MAKKI MARIE-ROSE
Az emlékezés művészete

Sara Atzmon izraeli festőnő képei nemrégiben Magyarországon is láthatók voltak. A magyar származású művész festményei, rajzai dokumentációk: a második világháborús vészkorszak felidézésével egyrészt a zsidó mártírok millióinak állít emléket másrészt így emlékeztet, arra, amit egyre többen szeretnének valamiképpen kitörölni vagy megszépíteni az emberiség történelmében.

A bergen-belseni koncentrációs tábor akkor tizenkét éves túlélőjeként, aki családja nagy részét elveszítette, festi meg képeit, emlékeit négy évtizeddel később - úgy, ahogy gyermekfejjel látta és megélte mindazt a borzalmat, amit teljességgel feldolgozni soha senkinek sem lesz lehetséges. „A vészkorszak - amit láttam és átéltem - tagadása, eltussolása még 54 év után sem hagy megnyugodni. Míg élek- írja egyhelyütt - , fogok rajzolni, festeni és mesélni arról, amit láttam és átéltem.”
A háború után Sara Atzmon (Gottdiener) Izraelben kezd új életet, két évet katonaként szolgál, esti iskolákba jár, majd családot alapít, létrehoznak egy farmot is. Négy évtizednyi hallgatás, sikertelen felejteni akarás után kezd el festeni, valamint fiatalok csoportvezetőjeként újból végigjárja a kiglancolt turistalátványossággá varázsolt, s így még nyomasztóbb helyszíneket Lengyelországban. „Varsót egyhangú szürke városnak láttam. Nem tudtam nem összehasonlítást tenni a mi színes, pezsgő életünkkel, és eltöltött a büszkeség, hogy én boldog izraeli vagyok. (…) A szép varsói zsidó temető kiegészítette a szürke város képét, és amit adott a zsidó kultúra a lengyel népnek a háború előtt… A várost újjáépítették, de az említett kultúra és lendület nélkül, amit a zsidó nép teremt abban a környezetben, ahol él.” Kelet-európai utazása során szembesül azzal a fajta hétköznapi előítéletességgel is, amely oly sajátos és nyilvánvaló módon hatja át mindmáig a régió társadalmainak életét.
Sara Atzmon „naiv” alkotásai expresszívek, félelemkeltőek, olykor megdöbbentik a nézőket: az erőteljes érzelmi motiváltságú képeken indulatos az ecsetkezelés, sokszor elnagyolt az ábrázolás, inkább csak érzékelteti, mintsem láttatja az emberi szereplőket - kivetíti a vászonra az emlékezet képeit.
Sara Atzmon lakcíme, email-je a világon bárki számára hozzáférhető. Annak a csoportnak is, amelyik Waffen SS Himlernek nevezi magát, és amelyik a közelmúltban küldött Atzmonnak egy levelet Amerikából.
Kilenc oldalon fejtik ki benne a túlélőnek, hogy a vészkorszakot a zsidók találták ki, és hogy ez a század legnagyobb hazugsága.

---

1992. Kiállítás Budapesten és Ausztriában.
1993. Az Izraeli Külügyminisztérium és a jeruzsálemi Vészkorszak Múzeum ajánlatára megkapta az osztrák Sussmann-díjat.
1996. Philadelphia és Cleveland kiállítások.
Több munkája állandó kiállításon van az izraeli Parlamentben és a Holocaust Múzeumban.
1997-ben részt vett egy nemzetközi értekezleten és kiállításon Brüsszelben.
1997-ben kiállították a képeit a Tel Aviv-i Egyetemen.
Meghívása van a Belga Holocaust Múzeumba képei kiállítására, és utána a Wannsee-Konferencia Házba Berlinbe.
Több német múzeum kérte, hogy 2000 folyamán tartson náluk kiállítást.