A tinédzserek nagyobbik fele ritkán szokott otthon reggelizni, este 11 és éjfél között
kerül ágyba naponta, és csak egy testvére van. Hétköznap minimum egy, hétvégén öt
órát tölt a tévé előtt, bezárt életmódot él, tehát keveset van levegőn, és
nem jár semmilyen edzésre. Viszonylag sokat olvas kedvtelésből, vagy szereti idejét a
diszkóban tölteni, és bevallása szerint nem próbálta még a drogot (de sokan szívesen
kipróbálnák). Többek között ilyen megállapítások születtek abból a kérdőíves
felmérésből, amelyet idén áprilisban végeztek Kaposváron, a kilenc és tizennyolc
év közötti tanulóifjúság körében, a Polgármesteri Hivatal megbízásából.
A kérdőívek száma 9026 volt, és 1997-ben is készítettek már hasonló felmérést a
városban. Az idén kapott eredmények nagyjából megfeleltek az előzetes - össztársadalmi
folyamatokon alapuló - elvárásoknak. Ha a naponta tanulásra fordított órákat összeadjuk,
akkor megállapítható, hogy a tanulók üléssel eltöltött napi munkaideje gyakran
meghaladja a felnőttekét; igaz, jóval több az elsajátítandó ismeretanyag is, mint
elődeik korában. A mozgásszegény, „levegőtlen” életmód viszont károsan hat a
gyerekek fizikai, értelmi, sőt idegrendszeri fejlődésére is. Ehhez hozzájárulnak még
a kortársi vagy szülői mintát követő szenvedélybetegségek kialakulására utaló
első jelek: kisebb-nagyobb rendszerességgel a megkérdezett tizenévesek huszonegy százaléka
dohányzik, illetve harmincnégy százaléka fogyaszt alkoholt. Hat százalékuk drogozott
már - ez kétszer annyi, mint két évvel korábban.
Minden ötödik megkérdezettnek elváltak a szülei, viszont a tizenhárom év felettiek
- ők az e tárgyban megkérdezettek - többsége (86 százalék) szeretne majd
hivatalos házasságban élni,
s leginkább a kétgyermekes modellel szimpatizál. Ez utóbbi korosztály nagy része (72
százalék) fontosnak tartja a felsőfokú végzettség megszerzését, s úgy gondolja,
érdemes becsületesen élni; viszont a politikusok többségét nem tartja szavahihetőnek.
Dr. Ozsváth Ferenc tanár-alpolgármester, akinek kezdeményezésére a vizsgálat
lezajlott, úgy látja, ezt a felmérést legalább három évente meg kellene ismételni.
Ezáltal az alpolgármester azt szeretné elérni, hogy a város döntéshozói nagyobb rálátást
kapjanak a körülöttük zajló társadalmi folyamatokra, és ne csak a szűken vett pénzügyi
kérdésekre szorítkozzon a tevékenységük.