Hetek-összeállítás
Torzul a vallásszabadság eszméje

Súlyos veszély fenyegeti Magyarországon a lelkiismereti és vallásszabadságot - áll az egyházi törvény tervezett módosítása kapcsán az Emberi Jogok Határok Nélkül (HRWF) elnevezésű nemzetközi szervezet 1999 májusában közzétett jelentésének most magyarul is megjelent kiadásában. A brüsszeli székhelyű szervezet kiadványa szerint semmilyen európai jogharmonizációs követelmény nem teszi szükségessé az egyházalapítási szabályok szigorítását. A HRWF magyarországi képviselője, Buda Péter korábban a kormány tervezett törvénymódosítása kapcsán lapunknak elmondta, hiba lenne egyes deviáns jelenségek miatt a törvényesen működő egyházak körét szűkíteni

A HRWF, amely az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az Európai Biztonsági és Együtműködési szervezet (EBESZ), az Európai Parlament és az Egyesült Államok szenátusa számára is végez tanácsadói tevékenységet, ajánlásokat is tartalmazó jelentését elküldi az összes parlamenti képviselőnek és egyháznak.
Az itthon gyakran hangoztatott érveléssel szemben az Európai Unióban nem létezik egységes elvárás a tagországok ezzel kapcsolatos gyakorlatát illetően - szögezi le a dokumentum, amelynek címe: A lelkiismereti és vallásszabadság eszméjének torzulása Magyarországon.
A tanulmány szerint az a javaslat, amely a kisebb vallási szervezetektől meg kívánja vonni az egyház megnevezést, szintén komoly visszalépést jelentene a jelenlegi állapotokhoz képest. A HRWF állítása szerint Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár álláspontja a magyarországi történelmi egyházak véleményét tükrözi, mert számukra „fájdalmasan zavaró” a „szektákkal” azonos jogokat biztosító törvényi besorolás. A nagy felekezetek az állam segítségét kívánják igénybe venni „eszmei vetélytársaik elleni küzdelmükben”.
A dokumentum kitér arra is, hogy az érvek között szintén gyakran felmerülő gazdasági bűncselekmények miatt nem szabad a kisebb és újabb vallási közösségeket eleve hátrányos megkülönböztető szabályokkal sújtani. A HRWF úgy véli, az esetleges visszaélések ellen a büntető- és polgári jog általános eszközeivel kell fellépni.
A jelentésben megfogalmazott egyik ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy az „egyház” kifejezést nem sajátíthatja ki néhány felekezet a politikai hatalom segítségével. Az államnak - olvasható - nincs joga teológiai kérdésekben ítélkezni, eldönteni, hogy melyik vallási közösség tekinthető egyháznak és melyik nem.
A jogvédők - a szexuális viszszaéléseket elkövető papok, főpapok eseteire utalva - emlékeztetnek rá, hogy a hagyományos egyházak sem mentesek a devianciától. A szervezet úgy véli: sokkal többről van szó, mint az egyházalapítás szabályozásának, a kisegyházak sorsának kérdéséről: az állam felekezeti semlegességének sérülése olyan elképzelések előtt nyithatja meg az utat, amelyek előbb-utóbb a társadalom minden rétegét elérhetik.