A kedd hajnalban Tajvant ért rengés nem csak a földet, hanem az ország gazdaságát
is megrázta. Az első nagy erejű, valamint az azt követő, körülbelül ezer földmozgás
a jelenlegi adatok szerint több mint 1500 áldozatot követelt, és mintegy 2600 ember
van még a romok alatt; az anyagi kár pedig elérheti a 3,2 milliárd dollárt. A közelmúltban
Kínához visszacsatolt sziget külföldi segítség nélkül képtelen megbirkózni a
helyzettel, s valószínűleg az anyaország által felajánlott segítség is kevés
lesz. A nemzetközi szervezetek pedig egyelőre tehetetlenek, hiszen a hivatalos kínai
vezetéstől nem, csak Tajvantól érkezett segélykérés. Mindaddig, amíg Peking nem
fordul az ENSZ-hez, a szervezet csak a rengéssel kapcsolatos információkat tudja továbbítani
- fejtette ki Rudolf Müller humanitárius ügyekért felelős ENSZ-tisztviselő. Ennek
ellenére több ország (USA, Oroszország, Ausztria, Svájc, Szingapúr, Németország)
is elküldte mentőalakulatait. A Tajvant ért egyik legnagyobb földrengés a számítógép-chipek
árának emelkedését okozhatja a szakértők szerint, mivel a szigetország a világ
vezető chipgyártói közé tartozik. S bár a jelentések szerint a termelőüzemekben
nem esett kár, az áramkimaradás miatt több gyárat kénytelenek voltak bezárni. A
piac azonban erre is érzékenyen reagálhat: elemzők szerint például a 64 megabyte-os
DRAM-chipek ára 12 dollárról akár 15 dollár fölé is emelkedhet. A tajvani események
egy másik szigetország gazdaságára is hatással lehetnek. A japán Toshiba cég
ugyanis kiadta a félvezetőgyártást tajvani cégeknek, a földrengés miatt azonban az
alkatrészszállítás veszélybe kerülhet. A katasztrófa miatti aggodalmak nagy mértékben
lenyomták a fejlett technológiai részvények árát a japán tőzsdén. Az elmúlt időszak
legnagyobb vesztesei ezek a cégek, valamint az exportérdekeltségű részvények voltak,
ilyen a Sony, a TDK, a Fujitsu, a NEC. A tokiói értékdőzsdén bekövetkezett zuhanás
azonban csak részben magyarázható a földrengéssel, másik oka a japán központi bank
pénzpolitikájában keresendő.