Pécsi tudósítónktól
"Lebukott" a pécsi állatkert

Súlyos visszaélésekre derült fény a pécsi állatkert igazgatóváltása során, amelynek következtében több vezeto is - hasonlóan az állatkert lakóihoz - akár rács mögé is kerülhet. Kiderült ugyanis, hogy elcsalták az állatok eledelét, kiváltságosoknak vadászni lehetett az állatkert állataira, illetve zavarosan vezették a nyilvántartást.

A visszaéléseket a Mecseki Kultúrpark új igazgatója, Egyházi István vélte felfedezni, aki Lemle Zoltán - az állatkert jelenleg felfüggesztett igazgatója -, valamint Szabó László csoportvezeto ellen tett feljelentést a pécsi városi rendorkapitányságon. A gyanúsítottak ellen a napokban többek között sikkasztás, természetkárosítás és számviteli fegyelem megsértse miatt indult eljárás. Egyházi István a történtekrol a következoket mondta a Heteknek: "Az állatkertben tett ellenorzéseim során többször tapasztaltam, hogy a takarmánytárolókból feltunoen rövid ido alatt tunnek el a szemes takarmányok, valamint a takarmányhús is hetente tonnás mennyiségben fogy. Feltunt az is, hogy bizonyos állatok - szarvasok, ozek, vaddisznók - szaporulatainak értékesítése után járó bevételek nem jelennek meg a könyvelésben. A dolgozóktól származó értesüléseim is megerosítették azt a gyanúmat, hogy az állatkert vezetoi súlyos visszaéléseket követnek el."
Az új igazgató azzal is vádolja a volt vezetoket, hogy az állatkertben vadásztatást is folytattak. Többek között ennek az áldozata lett az a Csoki névre keresztelt kifejlett hím barnamedve, amit záróra után németül beszélo, vadászruhába öltözött külföldiek lottek le ketrecében. Az állatot ezután az állatkerti dolgozókkal kihúzatták a közeli erdobe, majd - mint a nagy zsákmánnyal - lefotóztatták magukat. Az állatkert korábbi vezetése megfelelo anyagi ellenszolgáltatást kapott ezért, aminek természetesen a könyvelésben nincs nyoma - mondta el Egyházi István.
Lemle Zoltán volt igazgató a vadásztatás tényét cáfolta, mint elmondta, a medve eltávolítása régóta szerepelt az intézmény tervei között, mivel azt túlszaporulatként kezelték.
Szabó László leváltott csoportvezeto a TV2-nek adott interjújában azt taglalta, hogy a medve megvan, csak más névre keresztelték. A média információi szerint Szabónak egyébként saját szarvasfarmja van, amelyen gyakran megfordult az állatkert tulajdonát képezo teherautó az állatkert tárolójából származó takarmánnyal. A sofor elmondása szerint ilyenkor a menetlevélre mást kellett írnia, mint a valódi úti cél. Szabó a dolgozóknak azt mondta, hogy a takarmány az övé, csak a tárolás miatt hozatta be az állatkertbe. A dolgozók elmondása szerint a vezetok gyakran megfélemlítették oket, így kényszerítve ki különbözo kínos munkák elvégzését. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának osztályvezetoje lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a pécsi állatkertet régóta sötét foltként tartják nyilván a magyarországi állatkertek között, és többször jelezték az illetékeseknek, hogy Pécsett nem mennek jól a dolgok. Mint mondta, az állatkertek többnyire oktatási célokat szolgálnak, a pécsi azonban csak akkor szolgálta volna ezt, ha a ketrecekre kiírták volna, hogy "így nem szabad állatot tartani". Mivel az állatvédelmi törvény csak ez év elején lépett hatályba, ezért a felmerülo szabálytalanságokkal szemben nem tudtak fellépni. A medve leölése azonban mindenképpen szabályellenes volt, mivel az 1996-os természetvédelmi törvény értelmében erre engedélyt kellett volna kérni.
Ha a medve bármely testrészét külföldre szállították, akkor az a washingtoni egyezményt is sértette, amely a védett állatok nemzetközi kereskedelmét szabályozza. A hazai állatvédelmi törvény eddigi hiányában a pécsiek büntetlenül adtak el magánszemélyeknek is vadállatokat, amit más állatkertek etikai szabályok miatt nem tettek. Nem hivatalos értesülések szerint a pécsi állatkert amolyan tranzitállomás volt a védett fajok nemzetközi kereskedelmében, mivel közel volt Jugoszláviához, ahonnan könynyen behozhatták az értékes állatokat - mondta Rodics.