Debreczeny Réka
Törökországon csak a külföldi hitelek segíthetnek

„Törökország sokkal nehezebb problémákkal is megbirkózott már” - jelentette ki Bülent Ecevit török miniszterelnök. A gazdasági szakértők többsége is meglepően optimista az ország gazdasági jövőjét illetően, hiszen a 20 milliárd dollárra becsült károkat jelentős külföldi forrásokkal és egy pótlólagos költségvetés bevezetésével orvosolni lehet. Többen csak rövid távú visszaesést várnak, s az ország kitart a gazdasági reform folytatása mellett. Abban azonban mindenki egyetért, hogy míg a gazdasági károk jelentős külföldi segítséggel pótolhatók, a több tízezres mértékű emberveszteség nem csak az ipari-pénzügyi központ munkaerő-állományát kurtította meg jelentősen, de összetört lelkek ezreit hagyja maga után.

Repülőgépről oltják a földrengés következtében keletkezett tüzet Izmit város olajfinomítójában. Az olajfinomító évi 11,5 millió tonna kőolajat dolgoz fel, ami Törökország teljes felhasználásának 86 százalékát teszi ki   Fotó: Mti

A vállalatok többsége csaknem érintetlen maradt, s most arra koncentrálnak, hogy alkalmazottaikat kimentsék a romok közül, és megfelelő életkörülményeket teremtsenek számukra. Egy, a német Mannesmann részleges tulajdonában álló csővezetékgyár német vezérigazgatója például a Financial Times beszámolója szerint utóbbi napjait azzal tölti, hogy egy daruval jár a romok között, s próbálja fellelni alkalmazottait. Az 550 főt foglalkoztató gyár dolgozói közül ötvenen nyom nélkül eltűntek. Több cég sátrakat igyekszik építeni dolgozói számára a gyárak körül. A rekonstrukciós munkákat számos országból érkező, nagylelkű humanitárius segély könnyíti, melyek élelmiszert, egészségügyi felszereléseket, takarókat, sátrakat, elsősegélynyújtó csomagokat, arcmaszkokat, gumikesztyűket, hullazsákokat, víztisztító és vértranszfúziós berendezéseket, valamint műholdas hírközlő felszereléseket tartalmaznak. A helyreállítási munkákban akadályt jelent viszont a közlekedés, a telekommunikáció és az áramszolgáltatás megbénulása, az ivóvízhiány, melyekhez hozzájárulnak az erős esőzések.
Egyes Izmit környékén található gyárakat igen súlyos kár ért, így az ország legnagyobb állami olajfinomítójában tűz ütött ki, ami 35 százalékos visszaesést okozott a benzingyártásban. A Credit Suisse First Boston szerint a leginkább sújtott térségben az elkövetkezendő három hónapban a termelés felére zsugorodik, míg az azt követő három hónapig a termelés 25 százalékkal marad majd el a megszokottól. A társaság ennek megfelelően a török GDP-re vonatkozó idei előrejelzését nulláról mínusz 2 százalékra csökkentette. Bülent Ecevit miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában elmondta, Törökország meg tud birkózni a válsággal, a keletkezett 5-7 milliárd dollár értékű deficitet részben új adók kivetésével és földrengés-kötvény kibocsátásával fogják megoldani. A kormány törvényjavaslata szerint pótlólagos adót vetnének ki a mobiltelefonokra, járművekre, dohányárukra, alkoholra, földre és ingatlanra. Az ország jövőjének alakulása azonban elsősorban a külföldi hitelezőktől függ. Az IMF várhatóan szeptemberben dönt egy 330 millió dolláros rendkívüli kölcsönről, amit kiegészítésnek szán ahhoz az 5-10 milliárd dolláros készenléti hitelhez, amelyről júliusban született megállapodás Törökországgal. A már akkor is komoly recesszióval és mintegy 60-70 százalékos éves inflációval küszködő állam a hitelt a megfelelő strukturális reformok teljesítése fejében kaphatja meg, ezért minden nehézség ellenére a kormány folytatja a reformlépések meghozatalát. A Valutaalapon túl a Világbank és az Európai Unió is jelezte lelkes szerepvállalását az újjáépítésben. Chirac elnök kijelentette: az EU kész felszabadítani azt a pénzügyi alapot, melyet az EU és Ankara korábbi megállapodása alapján hoztak létre Törökországnak „az európai családhoz való tartozását” megerősítendő.
Vannak, akik tartanak attól, hogy ez a katasztrófa több évvel visszaveti az ország fejlődését. Az esseni székhelyű Turkológiai Tanulmányok Központja szerint például külföldi segítség nélkül Törökország fejlődő országgá csúszhat vissza az utóbbi másfél évtizedben elért küszöbország státuszából. A legtöbb elemző azonban úgy véli, a kár - bár rövid távon kétségtelenül jelentős negatív hatással bír a gazdaságra -, hosszabb távon azonban befektetés- és keresletösztönző lehet. A Fitch IBCA európai hitelminősítő intézet úgy véli, a gazdaság hamar talpra áll, mivel a károk zöme a lakóépületekben esett, az ipari létesítmények kevésbé károsodtak. Egy biztos azonban: míg nem születnek konkrét döntések a hitelek folyósításáról, az üzleti élet nehezen indul be, s az inflációra és a kamatokra nagy nyomás nehezül. Az állami kötvények hozama addig folyamatosan nő, s a külföldiek dollárra váltják befektetéseiket.