóváírás ne hirtelen, hanem fokozatosan szűnjön meg.
Ezért két változatot terjeszt a parlament elé, az egyik szerint 1-1,1 millió, a
másik esetében 1-1,2 millió forint közötti jövedelem esetében fokozatosan szűnne
meg az adójóváírás.
A kabinet visszavonta a tb-fizetéssel kapcsolatos korábbi változtatásait. Nem módosul
a munkáltatók egyharmados táppénzfizetési kötelezettsége, és az évi 15 nap
betegszabadság intézménye sem. Megszűnne ugyanakkor az orvosi igazolás nélkül
igénybe vehető, három munkanapig terjedő betegszabadság.
Jövőre több pénz a kisvállalkozásoknak
Gazdasági növekedés és jövőkép a budapesti vállalkozások számára címmel
rendezett konferenciát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szeptember 23-án. Dr. Fónagy
János, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások
előnyben részesítésének a polgári kormányzat prioritásai között kell
szerepelnie. A tárca már közel egy éve elkészítette a kis- és középvállalkozások
támogatását szolgáló stratégiai programot, ami részben az Országgyűlés elé benyújtott
kisvállalkozói törvényben ölt testet. Az elfogadás előtt álló törvény többek között
szabályozási környezet egyszerűsítésére, a finanszírozás, a hitelhez jutás javítására
tesz ígéretet. Meghatározza a mikro-, kis- és középvállalkozások méretkategóriáját,
ami lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a jogszabályokat ne csak a vállalkozási
forma szerint, hanem méret alapján megkülönböztetett alanyokra is megalkothassák. Az
új törvény a Gazdasági Minisztérium keretén belül a kis- és középvállalkozások
támogatására önállóan elkülönített pénzkeretet, Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot
hoz létre. A Célelőirányzat által elosztható pénzösszeg 2000-ben 6-7 milliárd
forint lehet, szemben az idén hasonló célra fordított 4,5 milliárd forinttal.